A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Táncdalfesztivál volt, van és lesz

A táncdalfesztivált nem lehet nem ismerni. Nem feltétlenül sokak életkora okán, hiszen az elsőt 1966-ban rendezték meg, de sokkal inkább azért, mert a mai neves előadóink jelentős része innen indult. Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Zorán, a Generál, a Gemini, a Skorpió együttes első sikereinek helyszíne volt a fesztivál.

Fotó: MTI-Keleti Éva

Manapság, ha már a nyolcvanas évekről beszélünk, annak kultúrájáról, zenei világáról – szinte automatikusan kapcsoljuk a jelzőt: retró. Gyerekeink a 70-es, 60-as évek világát leginkább szüleik születési évszámaiból, nagyszüleik időnként roppant hosszú történeteiből ismerik. Amit persze vagy unnak vagy nem, miközben a telefonjukon például olyan furcsa hangzású nevekre keresnek rá, mint Fonográf, KFT vagy Z’zi Labor. És ha már idáig érnek, kikerülhetetlen, hogy ne idéződne fel az egykori táncdalfesztivál mint az első legrangosabb könnyűzenei verseny. 

50+ ÉVES TÁNCDALFESZTIVÁL

Több mint 50 évvel a táncdalfesztivál elindulását követően a Magyar Táncdal Legnagyobb Ünnepét tartják az Arénában 2020. január 11-én 14 és 19 órakor az 50+ éves Táncdalfesztivál címen. Az előadást az elmúlt két évben több mint 24 ezer néző látta, Magyarország legnagyobb színpadi LED-fala előtt, ám úgy tűnik, ez kevés volt, így közkívánatra és a határon túli nézők kérésére jövő januárban újabb két előadás is lesz. Igazi retrocsemegének számít ez a koncert, ahol a XXI. század látványtechnikai elemei és az egykori, páratlanul igényes hangzásvilág gondoskodik róla, hogy egy feledhetetlen színpadi show formájában elevenedjenek meg "Azok a csodálatos 60-as, 70-es évek", a többi között Poór Péter, Dobos Attila, Soltész Rezső, Zalatnay Cini, Solymos Tóni és Késmárky Marika tolmácsolásában. Az előadásokon megemlékeznek a korábbi koncertek és a táncdalfesztiválok egyik legnagyobb sztárjáról, a nemrégiben elhunyt Koós Jánosról.
 Hogy mikor kezdődött?
1966 nyarát írtuk. A Magyar Televízió az Erkel Színházból közvetítette az elődöntőket, és a döntőt televíziós bemondók vezették, az ország Takács Marikája, a kellemes baritonú Varga József, Tamási Eszter és Lénárd Judit álltak a színpadon. A nézők pedig fekete-fehér tévékészülékek előtt ülve otthonaikban követték végig a versenyt, majd képeslapokon és nyílt levelezőlapokon (postán!) adták le szavazataikat. A műsorok napján az utcák szó szerint kihaltak, bizonyos adatok szerint az adásoknak 2,33 millió nézője lehetett, aki csak tehette, azt nézte. A versenyek estéin pedig azok, akiknek már volt televíziója, értelemszerűen mindig vendégei is voltak, mert ezt a programot nem lehetett kihagyni. Ez volt az a műsor, amelyről másnap az étteremben sorban állás közben beszéltek, amit a fodrásznál, a cukrászdában, a buszon, villamoson megvitattak az emberek. 

 

Hogy hogyan kezdődött?
Évente tettek közzé felhívást, amelyre amatőr és profi zeneszerzők és szövegírók küldték be az addig el nem hangzott műveiket jeligével. 1966-ban 300 szerző 464 számából 64 került képernyőre, 1967-ben már 1374-ből rostálták ki az élő műsorokban bemutatott 60-at. Ezekhez kértek fel énekeseket a zenei szerkesztők, már népszerű előadókat és ismeretlen fiatalokat, többnyire a fesztiválok szervezésében és lebonyolításában részt vevő Magyar Rádió táncdalénekesi stúdiójának éltanulóit. 

A 66-ban a beatzenekarok még külön pódiumon gördültek színpadra, állványra rögzített mikrofonnál énekeltek a művészek, szinte mozdulatlanul, legfeljebb a karjukat tárhatták szét teátrálisan, a drámai hatás érdekében. 1968-ban már kézi mikrofont használtak, így mozogni is lehetett a színpadon, az énekesnők ruhái – a kor divatirányzatának megfelelően – alaposan megrövidültek, a férfiak pedig pajeszt növesztettek. Az Illés a Beatles-féle Sgt. Pepper-kabátok magyaros verziójában vette át a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíját – a Szabadság-hegyi adótorony dobozba zárt makettjét az Amikor én még kissrác voltam című számáért. 
A hatvanas évek táncdalfesztiváljai elementáris erejűek voltak – 66-ban Kovács Kati, egy évvel később Zalatnay Sarolta, majd 68-ban Koós János, Harangozó Teri, Mary Zsuzsi, Koncz Zsuzsa, Zorán tűnt fel a nyertesek névsorában. A Metró, az Atlantis, a Syrius együttes dalai is szinte itt csendültek fel először. 

S bár a táncdalfesztivál a 70-es években élte igazi fénykorát, mégis a 60-as éveket szokás daliás időknek nevezni. Vitathatatlan, hogy a magyar könnyűzenei élet színe-java ezekben az években, és pont a táncdalfesztiválon aratta hangos sikereit. Az országos ismertséget, népszerűséget a műsor és a televízió hozta az életükbe. Sorolhatnánk az előadókat, az együttesek neveit napestig, talán akkor sem jutnánk a végére. Az utolsó fesztivált 1994-ben tartották, amelyet Bayer Friderika Kinek mondjam el vétkeimet? című számával nyert meg, Karda Beáta második, Szulák Andrea harmadik lett, a közönségdíjat pedig Pap Rita és Bodnár Attila kapta. 

2020-as 50+ éves Táncdalfesztivál fellépői:

Zalatnay Sarolta, Késmárky Marika, Poór Péter, Soltész Rezső, Dobos Attila, Solymos Tóni, Csonka András, Koós Réka, Vastag Tamás, Muri Enikő, Ambrus Rita, Derzsi György

Előzenekar: a BlackBirds - Live Beatles Show

Közreműködik: a Táncdalfesztivál 60 tagú szimfonikus zenekara és a Stúdió11 Ensemble

Vezényel: Wolf Péter

Műsorvezetők: Gálvölgyi János és Koltai Róbert

Időpont: 2020. január 11., 14 és 19 órai kezdettel. Helyszín: Papp László Budapest Sportaréna

További részletek: https://50evestancdalfesztival.hu/

Fotó: Örkényi Adrienn

Fotó: Örkényi Adrienn

Fotó: Örkényi Adrienn

(x)

Címkék: táncdalfesztivál, táncdalfesztivál 1966, könnyűzenei vetélkedő, 50 éves a táncdalfesztivál

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!