Szorong a gyerek az iskolakezdéstől? Így segíthetsz neki!
Szeptember első heteiben sok gyereknek okoz szorongást a suli, az iskolakezdőktől egészen a végzős gimisekig. Univerzális megoldás nincs a problémára, de több módszerrel is segíthetsz csemetédnek, hogy aggodalmai enyhüljenek.
Már percek óta az ajtóban toporogsz, és türelmetlenségednek immár hangot is adva várod a gyerkőcöt, hogy végre elindulhassatok a suliba, és ő végre megjelenik. Bizonytalan léptekkel botorkál feléd, arca sápadt, szemében őszinte aggodalmat látsz. „Anya, muszáj ma suliba mennem?” – kérdezi halálra vált arccal. És te látod, érzed, hogy a kis lelkét erősen szorongatja a félelem.
Árulkodó jelek
A szorongás nem csak az iskolakezdés miatt jelentkezhet a gyerekeknél, de tény, hogy ilyenkor több diák – és persze szülő is – megtapasztalja. Bekúszhat az életetekbe egészen enyhe formában, de olyan mértékű félelemként is, hogy az már testi tüneteket is okoz a gyereknél: nem tud aludni, fáj a feje vagy a hasa, nincs étvágya, esetleg bepisil. A legjobb persze, ha ezekről őszintén tudtok beszélgetni, vagyis ha a gyerek elmondja félelmeit.
De sokszor szavak nélkül is látszik a baj: csemetéd sápadt, levert, kedvetlen, bezárkózik a szobájába, a családi programokon is jóval kisebb lelkesedéssel vesz részt, mint addig. A nagyobbaknál az is árulkodó jel lehet, ha történeteket találnak ki, betegnek, lázasnak tettetik magukat. Ezzel nem a szülő átverése a legfontosabb céljuk, hanem az, hogy megússzák az iskolát – legalább aznapra.
Miért szorong a gyerek?
Gyakorlatilag bármi kiválthat szorongást – a tanító néni szigorúságától az osztálytársak viselkedésén át egy idősebb diáktárs bántásaiig –, de aggodalmakkal töltheti el őket a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanság is. Ezt a félévet az iskolapadban kezdik ugyan, de vajon mikor jöhet a vírus második hulláma, mikor kényszerülnek újra távoktatásba, a barátaiktól távol, a négy fal közé?
Ezeken kívül akár olyan dolgok is félelmet kelthetnek a gyerekben, amikre nem gondolnál. Ilyen lehet például a ’nem sportcsillagnak született’ kicsiknél a tornaórák miatti szorongás, vagy akár az, hogy idén már egyedül kell bejárniuk a suliba.
Az elsősöknek lehet a legnehezebb
Már maga a tanévkezdés is frusztrációt okozhat, de minden még nehezebb, ha a gyerkőc új környezetben találta magát az első napon. Például, ha most lett gimis vagy felső tagozatos, és már nem a régi iskolájába, a megszokott, megszeretett tanár vagy tanító nénikhez kell járnia.
Valószínűleg az iskolakezdő kicsiknek a legnehezebb, hiszen gondolj csak bele: a békés, önfeledt óvodás éveket szigorúbb menetrend szerinti napok váltják fel. Új szabályokat kell elsajátítaniuk és követniük. A tanulást pedig egyre ritkábban szakíthatja meg a játék. Ráadásul nemcsak önállóságot és alkalmazkodást várnak el tőlük a suliban, hanem figyelmet és jó tanulmányi eredményeket is – ez pedig egy 6-7 éves gyereknek általában túl sok. Nem beszélve arról, hogy hosszú ideig egy helyben kell ülniük, amire szeptemberben még csak kevesen képesek közülük.
Mit tehetsz, miben segíthetsz?
Legyen a gyerkőc hétéves, kiskamasz vagy akár már szinte felnőtt, a sulikezdéskor tapasztalt szorongás nem könnyű helyzet számára, és persze neked mint szülőnek sem az. Hiszen látod, mennyire szenved, és bármit megtennél, hogy ne így legyen. Szerencsére számos módszer és lehetőség közül választhatsz, hogy segíts neki. Ami azonnali és ösztönös reakció a legtöbbünknél, az az, hogy beszélgetni próbálunk a gyerkőccel, és meg akarjuk tudni, pontosan mitől fél.
A legrosszabb viszont, amit ilyenkor elkövethetünk, hogy néhány mondat után közöljük vele: édesem, eltúlzod. Majd megkérjük, hogy nyugodjon meg szépen. Ami viszont sajnos nem így működik, ugyanis a gyerek nem tudja egy kapcsolóval vagy nyomógombbal ’kiiktatni’, amitől fél, és ront a helyzeten, ha azt látja, hogy nem vesszük komolyan a mondandóját, szorongását, esetleg minősítjük őt. Így a félelmein túl még ’rossz gyereknek’ is érzi magát.
Az sem feltétlen célravezető, ha agyonszeretgeted, túlzásba viszed a vigasztalást. Persze, ha a gyerek igényli, néhány ölelést és puszit bármikor adhatsz neki, de próbáld tutujgatás helyett inkább meghallgatni, és a problémamegoldás felé terelni. Először is, próbáld megtudni, mi miatt szorong. Ha már tudod a kiváltó okot, el tudtok közösen gondolkodni, hogyan lehetne azt megoldani. Tudasd vele, hogy nincs egyedül, mindenben számíthat rád.
Ha komoly iskolai probléma áll a háttérben, ajánld fel, hogy beszélsz az osztályfőnökével, vagy beszéljetek vele együtt. Ha látszólag apróságok miatt stresszel, mondjuk, a törit csak négyesre fogja tudni megírni, vagy az osztálytársai mit gondolnak majd, ha neki nem csillámpónis csomagolópapír borítja majd a könyveit, taníts meg neki egy egyszerű kérdést, amit feltehet magában: „mi a legrosszabb, ami történhet?”.
Ha megtanulja lejátszani magában, mi történhet a legrosszabb forgatókönyv szerint (a fenti példáknál maradva: négyes kerül az ellenőrzőjébe, illetve az osztálytársai rákérdeznek a csomagolópapírjára, aztán ennyiben marad), akkor talán belátja, hogy nincs is mitől tartani.
Stresszoldás lépésről lépésre
A szorongást az is oldhatja továbbá, ha a pilótákhoz hasonlóan csemetédnek is van egy listája, melyet vészhelyzet esetén bevethet. Ha írtok egy ilyen listát, hamar megtanulhatja, lépésről lépésre hogyan tudja megnyugtatni magát.
Neki is beválhat, ha vesz néhány mély levegőt, illetve a stresszt oldhatja az is, ha többet sportol. Végül, de nem utolsósorban figyelj a saját viselkedésedre is, hiszen előfordul, hogy a gyerek azért kezd el szorongani, mert a szülőkön azt látja, hogy stresszesek és bizonytalanok. Nem mindegy tehát, hogy reggel kiabálsz-e vele az ajtóban indulás előtt, vagy ráveszed, hogy énekeljetek valamit, míg beértek a suliba, ahol mosolyogva engeded el a kezét.
Még nincs hozzászólás