A kosztümös filmekben mi is mindent megtalálunk - romantikát, nosztalgiát és remek színészeket
"Nem lehet úgy filmet nézni, hogy nincs hozzá hangulatunk" - mondta egyszer egy interjú során az egyik neves hazai forgatókönyvíró. Különösen igaz ez akkor, ha történelmi témájú filmet választunk. Nincs rá magyarázat, hogy miért, de a legtöbb ember imádja a kosztümös filmeket. Ha mégis meg szeretnénk fejteni, akkor talán azért, mert más, mint ami körülvesz minket a mindennapokban. Visszarepülhetünk az időben, látványt, értéket és tudást is kaphatunk ezekből a filmekből. A történelmi filmek egy izgalmas időutazásra kalauzolnak, és szinte mindegy, hogy Emily Blunt, Uma Thurman vagy épp Keira Knightley eleveníti meg a múltat. A végeredmény ugyanúgy szerethető lesz.
Sziszi, a romantika megtestesítője
Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné életét sok filmben feldolgozták már, de máig az egyik legnépszerűbb a Romy Schneider és Karlheinz Böhm főszereplésével 1955 és 1957 között bemutatott Sziszi-trilógia.
Ki ne imádná? Hogy mi lehet a titka Ernst Marischka rendezésének? Sziszi élete vagy Romy Schneider bája, esetleg az Osztrák–Magyar Monarchia világa? Talán minden egyben.
Amikor bemutatták a sorozatot, az emberekben még élénken éltek a háború borzalmai, melyeket a bajor tájak, a gyönyörű ruhák és a vicces, szerethető jelenetek igyekeztek feledtetni. Ma pedig már főleg nosztalgiával és romantikus hangulatban gondolunk a Monarchiára.
Az első film a Sissi volt, amely akkora sikert aratott, hogy hamarosan elkészült a Sissi – az ifjú császárné (1956) és Sissi – egy császárné sorsdöntő évei (1957). Az alkotók a szigorú történeti hűség megtartása helyett inkább arra törekedtek, hogy kiragadjanak néhány motívumot Erzsébet királyné életéből, és egy tündérmesét varázsoljanak belőle. Bár akadtak a filmben is negatív események, korántsem annyi, mint Sziszi valódi életében.
(Külön érdekesség, hogy Sziszi nevének helyesírása korábban Sisi, egy s-sel volt, ma már a kiejtés szerinti Sziszi a helyes. A film viszont Sissiként honosult meg nálunk.)
Ami a főszereplőt illeti: Romy Schneider mindössze tizenhét éves volt, amikor a kihívást jelentő szerepet megkapta. A királyné karaktere és persze a filmmel járó siker megváltoztatta az életét, de nem feltétlenül jó irányban. Sosem tudott kitörni ebből a szerepből. Mindössze 43 évet élt, és az öngyilkosságról szóló pletykák a mai napig nem akarnak csitulni.
Kincsem, a siker mögötti ármánykodás
„Minden idők legsikeresebb magyar versenylova megér egy egész estés mozifilmet” – gondolták ezt többen is, így 2017-ben Herendi Gábor megrendezte a Kincsem című filmet. A többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége volt 1874–1887-ig.
A róla szóló film nem csak a ló töretlen sikereit mutatta be – 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor győzelmet aratott – hanem látleletet is ad a kiegyezés utáni évekről, arról a korszakról, amelyben még sikk volt a lóverseny, és emberi sorsokat lehetett megváltoztatni egy váltó megszerzésével.
A történet szerint Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) úgy áll bosszút apja gyilkosán, Otto von Oettingenen (Gáspár Tibor), hogy egyrészt összejön annak lányával, Klarával (Petrik Andrea), másrészt szert tesz egy Kincsem nevű lóra, amellyel végigveri egész Európát, nem kevés problémát okozva ezzel a császári udvarnak…
A Kincsemet nézve – akár sokadszor is – biztosak lehetünk abban, hogy a szerelem mindent legyőz. Ugyanakkor az irigység, a bosszúvágy, a féltékenység, na meg némi intrika – csupa emberi tulajdonság teszi valóságossá a filmet.
Herendi Gábor nem is titkolta, hogy nem törekedett a történelmi hőségre. Hogy csak a legfontosabbat említsük: a feljegyzések szerint az igazi Blaskovich gróf egy madárcsontú, vékony és alacsony ember volt, és korántsem számított a korszak macsójának. Egyáltalán nem volt nagy szabadságharcos, és Kincsem sikereit nem használta politikai célokra.
Kincsemre nemcsak az 1880-as években voltak büszkék a magyarok, hanem azóta is. A ’a legyőzhetetlen csodakanca’, ahogy itthon nevezték, vagy ahogy Európa többi részén: ’Hungarian miracle’.
