Szorongani csak ok nélkül lehet
Terjed, mint a nátha. Egyre többen szorongunk, és nem tudjuk, mitől. Rosszul alszunk, rosszat álmodunk, rossz gondolatok, érzések lepik el az elménket. És nem tudjuk, mi az oka, és mit tehetnénk ellene.
A krónikus félelem hasonló ehhez, sokan össze is tévesztik vele. Ám az elhatalmasodó félelem még mindig jobb, mint szorongani. Félni valamitől még hasznos is lehet. Biztonságban tart minket. Cselekvésre vagy menekülésre késztet, ébren tartja a gondolkodást. A félelem figyelmeztet a veszélyre, és módot ad rá, hogy elkerüljük.
Ha félünk a közlekedési balesetektől, figyelmesebben lépünk ki az utcára. Ha félünk a járványoktól, megtesszük az óvintézkedéseket. Ha félünk a csődtől, előbb-utóbb megoldást találunk. De a szorongás? Vaksötét szobában tapogatózva keressük a kapcsolót.
Bele lehet halni?
A szorongás és a félelem önmagában nem jelent kóros állapotot – írja dr. Szabó Gyöngyi, a Benyovszky Orvosi Központ pszichiátere. A félelem testi reakciói, az izmok feszültsége, a szapora légzés és a gyors szívverés segít a menekülésben vagy a harcban.
Az általános és a kóros szorongás közötti átmenet nem éles, attól függ, hogyan érzi magát a beteg, mennyire szenvedi meg ezt az állapotot. Újabb szoronganivaló azonban, hogy a szorongásos zavarok eredete még nem tisztázott, de az öröklött tényezők mindenképpen szerepet játszanak a kialakulásában.
Testi tünetek
A szorongásos betegségnek jellemző testi tünetei vannak például az arcbőrön és a nyálkahártyán. A kimelegedő arc és nyak mellett a szorongó beteg végtagjai hűvösek.
A száj jellemzően száraz, ennek következtében a beszéd tompább, színtelenebb. A szájszárazság beszéd közben mellékzörejek képződéséhez vezet: egyrészt egyes mássalhangzókhoz cuppanó hangok társulnak, másrészt a beteg száraz krákogással, torokköszörüléssel próbál magán segíteni.
Az izzadás szintén jellemző a betegekre, mert a szorongás általában növeli a bőr verejtékmirigyeinek aktivitását. Az esetek nagy részében ehhez testszag és kellemetlen szájszag társulhat.
A pupillák általában tágabbak, a beteg szaporábban pislog, és a szeme gyakran könnyes, kevéssé tartja a szemkontaktust, illetve előfordul, hogy elkapja a tekintetét. A szorongás a szívet is érinti, előfordul a pulzusszám növekedése és csökkenése is.
Infarktus vagy pánikroham?
Erős mellkasi fájdalom, légszomj, ájulás. Nagyon hasonlóak a tünetek a szívrohamnál és a pánikrohamnál. Annak ellenére, hogy rém ijesztő állapot, ha pánikroham okozza, nem fogunk belehalni.
A pánikrohamok azonban súlyosak, és kezeltetni kell ezt az állapotot. A szorongásos rohamok általában tíz percen belül elmúlnak, ám olykor harminc percig is eltarthatnak. Ebben az időszakban a beteg olyan súlyos rettegést él át, amely teljesen kimeríti a szervezetét. Séta, friss levegő megszakíthatja a folyamatot, de mindenképp fontos a tünettel orvoshoz fordulni.
(Forrás: 50plusz.hu)
Mit tehetünk a szorongás ellen?
- Mozogni kell! Legyél aktív, mozogj mindennap! Egy jó nagy séta, jóga vagy gimnasztika mindenképp használ. A napi testmozgás más okokból is rettentő fontos, és még a szorongásos tüneteket is csökkenti. Azonnal hat, elindulunk bánatosan, és felfrissülve, mosolyogva térünk haza. Ráadásul, ha tényleg aktívak maradunk, akkor az segíthet túllendülni a szorongáson hosszú távon is.
- Csak semmi alkohol! Persze, kérdés, mennyi az a semmi. Ez a semmi nem az a semmi, ami a kreszkönyvekben van, ha nem vezetünk, nyugodtan ihatunk este egy pohár bort vagy sört. Máskülönben viszont egy pohár bor nyugtatóan hathat egy szorongó, depressziós emberre, de amint elmúlt a hatása, a tünetek hullámként térnek vissza, és a helyzetet rosszabbnak érezhetjük, mint előtte. Ha szenvedünk a szorongástól, az alkohol inkább ne legyen az étrendünk része.
- Csak semmi cigi! Aki dohányzik, az szorongó állapotban még többet dohányzik. Csakhogy a cigaretta hatása a testben még jobban gerjeszti a szorongást, ami miatt még többet cigizünk, és így tovább. Egyre gyorsabban ver majd a szív, egyre szűkülnek az erek, és már itt is a baj, ami akár agyvérzés vagy szívinfarktus is lehet.
- Csak semmi kávé! Ha krónikus szorongásban szenvedünk, a koffein bombaként működhet, hiszen idegessé válunk tőle. Akár még pánikrohamokat is okozhat. Ha teljesen nem is tudjuk elhagyni a kávét, legalább csökkentsük le napi 1-2-re.
- Irány az ágy! Az elegendő mennyiségű, minőségi alvás gyógyszeres kezelés nélkül is sokat segíthet a szorongás leküzdésében. A testmozgást ne tegyük estére, mert felfrissít, és kerüljük a bőséges vacsorát is, ahogy a hajnalig tartó kriminézést is.
Egyedül nem megy
A magány és elszigeteltség növeli a szorongást. 2015-ben Julianne Holt-Lunstad, a Brigham Young Egyetem pszichológusprofesszora 3,4 millió résztvevőt vizsgált hét éven keresztül a szorongás, a magány és a betegségek viszonylatában.
A vizsgálat ideje alatt a haldoklás valószínűsége 26 százalékkal nőtt azoknál, akik magányosnak érezték magukat, 29 százalékkal azoknál, akik társadalmilag elszigeteltek voltak, és 32 százalékkal azok körében, akik egyedül éltek. Az emberek az öregedéssel, a barátok és a családtagok halálával még inkább elmagányosodhatnak.
Nyugtató gyógynövények:
- Citromfűből készült tea kellemes íze miatt amúgy is közkedvelt, elalvás előtt viszont csodaszer. Illóolajként párologtatóba, fürdővízhez adva, de masszázskrémekbe is előszeretettel alkalmazzák, hiszen nemcsak íze, de illata révén is megnyugvást hoz.
- Az orbáncfű az alapanyaga számos idegnyugtató készítménynek, ráadásul még a depresszió tüneteit is enyhíti. Mivel az egész testet ellazítja, a menstruációs görcsöket is enyhíti. Érdemes tudni, hogy hatását pár hét rendszeres fogyasztás után érezhetjük csak. Nem szabad vérhígító mellé fogyasztani!
- Levendula remekül oldja a feszültséget, enyhíti a fejfájást, csökkenti a vérnyomást, ráadásul védelmet nyúlt a kórokozók ellen is! Finom illata miatt párologtatásra is kiváló, sőt, tejes fürdőbe is tehetjük, hogy még nyugodtabban aludjunk.
Még nincs hozzászólás