A játéknak sorsmegoldó szerepe van
Müller Péter arra kért, hogy a beszélgetésünk előtt olvassam el legújabb könyvét, amely Tolnay Klári sorsán vezet végig, és jól keretezi az ő gondolatiságát is. Már előre leszögezte, mostanában leginkább a nő öntudatra ébredése foglalkoztatja, de ebből kiindulva aztán sok minden előkerült, a játéktól a tanítómestereken át az inspirációig.
RIDIKÜL MAGAZIN Amikor becsuktam a könyvet, úgy összegződtek bennem az olvasottak, hogy végül is mindannyian egyedül vagyunk, egyedül kell megtalálnunk azt, amit keresünk az életben.
MÜLLER PÉTER Örülök ennek a mondatnak, mert a legfőbb célom az volt, hogy úgy jelenítsem meg Klárit, mint egy örök asszonyt. Így akartam az életét kiemelni a hétköznapokból, és egyetemes női történetként átadni az olvasóknak. Számos olyan visszajelzést kapok, amelyek alapján úgy gondolhatom, hogy sokan felfedezték a könyvben az örök történetet.
RM Sokan élnek olyan társsal, aki mellett nem teljesedhetnek ki. Tolnay Klárinak volt bátorsága, hogy elengedje azokat a kapcsolatokat, amelyekben már nem volt boldog. Ma milyen gyakran találkozik ezzel a női típussal?
MP A mai nő legfőbb sorsfeladata az önmagára ébredés. A múltban a nők ki voltak szolgáltatva a férfi akaratának, egész életük a férjüktől függött, egzisztenciálisan és emberileg is. Olyanok voltak, mint egy motorkerékpáron az oldalkocsi, és nem bennük volt a motor. És ha nem sikerült találniuk egy társat, nem sikerült a párkapcsolatuk, akkor boldogtalanok lettek, és nem sikerült az életük sem. A világ azóta nagyot fordult. Tolnay Klári negyvenöt éves korában ismerte fel, hogy befelé kell utaznia, és ezt meg tudta tenni úgy, hogy nem vesztette el a vidámságát, játékos, szeretetre méltó, érzéki maradt. Időskorában is ragyogni tudott, és voltaképpen mosolyogva halt meg. Ebben pedig fontos szerepe volt a szellemi útjának, az olvasmányélményeinek és azoknak a csodálatos asszonyoknak, akik hatottak rá, akik a mestereivé váltak. Szinte kézről kézre adták nagy tanítók.
RM Hogyan találhatunk mesterekre a saját életünkben?
MP Akiben megjelenik a tanítványi szomjúság, az találkozni fog a tanítómesterével. És akkor bezárul a kör. De ez egyszerűbben is megjelenik: ha valóban szomjazunk a tudásra, akkor azt a könyvet fogjuk leemelni a polcról, amelyikre szükségünk van éppen, és ott nyitjuk ki, ahol a válasz van.
RM Jellemző, hogy mindig ugyanazokkal a zűrökkel találjuk szembe magunkat. Ezek megoldásához pedig – ahogy ön fogalmazott – egy magasabb lelki tartományba kell lépnünk.
MP Mindenkinek van egy belső énje, ami nem hal meg soha. Nemcsak a szerelem halhatatlan, hanem maga az ember lelke is. Azért is nehéz élni, mert benne vagyunk a mulandóságban, olyanok vagyunk, mint a királylány, akit békává varázsoltak.
RM Ennyire mást látunk, mint ami a valóság? Tolnay Klári rendkívül tehetséges, ünnepelt színésznő volt, de a sorsa tele volt magánéleti tragédiával.
MP Mindig más a valóság! Klári az egész életét játékban töltötte, ami nagy kegyelem és áldás volt, mert ha az ember játszik, akkor a nehéz is könnyű lesz. Kell valami, amire Karinthy Frigyes azt mondta, hogy „laza lelki tartás”. Ha játéknak tekintjük az életet, a nehézségeket is könnyebb elviselni. Meg kell találnunk azt a Valakit magunkban, aki táncol, és vidám, és rendelkezik a bohócok legnagyobb képességével, hogy szabaddá tudja tenni magát. A nem színész embernek is így kellene élnie, és felismerni, hogy a játéknak sorsmegoldó szerepe van. Amit görcsösen nem tudunk megoldani, az játékból sikerül. Nyolc éven keresztül bokszoltam. Amikor nehéz helyzetbe kerültem, az edzőm azt kiáltotta be: „Ne akard, csak játsszál!”, és ez megoldott mindent. Kilazította az izmaimat és eloszlatta a félelmemet. A görcsös, vak akarás helyett „táncolni” tudtam a szorítóban, és rögtön megnőttek a győzelmi esélyeim.
RM A könyvében fontos szál az önök lélektársi kapcsolata, amelyet a szerelmi kapcsolat velejárójaként szoktunk emlegetni, pedig ez utóbbi nem feltétele.
MP Akik az életben ugyanazt keresik, azokat a sors összefűzi – ilyen értelemben több lelki társunk van. Onnan ismerhetjük meg őket, hogy félszavakból is megértjük egymást. Keressük őket, hiszen lelki közösségekre vágyunk. Ezért ülünk be szívesen egy koncertre is, mert a zene összehangolja a lelkeket. Ilyen értelemben lélektárs lehet az az idegen is, aki mellettünk hallgatja a gyönyörű hegedűszólót. Ilyenkor a hegedűművész a mágus, aki lelki társakká tesz bennünket.