A nyomorultak, az őszinte átváltozás
Ha történelmi témájú filmek kerülnek szóba, egy biztos: Victor Hugo A nyomorultak című regényének feldolgozása nem hiányozhat. Ezt sok rendező is így gondolja, mivel A nyomorultaknak 1998-ig huszonegy filmes feldolgozása készült. És azóta is volt már pár…
De vissza a történelmi alapokhoz, a francia író regénye 1862-ben jelent meg, és a 19. század leghíresebb irodalmi alkotásai közé tartozik. Cselekménye Franciaországban játszódik, a napóleoni háborúkat követő nyugtalan évtizedekben. A mű alatt lejátszódó nevezetes történelmi események: a waterlooi csata, I. Lajos Fülöp francia király uralma, az 1832-es párizsi felkelés.
Nem csak a regény, de a filmek is olyanok, mint egy élő történelemóra. Az egyik legegyedibb alkotás az 1998-ban bemutatott film, melyet Bille August rendezett. A főbb szerepekben Liam Neeson, Geoffrey Rush, Uma Thurman és Claire Danes látható.
A történet szerint Jean Valjean közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta, és a megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Amikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle, ám múltja sokáig kíséri…
Vizsga – a közelmúlt eseményei
A távoli múlt mellett egy újabb magyar nagyjátékflm, a közelmúlt történeti eseményein alapuló, 2011-ben bemutatott Vizsga című mozi. Bergendy Péter második rendezése az 1956-os forradalom utóéletét mutatja be az ügynökvilágon keresztül.
A történet 1957. december 24-én játszódik. A forradalom után szükségessé vált az 1956-ban átszervezett állambiztonsági hivatal, a Politikai Nyomozó Főosztály személyzeti apparátusának felülvizsgálata, a rendszerhez lojális elemek kiválasztása és a létszámcsökkentés. A feladatot ’57 december végéig végre kell hajtani.
A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella). A névsornak azonban lába kél, András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat a másikban…
A film egy teljesen új szempontból ábrázolja a diktatúra embertelen működését.
Arthúr király, út az új korszak felé
Arthur király legendája, a híres kerekasztal lovagjairól, a kőbe zárt kardról, az Excaliburról, az ígéret földjéről, Camelotról és a hősi hadjáratokról szóló történetek szintén sok kreatív embert megihletett már Hollywoodban is.
Az Arthur király Antoine Fuqua 2004-ben bemutatott történelmi filmje. A jól ismert sztori igazi sztárparádéval került a mozikba, mert a Golden Globe-díjas Clive Owen mellett Ioan Gruffudd, Mads Mikkelsen és Keira Knightley is főszerepet kapott.
Arthur (Clive Owen), a Római Birodalom legészakibb védvonalának őrzésére kirendelt sereg vezére alig várja, hogy elhagyja Britanniát, és visszatérjen Róma biztonságos falai közé. Ám mielőtt elhagyná a szigetet, lovagjaival együtt még egy utolsó nagy megbízást kell teljesítenie, melynek során ráébred, hogy ha Róma elvész, Britanniának szüksége lesz egy vezérre, aki betölti az űrt.
Valakire, aki nemcsak a szászok fenyegető támadásától védi meg az országot, hanem megmutatja az utat egy új korszak felé. Arthurnak Merlin (Stephen Dillane), a brit csapatok vezetője segítségével, valamint a gyönyörű és bátor Guinevrával (Keira Knightley) az oldalán kell megtalálnia az erőt önmagában.
A film sok kritikus szerint alulteljesített. Ám a nézők erre rácáfoltak, és mi is azt javasoljuk, hogy aki még nem látta, ezzel a filmmel merüljön el a Kerekasztal lovagjainak történetében.
Oppenheimer, az összetartás ereje
Végül jöjjön az idei év – vagy a nyár – nagy durranása. Nem, nem a Barbie-film (bár azt is érdemes megnézni). Az Oppenheimer egy életrajzi filmthriller, amelyet Christopher Nolan írt és rendezett az American Prometheus alapján. A főbb szerepekben Cillian Murphy, mint Robert Oppenheimer, valamint Emily Blunt, Matt Damon, Robert Downey Jr. és Florence Pugh látható.
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival – köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval – a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és valószínűleg a bombának köszönhető az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.
A közel háromórás dráma az elemzők szerint akár nyolc Oscart is bezsebelhet márciusban. Cillian Murphy mint legjobb férfi főszereplő is esélyes, de Emily Blunt a legjobb női főszereplő díját is megkaphatja. A színésznő – még sosem jelöltek Oscar-díjra – alakítja Kitty Oppenheimert, akinek legfőbb feladata, hogy támogassa férje karrierjét és nevelje a gyerekeket. A film nem fél megmutatni Kitty negatív tulajdonságait, de rávilágít arra is, hogy férj és feleség között mennyire fontos a csapatmunka.
Még nincs hozzászólás