A látvány varázslója
Különös helyet foglal el a filmművészet panteonjában a 110 éve született, magyar származású festőművész, fotós, látványtervező, aki makettek használata helyett festett díszletekkel, optikai trükkökkel teremtette meg nyolcvan, köztük számos korszakos jelentőségű film látványvilágát.
Trauner Sándor, vagy miként egyik legjobb barátja, Jacques Prévert becézte, Trau, Rippl-Rónai József növendéke volt, majd Csók István irányításával folytatott festészeti tanulmányokat. A Képzőművészek Új Társaságát megalakító avantgárd csoport tagjaként nagy hatással volt rá Kassák Lajos.
1929-ben az erősödő antiszemitizmus miatt Franciaországba emigrált. Párizsban egy magyar szobrásszal bérelt közös lakást, aki beajánlotta díszletfestőnek. Az Aranykor című Buñuel-film volt az első önálló tervezése. Közben René Clair díszlettervezője mellett asszisztenskedett a Párizsi háztetők alatt című zsánerfilmben, később a rendező állandó munkatársául választotta.
A harmincas évek közepétől Trauner Sándor neve összeforrt a költői realizmussal. Marcel Carné rendező, Jacques Prévert forgatókönyvíró és Joseph Kosma zeneszerző alkotói hármasához csatlakozva olyan híres melodrámák képi világát jegyezte, mint a Ködös utak, a Mire megvirrad vagy a Szerelmek városa.
Magyar származású fotóművész barátaival, Brassaival és André Kertésszel fáradhatatlanul rögzítette Párizs utcáit. Stúdiókban építette fel a város letűnt negyedeit, bohémtanyáit, úthálózatát. A háború alatt zsidó származása miatt illegalitásban dolgozott, neve csak később kerülhetett a kópiákra.
A látvány varázslójára, az impozáns díszletek megálmodójára Párizsban forgató amerikai rendezők is felfigyeltek. Nemzetközi hírnevét olyan alkotók alapozták meg, mint Orson Welles, Jules Dassin, Fred Zinnemann s nem utolsósorban Billy Wilder. Az osztrák származású Wilder biztatására költözött az ötvenes évek közepén Amerikába.
Hollywoodban Alexander Trauner vezette be az art director, vagyis a díszlettervező-látványtervező fogalmát. A legénylakás című film irodai látványtervét a perspektívára építve alkotta meg, amiért 1961-ben Oscar-díjat kapott, az Irma, te édesben pedig a párizsi Les Halles vásárcsarnokot rekonstruálta korhűen. John Huston Aki király akar lenni című filmjével 1974-ben búcsút mondott Hollywoodnak, és visszaköltözött a Szajna-partra, illetve Normandiába, ahol házat vett magának.
Utolsó korszakának emblematikus filmjei közé tartozik Joseph Losey Don Giovannija és a Metró című Luc Besson-film posztmodern vizualitása. Egyetlen hazai mozgókép őrzi a látványterveit, Simó Sándor Matuska Szilveszterről szóló filmje, a magyar–német–amerikai koprodukcióban készült Viadukt. Színházi munkásságából említésre méltó a Kean, a színész díszlete, Jean-Paul Belmondóval a címszerepben.
A viccelődő, bohém természetű, magyarságát mindvégig megőrző Trauner Sándor szélütés következtében, nyolcvanhét évesen halt meg. Hamvai Jacques Prévert mellett nyugszanak Ormonville-la-Petite temetőjében.
Még nincs hozzászólás