A koszorútól a Nobel-díjig
A legtöbb lexikon a díj szót azonosítja a kitüntetés fogalmával, és meghatározott szabályok szerint alapított és adományozott anyagi vagy erkölcsi elismerésként határozza meg.
Már az ókori birodalmakban is szokás volt, hogy a háborúk során szerzett érdemeket a katonai vagy birodalmi vezetők különféle adományokkal jutalmazták, s ezt az elismerést gyakran kísérte valamilyen, a testen vagy a ruházaton viselhető kitüntetés, karperec, díszes fegyver vagy nyaklánc. Ugyanakkor az ókori olimpiai játékokon még nem osztottak az újkoriakhoz hasonló arany-, ezüst- és bronzérmeket: mindössze a győztesek kaptak egy babér- vagy borostyánkoszorút és pálmaágat.
A középkorban a legfőbb kitüntetés az uralkodótól kapott nemesi cím volt, amelyet a vele járó birtokadománnyal együtt örököltek az utódok – szemben a különböző lovagrendek kitüntetéseivel, mert az utóbbiak személyre szóltak. A nemes eszményekért való küzdelem elismerésére alapított rendi kitüntetések közül a legismertebbek az 1348-ban alapított angol Térdszalagrend, és az 1429-ben létrehozott Aranygyapjas rend nyaklánca. A máig talán a legmagasabb rangú kitüntetésnek számító francia Becsületrendet, Napóleon alapította 1802-ben.
A legismertebb hazai elismerés Károly Róbert Szent György lovagrendjének a keresztje, valamint Mária Terézia Szent István-rendjének a jelvénye volt.
A második világháború után berendezkedő hatalom is ki akarta mutatni, hogy kiket tart alkalmasnak példaképül a tömegek elé állítani, ezért az 1848-as forradalom centenáriumán létrehozta a Kossuth díjat, amely a mai napig a legmagasabb magyar állami elismerés. A minden év március 15-én átadott díjjal eredetileg „…a tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő személyeket” jutalmazták, de 1963 óta csak kulturális és művészeti alkotótevékenységért jár, a tudományos elismerés szerepét átvette az Állami Díj, majd 1990 óta a Széchenyi-díj. A különféle művészeti területek képviselői a művészeti águknak megfelelő névadóról: Munkácsy Mihályról, Balázs Béláról, Jászai Mariról stb. elnevezett díjakat kaphatnak.
A nagyvilág legismertebb tudományos és művészi elismerései: az Alfred Nobel végrendeletével megalapított Nobel-díj, amelyet a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, valamint az irodalom legkiemelkedőbb alkotói kapnak, továbbá az a személy, aki a békéért tett erőfeszítései révén érdemli ki a díjat; a filmes világ kitüntetéseinek csúcsán pedig 1929 óta az Egyesült Államok Filmakadémiája által évente adományozott Academy Award, közismert nevén az Oscar-díj áll. A szobrocska a legenda szerint úgy kapta a nevét, hogy a Filmakadémia könyvtárosa, Margaret Herrick, meglátva a George Stanley által megformált szobrot, felkiáltott: hiszen ez kiköpött Oscar nagybácsikám!
Persze azt, hogy egy díjazó kinek mikor milyen díjat miért ad vagy nem ad, nem a díjazotton kell számon kérni. Az állítólag Makláry Zoltán színész szájából az első Kossuth-díj átadásakor elhangzott mély és bölcs mondás szerint „a díjakat nem kapják, hanem adják”
Még nincs hozzászólás