A budapesti operett alkotói

2015. október 28. | Írta: Bakos Zsuzsi

Huszka Jenő (1875–1960)
Törvényszéki bíró apja tanította hegedülni legidősebb gyermekét, aki hegedűtanulmányait aztán a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt a tehetségével. Önszorgalomból zongorázni is megtanult.

Érettségi után jogot kezdett tanulni, közben beiratkozott a Zenekadémiára, 1896-ban végzett a tanulmányaival. Ezután fogalmazógyakornoknak állt, majd Párizsba utazott, ahol hegedűsként kereste a kenyerét. 1897-ben állt munkába a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokaként. A következő évben ismerkedett meg Fedák Sárival, és megírta nagy sikerű darabját, a Bob herceget. Ez lett az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

Jacobi Viktor (1883–1921)
Már gimnazistaként sikereket ért el a szerzeményeivel. A Zeneakadémián Koessler János tanítványa volt. Még a diákévek alatt komponálta első színpadi művét, A rátartós királykisasszonyt, amelyet 1904-ben mutattak be.

A nagy siker következményeként két tanév után otthagyta az akadémiát, és belevetette magát az operettkomponálásba. Szinte évente újabb sikeres művel jelentkezett, rendszerint Martos Ferenc szövegére. Legnagyobb sikerei a Leányvásár és a Szibill. London után az USÁ-ban telepedett le, a Broadway egyik beszállítója lett. A Leányvásárt több alkalommal is megfilmesítették.

Kacsóh Pongrác (1873–1923)
Kolozsvárott szerzett diplomát természettudományi szakon. Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult.

1904-ben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként tevékenykedett, az Országos Dalosszövetség igazgatója és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Szirmai Albert (1880–1967)
A Zeneakadémián egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval és Jacobi Viktorral. Az 1906-os végzés után a Pester Lloyd és a Polgár című lapok zenekritikusa lett. 1907-ben mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót, valamint karmesterként dolgozott. Első nagy sikerét 1909-ben a Táncos huszárokkal aratta. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták a darabjait. 1928-tól a haláláig New Yorkban élt.

Kálmán Imre (1882–1953)
Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be, csodagyerekként ünnepelték, de a billentyűskarrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel. 1938-ig Bécsben élt.

1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, A Csárdáskirálynőt, amelynek szerzőjeként nemzetközi hírnevet szerzett. További nagy sikerű művei A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.

Címkék: kálmán imre, operett szerző, huszka jenő, jakobi viktor, kacsóh pongrác, szirmai albert