A kultúra ápolása
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések és társadalmi csoportok életminőségének fejlesztését, valamint az együttműködő falvak kulturális örökségének ápolását és kapcsolatrendszerének fejlesztését tűzte zászlajára, hiszen évente megrendezett gálájuk záróeseményeként mindig feldíszítik a Kultúra Lovagrendjének lobogóját.
„Alapítványunk a Kárpát-medencét egységes egésznek tekinti. Célunk a magyar kulturális örökség megőrzése, fejlesztése és az európai integráció elősegítése. Álláspontunk szerint az országhatárok nem korlátozhatják a magyar kultúra megőrzése és a magyar nyelv ápolása érdekében tett erőfeszítéseket.
A Kultúra Lovagja és a Magyar Kultúra Apródja címek adományozhatók életműdíjként is azon »lámpások« számára, akik – elsősorban kulturálisan hátrányos helyzetű településeken – példamutatót alkottak, mert mi úgy véljük, hogy egy fecske is csinálhat nyarat, és a példája ragadós lehet" – avat be a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elveibe Nick Ferenc, a kuratórium elnöke.
A Magyar Kultúra Napja Gála példaértékű, országos jelentőségű kulturális hagyomány, amelynek alapító rendezője a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület, kiegészülve a rendezőtársak közösségének hazai, külhoni és emigrációban működő civilszervezeteivel.
- A Kultúra Lovagja cím a magyar és az egyetemes kultúra önzetlen ápolói számára
- Örökségünkért érem - a települések kulturális örökségét huzamos ideje ápoló felnőttek számára
- Örökségünkért serleg - ifjúsági közösségek számára, a hagyományápolás terén végzett kiemelkedő közösségi munkáért (a Magyarország Felfedezői Szövetséggel együttműködve adományozzák)
- Rainprecht Emlékplakett - az európai integráció elősegítése érdekében végzett egyéni teljesítményért
- Tanítva tanulni érem - a nemzetközi alkotótáborokban való eredményes részvételért
A gála nemzetközi közönsége előtt évente egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, illetve régió mutathatja be kulturális műsorát. A fő esemény az említett Kultúra Lovagja és a Magyar Kultúra Apródja címek adományozása. Mivel az alapítvány kiemelt hangsúlyt fektet a generációk közötti kapcsolatok ápolására, a példamutató ifjúsági közösségeket Örökség-serleggel jutalmazza.
A lovaggá ütési ceremónia állandó jelképe a kard, a pajzs és a címer, valamint a Szent Korona másolata. Az 1100 év történelmét jelképező katonák díszőrsége mellett a kitüntetettek avatása lovaggáütés-jellegű, így hangsúlyozva az átadók és átvevők egyenrangúságát. Az alapítvány minden esetben kifejezésre juttatja, hogy bár az elismerést ő adja át, a díjat az a közösség adományozta, amely a jelölt emberségét, példamutató tetteit a legjobban ismeri.
A lovagi cím a legmagasabb szintű erkölcsi elismerés. Nem jár vele pénzjutalom. Az ezüstkitűző, a plakett, az oklevél és az emlékként átnyújtott könyv mellett beírják kézjegyüket a Kultúra Lovagjainak Aranykönyvébe.
„A cím adományozására nyílt pályázat útján a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok adhatnak javaslatot. A huszadik jubileumi évben 206 felterjesztés érkezett, amelyet 11 ország 156 lovagja véleményezett, így alakult ki, hogy ki lesz a 36 díjazott.
A kuratórium a kibővített tanácsadó testület véleménye alapján úgy hozta meg döntését, hogy azt a pályázó szervezet »karácsonyi ajándékként« adhassa át a jelöltnek, aki január 5-ig dönthetett arról, hogy elfogadja-e a címet" – magyarázza Nick Ferenc, hozzátéve, hogy a cím nem jár együtt a Kultúra Lovagrendjének tagságával.
A cím átvétele lehetőséget ad az elismert személy számára, hogy jelezze, részt kíván-e venni a Kultúra Lovagrendjének munkájában. Ezen döntését a lovag évekkel később is megteheti. 2002-től a Falvak Kultúrájáért Alapítvány ugyanis megkezdte a Kultúra Lovagrendje közösségének kialakítását.
A célok és feladatok meghatározásakor abból indultak ki, hogy az elismerésben részesültek önkéntes közössége olyan „együttgondolkodó virtuális család" legyen, amely példa a valódi európai gondolkodásra, és felkészült a 21. század kulturális kihívásainak megválaszolására.
Így a pénz helyett kapott „család” a lovagok igazán értékes ajándéka, hiszen innentől nincs olyan esemény, amelynek szervezéséhez ne találnának partnert. Legyen szó csak egy sima óvodai zenés délután összehozásáról, a hívó szóra a Kárpát-medence bármely pontjáról érkeznek a pásztorfurulyás, tekerőlantos lovagok.
„Jelenlegi, haszonszerzésre épülő világunkban nehéz helyzetben működik lovagrendünk, ám még a rossz gazdasági körülmények között is meg tudjuk valósítani az álmainkat" – számol be működésük nehézségeiről az elnök. – „2006 júliusában Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendjének Emlékparkja, amelyben a posztumusz avatott és az évek során elhunyt lovagoknak állítunk emléket. Lovagjaink tetteit, írásait pedig »lovagvárak« őrzik. A kuratórium a jövőben egy további hasonló információs központ átadását is tervezi.”
Még nincs hozzászólás