A fekete doboz titkai
A katasztrófafilmeken edződött nézők jól tudják, hogy a repülőgépeken használatos adatrögzítő berendezés, az úgynevezett fekete doboz valójában nem fekete, mivel feltűnő narancssárga vagy piros festést kap, hogy könnyebben megtalálhassák.
Az elnevezés állítólag egy újságírónak köszönhető, aki a prototípus bemutatásakor – annak a fizikából ismeretes fekete doboz jellege miatt – lelkesen így kiáltott fel: „Micsoda csodás fekete doboz!” Ez vélhetőleg 1957-ben történt, amikor David Warren, az Ausztrál Repüléstani Kutatóintézet munkatársa megtervezte és megépítette az első repülésiadat-rögzítőt, amely az „ARL Flight Memory Unit” nevet viselte, később pedig „vörös tojás”-ként emlegették.
Koloszár Péter igazságügyi légiközlekedési szakértőhöz fordultunk, hogy magyarázza el a fekete doboz lényegét:
„Fekete dobozból valójában kettő van: az egyik a CVR (cockpit voice recorder), ami a pilótafülkében, illetve a gép belső rádióján elhangzó szavakat rögzíti, ezt a pilóták maguk közt csak »pletykafon«-nak hívják; a másik az FDR (flight data recorder), ami a gép műszereinek adatait gyűjti és tárolja. A dobozok a gép farokrészében helyezkednek el, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy itt kapják a legkisebb erőhatást egy esetleges sérülés, baleset esetén.
A fekete doboz lényege, hogy elpusztíthatatlan legyen, hogy bármi is történjék a repülőgéppel, elő lehessen hívni belőle az adatokat. A dobozokat olyan borítás fedi, aminek el kell tudnia viselnie 3400 g (33 km/s²) gyorsulást 6,5 ms ideig. Csak hogy értelmezhető legyen ez a szám: egy erős pofon 50-60 g-vel érkezik felénk. Ezek mellett meghatározott még a tűzállóság mértéke alacsony és magas égéshőmérsékletű közegben, a vízállóság nagy nyomású közegben (tengerfenék) és egyéb folyadékok hatásainak az elviselése is. Mindezt általában dupla borítással érik el, a rozsdamentes acél- és a titánötvözet réteg közé kerül még némi hőszigetelő sáv is.”
A legutóbbi, sok találgatásra okot adó szerencsétlenség, a tengerbe zuhant maláj gép esete is rávilágít, milyen problémát jelenthet egy-egy légi baleset után az adatrögzítő berendezés felkutatása, illetve hogy a „fekete doboz" sérülhet is a baleset során. Szakértőnk szerint:
„Napjainkban a műholdakon keresztül már technikailag megvalósítható lenne a folyamatos kapcsolat egy földi adatrögzítő központtal, ahol biztonságos és megbízható módon online rögzítenék az érkező adatokat. Várható tehát, hogy a mai formájában létező fedélzeti adatrögzítő berendezéseket felváltják, kiegészítik majd a vezeték nélküli adatátvitelt biztosító új megoldások. Egy ilyen rendszerre való áttérés azonban hatalmas anyagi ráfordítással jár, hiszen azt megtervezni, kiépíteni, és világviszonylatban szabványossá tenni igen nagy feladat. Mégis, ez a jövő, mivel a nagy repülőgépgyártók és a jó nevű légitársaságok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne tegyék még biztonságosabbá a légi közlekedést.”
Még nincs hozzászólás