Táncdalfesztivál volt, van és lesz
A táncdalfesztivált nem lehet nem ismerni. Nem feltétlenül sokak életkora okán, hiszen az elsőt 1966-ban rendezték meg, de sokkal inkább azért, mert a mai neves előadóink jelentős része innen indult. Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Zorán, a Generál, a Gemini, a Skorpió együttes első sikereinek helyszíne volt a fesztivál.
Manapság, ha már a nyolcvanas évekről beszélünk, annak kultúrájáról, zenei világáról – szinte automatikusan kapcsoljuk a jelzőt: retró. Gyerekeink a 70-es, 60-as évek világát leginkább szüleik születési évszámaiból, nagyszüleik időnként roppant hosszú történeteiből ismerik.
Több mint 50 évvel a táncdalfesztivál elindulását követően a Magyar Táncdal Legnagyobb Ünnepét tartják az Arénában 2020. január 11-én 14 és 19 órakor az 50+ éves Táncdalfesztivál címen.
Az előadást az elmúlt két évben több mint 24 ezer néző látta, Magyarország legnagyobb színpadi LED-fala előtt, ám úgy tűnik, ez kevés volt, így közkívánatra és a határon túli nézők kérésére jövő januárban újabb két előadás is lesz.
Igazi retrocsemegének számít ez a koncert, ahol a XXI. század látványtechnikai elemei és az egykori, páratlanul igényes hangzásvilág gondoskodik róla, hogy egy feledhetetlen színpadi show formájában elevenedjenek meg "Azok a csodálatos 60-as, 70-es évek", a többi között Poór Péter, Dobos Attila, Soltész Rezső, Zalatnay Cini, Solymos Tóni és Késmárky Marika tolmácsolásában.
Az előadásokon megemlékeznek a korábbi koncertek és a táncdalfesztiválok egyik legnagyobb sztárjáról, a nemrégiben elhunyt Koós Jánosról.
És ha már idáig érnek, kikerülhetetlen, hogy ne idéződne fel az egykori táncdalfesztivál mint az első legrangosabb könnyűzenei verseny.
Hogy mikor kezdődött?
1966 nyarát írtuk. A Magyar Televízió az Erkel Színházból közvetítette az elődöntőket, és a döntőt televíziós bemondók vezették, az ország Takács Marikája, a kellemes baritonú Varga József, Tamási Eszter és Lénárd Judit álltak a színpadon.
A nézők pedig fekete-fehér tévékészülékek előtt ülve otthonaikban követték végig a versenyt, majd képeslapokon és nyílt levelezőlapokon (postán!) adták le szavazataikat.
A műsorok napján az utcák szó szerint kihaltak, bizonyos adatok szerint az adásoknak 2,33 millió nézője lehetett, aki csak tehette, azt nézte.
A versenyek estéin pedig azok, akiknek már volt televíziója, értelemszerűen mindig vendégei is voltak, mert ezt a programot nem lehetett kihagyni. Ez volt az a műsor, amelyről másnap az étteremben sorban állás közben beszéltek, amit a fodrásznál, a cukrászdában, a buszon, villamoson megvitattak az emberek.
Hogy hogyan kezdődött?
Évente tettek közzé felhívást, amelyre amatőr és profi zeneszerzők és szövegírók küldték be az addig el nem hangzott műveiket jeligével. 1966-ban 300 szerző 464 számából 64 került képernyőre, 1967-ben már 1374-ből rostálták ki az élő műsorokban bemutatott 60-at.
Ezekhez kértek fel énekeseket a zenei szerkesztők, már népszerű előadókat és ismeretlen fiatalokat, többnyire a fesztiválok szervezésében és lebonyolításában részt vevő Magyar Rádió táncdalénekesi stúdiójának éltanulóit.
A 66-ban a beatzenekarok még külön pódiumon gördültek színpadra, állványra rögzített mikrofonnál énekeltek a művészek, szinte mozdulatlanul, legfeljebb a karjukat tárhatták szét teátrálisan, a drámai hatás érdekében.
1968-ban már kézi mikrofont használtak, így mozogni is lehetett a színpadon, az énekesnők ruhái – a kor divatirányzatának megfelelően – alaposan megrövidültek, a férfiak pedig pajeszt növesztettek.
Az Illés a Beatles-féle Sgt. Pepper-kabátok magyaros verziójában vette át a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíját – a Szabadság-hegyi adótorony dobozba zárt makettjét az Amikor én még kissrác voltam című számáért.
A hatvanas évek táncdalfesztiváljai elementáris erejűek voltak – 66-ban Kovács Kati, egy évvel később Zalatnay Sarolta, majd 68-ban Koós János, Harangozó Teri, Mary Zsuzsi, Koncz Zsuzsa, Zorán tűnt fel a nyertesek névsorában. A Metró, az Atlantis, a Syrius együttes dalai is szinte itt csendültek fel először.
S bár a táncdalfesztivál a 70-es években élte igazi fénykorát, mégis a 60-as éveket szokás daliás időknek nevezni. Vitathatatlan, hogy a magyar könnyűzenei élet színe-java ezekben az években, és pont a táncdalfesztiválon aratta hangos sikereit.
Az országos ismertséget, népszerűséget a műsor és a televízió hozta az életükbe. Sorolhatnánk az előadókat, az együttesek neveit napestig, talán akkor sem jutnánk a végére. Az utolsó fesztivált 1994-ben tartották, amelyet Bayer Friderika Kinek mondjam el vétkeimet? című számával nyert meg, Karda Beáta második, Szulák Andrea harmadik lett, a közönségdíjat pedig Pap Rita és Bodnár Attila kapta.
2020-as 50+ éves Táncdalfesztivál fellépői:
Zalatnay Sarolta, Késmárky Marika, Poór Péter, Soltész Rezső, Dobos Attila, Solymos Tóni, Csonka András, Koós Réka, Vastag Tamás, Muri Enikő, Ambrus Rita, Derzsi György
Előzenekar: a BlackBirds - Live Beatles Show
Közreműködik: a Táncdalfesztivál 60 tagú szimfonikus zenekara és a Stúdió11 Ensemble
Vezényel: Wolf Péter
Műsorvezetők: Gálvölgyi János és Koltai Róbert
Időpont: 2020. január 11., 14 és 19 órai kezdettel. Helyszín: Papp László Budapest Sportaréna
További részletek: https://50evestancdalfesztival.hu/
(x)
Még nincs hozzászólás