Szemünk által homályosan
Az egyik, ha nem a legfontosabb érzékszervünk a szemünk. Amíg nincs baj vele, amíg jól, élesen látunk, nem is foglalkozunk vele. Természetesnek vesszük, hogy a legapróbb betűket is el tudjuk olvasni, hogy közelre, távolra egyformán jól látunk.
Sajnos ez nem marad így egész életünkben. Ugyanúgy, ahogyan minden szervünk, bizony a szemünk is tud romlani, s vannak betegségek is, amelyek megtámadhatják. Szerencsére ezeket szinte kivétel nélkül jól lehet gyógyítani.
Az idős korral járó szembetegségek
Sajnos a legtöbb ember, miután betöltötte az ötvenedik évét, észreveszi, hogy már nem lát olyan jól, mint régen. A természetes, korral járó szemromlás nem betegség. Vannak azonban olyan szembetegségek, melyek következménye ugyanígy a látás romlása.
Közülük a leggyakoribb az, amikor a szemlencse fokozatosan átlátszatlanná válik. Ez a szürke hályog, amely lassan romló betegség, orvos nélkül nehéz diagnosztizálni. figyelmeztető jelei között van, hogy nehezünkre esik éjjel vezetni, fényes holdudvart észlelünk a lámpák körül, homályossá válnak a betűk, amikor olvasunk, és zavar bennünket az erős fény.
Sokan betudják mindezt a kornak. Legtöbbször csak a szemorvos veszi észre. Már ha járunk szemorvoshoz. Fontos lenne pedig, mert az elhanyagolt szürke hályog vaksághoz is vezethet. Holott ha időben észreveszik, ma már egy rutineljárással a hályogot eltávolítják, s utána a látás jobb lesz, mint előtte volt. A legtöbb beteg beültetett lencsét kap a műtét során.
A másik gyakori szembetegség, amely a látás elvesztéséhez is vezethet, miközben egyszerűen kezelhető, a zöld hályog. Nincsenek feltűnő jelei, de mivel örökölhető, ha volt a családunkban ilyen betegség, érdemes negyven év felett orvossal rendszeresen ellenőriztetni.
A glaukóma olyan szembetegség, amelyet a szem belsejében levő túl nagy nyomás okoz. Ez a nyomás tönkreteszi a látóideget felépítő idegpályákat. Onnan lehet észrevenni, hogy a látómezőnk bizonyos részein nem látjuk a tárgyakat. A betegség a periferikus látás elvesztését, vörösödést és fájdalmat okoz. Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, feltétlenül forduljunk szemorvoshoz. A vizsgálat fájdalommentes, és legtöbbször szemcseppekkel és gyógyszerekkel rendben tartható.
Makula degeneráció
Az előzőekhez hasonlóan a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak a makuláris elváltozások. Érdekes módon a glaukómával ellentétben, nem a periferikus látás romlik, hanem éppen az marad meg, s a központi látás vész el. Azért, mert ez az elváltozás a retina középső részét, vagyis a makulát roncsolja. Az ideghártyának ez a része biztosítja az éles látást. Bár ettől a betegségtől a legtöbb ember nem veszti el a látását, de mindennapi feladataink elvégzését meglehetősen megnehezíti.
Mivel a retinaelváltozás miatt csak a periferikus látás marad meg szemüveggel, kontaktlencsével nem javítható, minden olyan tevékenységünkben gátol, amelyhez éles látás kell. Néha lézerrel eredményesen javítható, és gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Ahhoz azonban, hogy az öregkori makula degeneráció kezelése hatásos legyen, olyan korán kell diagnosztizálni, amennyire csak lehet. A rendszeres szemvizsgálat a kulcsa a retina-változások és más betegségi tünetek korai megállapításának. Ezért a szemorvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy bármilyen változást észlelünk a látásunk minőségében, azonnal vizsgáltassuk meg a szemünket. Az 50 év felettiek számára, akiknek a családjában többször előfordult szembetegség, különösen fontos ezt rendszeresen megtenni.
Fertőző szembetegségek
Persze nem szabad azt gondolni, hogy a szembetegségek kizárólag az idősebbeket támadják. Elég gyakoriak a fiatalok között a különböző fertőző szemgyulladások, közöttük is a leggyakoribb a kötőhártya-gyulladás. Okozhatja vírus, baktérium, de lehet allergiás reakció is. Jellegzetes tünete, hogy reggel, ébredés után nem tudjuk a szemünket kinyitni, mert szemhéjaink a váladéktól összeragadnak, viszketnek, vörösek. Leggyakrabban allergiaszezonban és ősszel jelentkezik ez az erősen fertőző gyulladás. Feltétlenül orvoshoz kell fordulni vele, mert a kiváltó ok szerint kell a gyógymódot meghatározni.
A szemhéj másik gyakori betegsége az árpa, melyet a szem környékén lévő mirigyek gyulladása okoz. Piszkos kéztől, huzattól, betegségtől is kialakulhat. Nőhet a szemhéjon kívül, de belül is. Ha időben elmegyünk megmutatni az orvosnak, megfelelő kezeléssel elkerülhető, hogy műtéti úton kelljen megnyitni. Először kenőccsel, szemcseppel lokalizálják a gyulladást, majd antibiotikumos párakötést alkalmaznak, hogy a kis göb megérjen és kifakadjon, s a genny kiürüljön.
Ha azonban későn megyünk orvoshoz, és az árpa nem nyílik meg magától, műtétre van szükség. Ilyen lehet például az úgynevezett jégárpa, amely ritkán, nehezen nyílik meg, ürül ki, de ekkor sem kell kétségbeesni. A műtét során Lidocain-injekcióval érzéstelenítik a szemhéj adott részét, majd 2-3 mm-es kis metszést ejtenek a göb felett. Belső árpánál a szemhéj belső felületén a szélre merőleges, míg a külső árpánál a külső felületén a szemhéjszéllel párhuzamos metszést ejtenek, a genny így ki tud ürülni. Az egész leírva rémisztőbb, mint a valóságban.
Cukorbetegek, figyelem!
Sajnos a 2-es típusú diabetes hosszú ideig fennállhat úgy, hogy semmilyen tünetet nem okoz. Sokszor a szemészeti problémák hívják fel a figyelmet magára az alapbetegségre is. A tartósan magas vércukorszint miatt a szemben az erek és idegek is károsodnak, ezért több szemészeti szövődmény is felléphet.
Sőt növelik az olyan szemproblémák kockázatát, melyek némelyike akár látásvesztéshez is vezethet. A cukorbetegség hazánkban a vakság második leggyakoribb oka, sűrűbben fordul elő 2-es típusú cukorbetegeknél, viszont az 1-es típusúaknál gyakoribbak, és súlyosabbak lehetnek a komplikációk.
Még nincs hozzászólás