Tinédzser a volán mögött
Mi kell ahhoz, hogy egy kamasz lány meggyőzze a szüleit - akik végignézték, ahogy egy baleset után ájultan emelték ki egy versenyautóból -, hogy őt az Isten is autóversenyzőnek teremtette? És mi kell ahhoz, hogy az egyik nemzetközileg is legnagyobb autógyártó cég a jövő nagy reménységeként a saját elit autós akadémiáján képezze? Tehetség, elszántság és fanatizmus!
2017. március 16-án az egyik hazai gyárral is rendelkező autógyártó cég bejelentette, hogy Keszthelyi Vivien egy általa indított kupán vesz részt. A fiatal lányt a nemzetközi cég saját autós akadémiáján képzi, és nagyon elégedettek a teljesítményével, ami nem csoda, hiszen a gyönyörű tini eddigi hatvan versenyén hatvanszor állhatott dobogóra.
'Nagyon boldog vagyok, hogy itt folytathatom a karrieremet. Az autóban egyedül vagyok, de ha kiszállok, fontos, hogy legyen mögöttem egy csapat, hogy fel tudjam dolgozni a pályán történteket' – meséli a mindössze tizenhat évesVivien, aki tisztában van vele, hogy az autóversenyzés nem épp a kisasszonyok sportja. Túl van már komoly egy baleseten is: mentőautóval kellett elszállítani a pályáról, ahol hat autó száguldott belé.
'Arra emlékszem, hogy megállt az idő, majd elvesztettem az eszméletemet. Tizenöt perc múlva tértem magamhoz, és húsz perc múlva már versenyezni akartam, egy hét múlva pedig versenyeztem és nyertem is' – idézi fel a megszállottan küzdő tinédzser.
"Pszichológiai értelemben önmagában a veszélyes sport nem patológiás. A probléma akkor kezdődik, ha valaki átlépi, felrúgja az adott sport határait, szabályait: nem tudja reálisan megítélni és felmérni, hogy veszélybe sodorja-e magát, vagy sem - mondja Makkai Gábor klinikai szakpszichlógus. - Ha a sport csak egy eszköz, amivel adrenalint kerget a fiatal, abban az esetben az nem hivatás, nem életforma, hanem függőség.
Amennyiben fegyelmezetten, a szabályokat betartva életformává és hivatássá válik a sportoló számára, akkor nem tanácsos akadályt támasztani.
A szülő feladata a higgadtság és az iránymutatás, de semmiképp sem a tiltás: a serdülő kezébe kell adni a döntés jogát, ezzel is erősíteni a felelősségvállalását."
'Mivel a lányom kiskorú, mindenhová elkísérjük. A baleset épp a mi lelátónk előtt történt. Senkinek sem kívánom azokat az óráknak tűnő másodperceket, amíg kiemelték Vivit a roncsból, és láttuk, hogy él, és profi stáb segít rajta – számol be a nehéz percekről az édesapa, aki már beletörődött abba, hogy gyermeke ezt a veszélyes sportot űzi. –
Nem tudtuk lebeszélni róla, úgyhogy látva a tehetségét és az elszántságát, mellé álltunk és támogatjuk, és persze nagyon büszkék vagyunk rá. Igazán akkor nyugodtam meg és törődtem bele, amikor ehhez a versenyző teamhez került, mert megnyugtató számunkra a tapasztalat, a szakmai hozzáértés és a figyelem, amellyel Vivient kezelik.'
Még nincs hozzászólás