RM Az utóbbi években nagyon felhígult a lelki élet, folyton rohanunk, kevés az igazi találkozás.
MP Ezt én is tapasztalom, mert én is sokat rohanok. Nekem is szükségem van rá, hogy legyen néhány ember mellettem, akivel meg tudom beszélni a dolgaimat. És én is igyekeztem olyan személlyé válni, akihez lehet fordulni, aki rá tud hangolódni másokra.
RM Úgy gondolom, ez sikerült, hiszen ön az ezoterikus irodalom egyik legnagyobb alakja itthon.
MP Ma az ezotéria alatt gyakran valami talmit, az üzletet, a gagyit értik, holott eredetileg azt jelenti: „a lélek legmélye, legbelső tere”. Meg kell tisztítani a fogalmat, és visszatenni az eredeti helyére. A legtöbb, általam nagyra becsült művész ezoterikus volt, Weöres Sándortól Vörösmarty Mihályon, Madáchon át Ady Endréig, József Attiláig. A költészetük tele volt ezotériával, vagyis a lélek legmélyéről szóltak. Úgy vélem, minden jelentős művész hordoz magában ezoterikus tudást. Igaz vallás pedig nem létezik nélküle.
RM Úgy tartják, hogy minden kiteljesedett férfi mögött ott van egy nő. A feleségével különleges kapcsolat fűzi össze.
MP Hatvan éve vagyunk együtt. Össze vagyunk szervülve, nőve egymással. Ő olyan, mintha én lennék. Nehéz ezt szavakba önteni. Ha valaki végigolvassa Márai Sándor összes naplóját, akkor jól látszik, hogy maga is vénen, a felesége halála előtt jött rá arra, mit jelentett számára az asszony. Korábban viszont egyetlen írásában sem említette. Ahhoz, hogy egy férfi kiteljesedett életet éljen, mindig kell egy nő. Nem véletlenül hívja a Biblia a nőt „segítőtársnak”.
RM Mi inspirálja írásra?
MP Meg vagyok győződve arról, hogy az ember a legnagyobb gondolatait felülről (vagy belülről?) kapja. Az „inspiráció” szó jelentése „szellemmel telítődni”. Ihletett állapotban hallóvá és látóvá válunk. Az előadásaimon is ez történik. De tovább megyek, ez érvényes arra is, amikor például vendégnek hívnak a Ridikül műsorba. Ha nem vagyok ihletett állapotban, a kamera előtt sem jön létre semmi. Előfordult velem, hogy fantasztikus csajok beszélgettek, és én apró egérkének éreztem magam közöttük. Legszívesebben meg se szólaltam volna, hogy tovább hallgassam őket.
RM Idővel eltűnik a drukk?
MP Egy kis izgalom mindig van bennem a szereplések előtt, de hamar elmúlik. Amivel elsősorban el kell számolnom, az a lelkiismeretem. Ez nem ott dől el, hogy másokban milyen hatást váltok ki. A felelősségérzet bennem van. Egyszer egy bölcs pap váratlanul abbahagyta a prédikációját. „Mi történt?” – kérdezték tőle. „Meghallottam a saját hangomat, és hamis volt.” Sokszor eszembe jut ez az anekdota.
RM Most is folyamatosan járja az országot, többször az autóban értem utol. Mit jelent önnek az olvasóközönségével való kapcsolattartás?
MP Boldog visszajelzést. Amíg ülök a szobában, és dolgozom, olyan, mintha gondolatban már velük leveleznék, és a találkozókon, előadásokon derül ki, hogy megkapták a levelet. Nagyon örülök, hogy egyre több fiatal olvasóm van. Közülük is egyre többen keresik a saját útjukat, nem elégednek meg azzal, amit a mai világ rájuk tukmál.
RM A beszélgetésünk időpontjában néhány nap választja el a születésnapjától. Hogyan ünnepli?
MP A lányom és a fiam is a Nyilas jegyében született, több unokámnak is mostanában van a születésnapja, így ez nálunk családi összünnep. Én lélekben megmaradtam kamasznak, csak közben megöregedtem. Még szeretnék írni, alkotni, teremteni, sok tervem van.
RM Most pedig színházi bemutatóra készül…
MP Ez nagy öröm nekem, Dickens Karácsonyi énekéből írtuk az Isten pénze című musicalt Tolcsvay Lászlóval és Müller Péter Sziámival. Bejárta a világot, és most visszatér hozzánk, a Budapesti Operettszínházba. Van amerikai dollár, angol font, magyar forint. Az isten pénzét úgy hívják: szeretet. Ahogy Hamvas Béla mondta: „Szeretet nélkül az élet őrület”. Ez a történet arról szól, hogyan lesz egy őrült normális. Az összes pénzét, sok millió fontját átváltja szeretetté.
RM A könyvben utalt rá, hogy írói sorsát már kereknek érzi.
MP Amikor ezt leírtam, valóban így éreztem. Akkor éppen kész volt a könyv, hátradőltem, és úgy éreztem magam, mint a nő, aki megszülte a gyermekét. De ha később az a nő szeretne még egy gyereket, már nem így érzi. Én is így vagyok ezzel.
Még nincs hozzászólás