Színes életünk
Leonardo da Vinci nem sokkal a halála előtt három kérdést jegyzett föl, amire nem talált választ munkássága folyamán, ebből az egyik ez: miért kék az ég? Négyszáz évvel később J. W. S. Rayleigh angol fizikus adott rá magyarázatot. Az égbolt színét a légköri fényszóródás okozza: a légkör molekulái és részecskéi részben elnyelik, részben prizmaként megtörik a fényt. Légkör nélkül az ég fekete lenne, ez a légkörön kívül, például a Holdon készült fényképeken jól is látszik.
Fekete, fehér, vörös
De mi a helyzet a fehérrel és a feketével? A tudósok az ókortól egészen Goethéig úgy gondolták, hogy a színeket a két végletes erő, a világosság és a sötétség közösen alkotja meg, ugyanakkor a fehéret és a feketét nem számították a színek közé.
Az általános felfogás szerint a hierarchia csúcsán a fehér áll, ez a tiszta fényt jelenti, a világosságot, Istent, a tökéletességet, a felsőbbrendű dolgokat. A fehér két ellentéte szinte minden kultúrában a fekete és a vörös. A fekete a sötétséget, a rosszat, a halált, a gonoszt és általában az alsóbbrendűt jelenti – mindenben a fehér ellentétét.
Képzeljük el a színkereket, amelynek elsődleges színei a vörös, a kék, a zöld és a sárga. Keverjük ezeket össze a szomszédaival és olyan színek keletkeznek, mint a bíbor, a türkiz, a narancs és a lime-zöld. Ha képzeletben megforgatjuk a kereket, észrevesszük a szomszédos színek közötti összhangot. A számtalan szürke és barna árnyalatát fehér vagy fekete hozzáadásával bátran tovább variálhatjuk. Lágy, dús vajsárga, égetett narancs, citromkrém, áfonyakék, porkék, korallpiros, levendulakék, olajzöld, íriszlila, acélkék, pajzán pink vagy zsályazöld színeket kaphatunk. Ezek a semleges színek, amelyek a négy elsődleges szín keverékei. Ha a szomszédos színeket variáljuk, nagyot nem tévedhetünk. A színek intenzitása a lakásban, a harmonikus, színes otthon pozitív energiát sugároz. A világos és szórakoztató belső terek a szenvedély, a nevetés, a szépség harmóniáját nyújtják, amilyennek tulajdonképpen az életnek is lennie kell.
Kérdés, hogy miért épp a vörös lett a harmadik, a színes pólus, hiszen lehetett volna a kék, a zöld vagy a sárga is. (A bibliai első ember, Ádám nevének a jelentése vörös földből való ember.) A legvalószínűbb válasz: a vörös színt két olyan dolog is hordozza – a vér és a tűz –, amelynek rendkívüli jelentősége van mind szimbolikusan, mind a gyakorlatban, ezért a legnagyobb figyelmet és izgalmat váltja ki az emberből.
A színek jelentése
A többi szín is kivált érzelmeket, s minden kultúrában szimbolikus jelentést is társítanak hozzájuk. Az európai kultúrkörben általában így osztályozunk:
Kék: az ég, a víz, a hideg, a bölcsesség, az intelligencia, a becsület és az őszinteség színe.
Vörös: a vért, a tüzet, a szeretetet, a szerelmet, a szenvedélyt, a melegséget, az energiát jelenti.
A túlevéshez vezető biztos recept, ha a tányér és az étel színe összeillik - ez derült ki egy, a Cornell Egyetemen végzett kutatásból. Az emberek kb. 20 százalékkal több tejszínes-szószos tésztát ettek, amikor azt a hozzá illő fehér tányéron szolgálták fel, mint elütő színű, piros tányér esetén. A kutatók úgy sejtik, hogy a színkülönbség miatt jobban tudatosul bennünk az adagok mérete.
A Doctors című televíziós műsor szakértői szerint a kék szín hatására kevesebbet eszünk. Ennek egy lehetséges oka még barlangban élő elődeink korából származhat: annyira kevés a kék színű étel a természetben, hogy hajlamosak vagyunk kerülni az ilyeneket, arra gyanakodva, hátha mérgezőek.
Címkézzen fel - valóságosan, nem csak gondolatban! - mindent a konyhában: az egészséges ételek zöldek, a kevésbé egészségesek sárgák, azok pedig, amelyekben csak energia van, tápérték alig, legyenek pirosak. Ezután rendezze át őket a hűtőben és a kamrában úgy, hogy a zöld ételekhez férjen hozzá a legkönnyebben, a pirosakhoz pedig a legnehezebben.
Amikor a Massachusettsi Kórház kutatócsoportja hasonló rendszert vezetett be a kórházi büfében, visszaesett a piros termékek, például a szénsavas üdítők eladása, miközben megnőtt az olyan zöld áruké, mint az ásványvíz és a zsírszegény tejtermékek. Minél kevesebb piros étel tárul a szeme elé, mikor kinyitja a hűtőajtót, annál helyesebben fog táplálkozni.
Sárga: a levegő, a bátorság, a derű, a napsütés, a féltékenység és az irigység színe.
Zöld: a víz, a remény, a természet és a termékenység színe.
Lila: fejedelmi szín, a méltóság és a vallásos érzés kifejezője.
Fényhatások
Flammarion francia csillagász bebizonyította, hogy a selyemhernyó ibolya színű fény hatása alatt lassabban nő. A pulyka a vörös színre támad, a lovakra pedig állítólag kék szemüveget adnak, hogy szelídebbé váljanak. Az emberi idegrendszert is sikerült színes fénnyel gyógyítani.
Kísérletekből kiderült, hogy amíg a vörös szín izgató hatású, az ibolyaszín, a kék és a zöld nyugtatóan hat. Búskomorságra a vörös, harag ellen pedig a kék a legmegfelelőbb szín. Amíg a borús idő mindenkit lehangol, a szikrázó napsütés felvidítja az embert. A növényzet, a kék ég és a trópusi tenger kékeszöld színei nyugtatóan hatnak az ember idegeire.
Még nincs hozzászólás