A maximalizmus életveszélyes
Dr. Nagy Ágnes stresszkezelő terapeutaként pontosan tudja, hogy a maximalizmus életveszélyes: a stressz egy idő után testi tünetekben jelentkezik. Úgyhogy ő tudatosan foglalkozik a saját problémáival is, nehogy betegség legyen belőlük.
„Nemrég voltam egy konferencián, ahol kimondták: egyértelműen az elfojtás az, ami bajt okoz. Ha valaki »lenyeli a problémáit«, nem oldja meg, nem dolgozza fel őket, csak gyűjti és gyűjti magában, akkor rosszindulatú folyamatok indulhatnak el.
Mert a rákos betegeknél általában van valami lelki gond, de nagyon sokszor megfigyelhető az is, hogy az illetőt hirtelen egy sokkszerű hatás érte, amit nem dolgozott föl. Tehát az biztos, hogy nem jó, ha valamit elfojtunk.
Úgyhogy ezért mondom: beszélgessünk! Ma nem nagyon fordítunk időt erre. Azt gondolom, és erre mutatnak a tanulmányok is, hogy a beszédnek gyógyító hatása van. Az ember stressztűrő képessége, vagyis végső soron az egészsége attól is függ, hogy ki van mellette, és aki mellette van, tud-e azzal beszélgetni.
Egyébként meg úgy vélem, hogy az a stressz, amit azzá alakítunk. Ha valamit nem tekintek gondnak, azt fel se fújom. A férfiak sokkal egyszerűbben kezelik a dolgokat: nem problémáznak, hanem“összeverekednek“ – ha csak képletesen is –, aztán mennek tovább, és nem rágódnak rajta többé.
Az sem megoldás, , ha elutasítjuk a gondokat, és köszönjük szépen, nem kérünk a stresszből. Stressz nélkül ugyanis nincs élet. Már az egyetemen is azt tanultuk: a stressz hiánya egyenlő a halállal, és ezt kísérletekkel is igazolták.
Ha nincs az ember életében semmi stressz, semmi kihívás, ha mindig minden ugyanúgy történik, akkor az ember túlsúlyos lesz és motiválatlan, ez pedig nem a hosszú élet titka. Vagyis van a stressznek egy optimális mennyisége, ami az embert pezsgésbe hozza, ezt sose felejtsük el!”
Még nincs hozzászólás