A megoldás álruhában is érkezhet
Azt beszélik, vonatsíneket építettek az Alpokon keresztül Bécs és Velence közt jóval azelőtt, hogy létezett volna az út megtételére alkalmas vonat. Megépítették, mert hitték, a vonat eljön egyszer. Ha bármi is másként történik, máshol lennék, teljesen más ember lennék - így hangzanak a főhősnő, Frances szavai, a Napsütötte Toszkána című film végén.
A történet egy egykor sikeres nőről szól, akinek az élete több területen is zátonyra futott. Barátnője egy olaszországi utazással ajándékozta meg, hogy rátaláljon önmagára. Frances az útja során beleszeret egy romos házba, amelyet megvásárol, és feltett szándéka, hogy azt élettel, családdal tölti meg. Sok-sok apró, véletlenszerű esemény következtében minden álma valóra válni látszik, igaz, nem úgy, ahogyan azt egykor elképzelte.
Sokan vagyunk így. Berekedt sorsunkon változtatni szeretnénk, teljesebb, boldogabb életre vágyunk, ám mindig akadályokba ütközünk. Megálmodunk magunknak egy történetet, egy jövőt, és várjuk a csodás beteljesedést. Ám az élet sokszor átírja az elképzeléseket, új helyszíneket, más szereplőket és eszközöket hozva. Mi pedig vagy felismerjük az álruhás segítségeket, vagy folyton a régi, kopott lemezeinket játsszuk újra és újra.
Dr. Szöőr Anna pszichológus szerint „sokszor felépítünk magunknak egy képet, és meg akarunk felelni ennek az elképzelésnek, ahelyett, hogy úsznánk, mint egy fa a Dunán, és hagynánk magunkat sodortatni. A legtöbben a görcsös akarás, a régi berögzült ábrándképek kergetése miatt nem képesek az új lehetőségeket meglátni és élni velük”.
Ahhoz, hogy valaki ki tudjon lépni egy megzápult élethelyzetből, és merjen a sorsán változtatni, először is önismeretre van szüksége. Tisztában kell lennie azzal, hogy valóban mit akar, mi az, ami boldoggá teheti majd, valójában mire is vágyik. Az új lehetőségek felismeréséhez nyitottság és hit kell, hogy elfogadjuk az ismeretlen kínálta lehetőségeket. Hinni kell abban, hogy minden, ami történik, az életünket szolgálja.
Carl Gustav Jung szinkronicitáselmélete szerint ha az ember sokáig akar valamit, és vágyik a változásra, akkor ez befészkeli magát a tudatába, és a hozzá kapcsolódó jelenségek elszaporodnak az életében.
„Ezoterikus megfogalmazás szerint különféle jelek mutatkoznak meg, amelyek elvezethetnek a célunkhoz. Mindenki másnak tulajdonítja ezeket az üzeneteket: jöhetnek a sorstól, az univerzumtól, Istentől, a lényeg az, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni őket.
Az is előfordul, hogy olyan jeleket kapunk, amelyek ellenkező irányba vinnének minket, ezeket bátran nevezhetjük álruhás áldásoknak. Ha valaki képes a lecsendesedésre, és elérte már a »nem görcsölök, nem harcolok« szintet, képessé válik meghallani a lelke hangját és észrevenni a segítséget” – tette hozzá a pszichológus.
Még nincs hozzászólás