Tartósított nyár
Érdemes még egyáltalán befőzni? Megéri manapság az óriási bolti választék mellett egész délutánokat, esetleg napokat eltölteni a tűzhely mellett, hogy feltöltsük a kamrát befőttekkel, savanyúságokkal, lekvárral? És ha igen, vajon mire érdemes különösen figyelni, hogy ne menjen kárba a munkánk?
Házi befőttet, savanyúságot, lekvárt vagy chutney-t készíteni nem egyszerűen azért érdemes, mert olcsóbb, mint a bolti. Ha ugyanis odafigyelünk a minőségi alapanyagokra, a jól záródó üvegre, és még a saját munkánkat is hozzászámoljuk, egyáltalán nem biztos, hogy kisebb összegre jön ki egy üveg ára, mint ha egyszerűen megvennénk a boltban a hasonló, akciós terméket.
A kulcsszó nem annyira az ár, sokkal inkább a minőség: a házilag tartósított zöldségek és gyümölcsök esetében mi határozzuk meg, mi kerül az üvegbe, mennyi cukorral, tartósítószerrel, vagy épp ezek nélkül készül a télirevaló. Ráadásul olyan egyedi kombinációkat is alkothatunk, amilyeneket a boltban aligha találunk meg: könnyedén a kamránkban teremhet a levendulás vagy rebarbarás eperdzsem, a csokis meggylekvár, a fűszeres sárgabarack vagy a csipkebogyós-lilahagymás chutney.
A variációk száma gyakorlatilag végtelen, bár egy-egy különleges kombinációból először érdemes csak kisebb mennyiséget készíteni, és nagyobb adagba csak a következő évben belefogni, mikor az ízek összeérése után is kiderül, szereti-e a család a „műalkotást”.
Vásároljunk körültekintően!
- A hozzávalók kiválasztásánál is a minőség legyen a vezérfonal. Válasszunk ép gyümölcsöket, zöldségeket az érési idejük, szezonjuk vége felé, ilyenkor a legzamatosabbak. Ha az alapanyag éretlen, ízetlen, azt semmilyen fűszerezéssel vagy praktikával nem tudjuk elfedni, ezért a legjobb, ha a beszerzésnél vagyunk nagyon körültekintőek.
Egyetlen romlott vagy kukacos szem az egész üveg befőttet tönkreteheti, így a puhuló- vagy romlófélben levő gyümölcsöt dobjuk ki, ne vagdossuk ki belőle a rossz részt, hogy utána a többit felhasználjuk.
- A hozzávalókat nagyon alaposan tisztítsuk meg, hogy lehetőleg minél kevesebb szennyeződés, vegyszermaradvány kerüljön a befőttünkbe. A bogyós gyümölcsök akkor tiszták, mikor az öblítővizükben már nem marad homok. Azokat a gyümölcsöket, amelyeket héjastul fogunk befőzni, különösen nagy gonddal mossuk le, akár több, esetleg 3-4 öblítővízben is.
- Ha tartunk a növényvédő szerek maradványaitól, érdemes biotermesztésből származó hozzávalókat vásárolni.
- A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül szükséges cukor vagy tartósítószer ahhoz, hogy a befött vagy a lekvár egész télen elálljon. Ilyenkor fokozottan kell ügyelnünk a sterilitásra, hiszen a tartósítószer nélküli készítményeket gyorsabban megtámadják az esetleg beléjük kerülő penészgombák.
A tisztaság a legfontosabb!
- Az alapanyag jó megválasztása mellett a befőzés másik sarkalatos pontja a tisztaság. Mielőtt hozzáfognánk a munkához, érdemes alaposan kitakarítani a konyhát, hogy garantáltan szennyeződés- és morzsamentes legyen.
- Az üvegeket úgy gyűjtsük össze, hogy megfeleljen a készülő befőtt vagy savanyúság jellegének. A tartósítószer- és cukormentes termékeket kisebb üvegekbe rakjuk, mivel felbontás után gyorsabban romlanak – a kisebb adag biztosan elfogy majd. Az ajándékba szánt befőttekhez válasszunk látványos, díszes, különleges formájú üveget.
- A befőzés legtöbb munkát igénylő, ám legfontosabb része az üvegek fertőtlenítése. Először mosogassuk el és öblítsük le őket a fedőkkel együtt. Nagy lábasban forraljunk vizet, tegyük bele az üvegeket és a fedőket, majd forraljuk őket legalább 15 percig, hogy teljesen csírátlanítsuk.
Van, aki a sütőbe, illetve a mikrosütőbe is beteszi őket, ám a fedők fertőtlenítésére ez az eljárás nem jó: a fedőben levő műanyag a sütőben megolvadhat, a fém pedig a mikróval nincs jó barátságban. Az üvegekhez csipesszel nyúljunk, amit szintén ne felejtsünk el előtte fertőtleníteni.
- A fertőtlenített üvegek tepsiben vagy nagyobb tálcán várakozzanak a belevalókra, mellettük pedig legyen kézközelben a hozzájuk illő fedő.
- A befőtt, savanyúság, lekvár ízkombinációja csakis rajtunk múlik. Nyár elején például kiválóan tartósítható az uborka, a zöldborsó remekül párosítható karfiollal vagy akár tökkel is. Lekvár szinte bármilyen gyümölcsből készülhet, fűszerekkel, alkohollal, gyógynövényekkel vagy diófélékkel lehet megbolondítani. A dió, a koriander, a gyömbér, a bors különösen érdekes ízt ad a kész finomságoknak.
- Mielőtt a kész befőttet, lekvárt az üvegekbe töltenénk, mártsuk az üvegek száját még utoljára forrásban levő vízbe. Az üvegeket teljesen töltsük meg, majd zárjuk le, és állítsuk fejre pár percre, hogy a fedő alatt vákuum keletkezzen, ami szintén a tartósítást segíti.
Bármilyen hihetetlen, a mosogatógép is alkalmas arra, hogy az üvegeket dunsztoljuk. A teli üvegeket nagyon alaposan zárjuk le fóliával és rajta a kupakkal, majd fejjel lefelé állítva úgy tegyük a gépbe, hogy amíg az jár, véletlenül se dőlhessenek el. Természetesen semmilyen vegyszert ne tegyünk a gépbe, és indítsuk el 70-80 Celsius-fokon a programot. Amikor lejárt, egy egész éjszakán át ne nyissuk ki a gép ajtaját, reggel viszont kivehetjük, és máris felcímkézhetjük a befőtteket. Ez a megoldás nagyon higiénikus!
- A következő elmaradhatatlan „programpont” a dunsztolás: a forró üvegeket újságpapírba, majd vászonszatyorba csomagoljuk, és tegyük őket plédek közé, vagy egész egyszerűen az ágyneműtartóba. Pár nap türelmet igényel kivárni, hogy teljesen kihűljenek, és csak ezután érdemes őket elhelyezni a kamra polcain, vagy megkóstolni az első mintadarabot.
- A kész befőtteket, lekvárokat, savanyúságokat lehetőleg hűvös és sötét helyen tároljuk, ezzel is növelve az élettartamukat.
Még nincs hozzászólás