Őslények birodalmában
2013-ban az év földtani értéke lett, ma időutazásra hívó látványosság. Különleges sziklaformák, geológiai képződmények közt visz az út a Bakony rengetegében. Ott, ahol bánya volt egykor, ma bejárható, több kilométeres szurdok van, amit visszafoglalt a természet.
Ajkán át irány Úrkút, amely magán viseli a megszűnt bányászat nyomait. A hajdani bányaépületek ugyan átalakultak mindenféle szolgáltató házzá, de egy magára hagyott romos épület közelében ott vannak a hajdani kitermelés relikviái.
Úrkút sváb település, az ősök Bajorországból érkeztek, kezdetben fakitermeléssel foglalkoztak, aztán üvegfúvással, mészégetéssel, faszénégetéssel keresték a kenyérre valót, majd elkezdődött a szénbányászat, amit az 1900-as évek elején követett a mangánbányászat.
Ezért vagyok ma itt, mert a mangánérc külszíni fejtésének nyomai betekintést engednek a kőbe zárt évmilliók történetébe.
A csárda-hegyi őskarszt az Országos Kék Turistajelzés nyomvonalán járható be. Az egyszerű fakerítéssel védett bejárathoz könnyű odatalálni, a községben táblák segítik a tájékozódást. Alig megyek ötven métert, és hirtelen nem is tudom, merre induljak.
Magyarpolány
A nyolcas főúton Ajka előtt Bakonygyepesen át jutunk el a magyarpolányi útra, amelynek végén már messziről látszik a község temploma, késő barokk kálváriája, fehérlő kápolnájával. A Bakony délnyugati lejtőin elterülő, erdőkkel övezett, rendezett sváb településen kis túlzással a földről is lehet enni. Műemlék utcáján a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes oszlopos kőházak sorakoznak egymás mellett. Köztük az egyik tájházként, alkotóházként működik. Európa Nostra-díjas község, ékszer itt a Bakony alján, ami nem mellesleg a Polányi Passió színhelye is.
Úrkút
A helység a nevét a szájhagyomány szerint a mai faluvég bővizű kútjáról kapta. Erre Bél Mátyás is ráerősít 1735-ben: "Úrkuttya mely nevét vizének állandó egészséges voltáról kapta." A nagyvázsonyi Zichy grófok vadászataik alkalmával itt itatták meg az állataikat, de járt itt Mátyás király is a szomját oltani. Így maradt fenn az "urak kútja", s lett belőle az Úrkút elnevezés. Biztosan így történhetett, hiszen aki százmillió éves kősziklák, szirtek, sárgálló mangánércet rejtő kövek közt barangolt, annak magától értetődő Mátyás király egykori jelenléte.
Az 1917-ben megnyitott külszíni bánya Európa második legnagyobb mangánlelőhelye volt. Nem mangánt kerestek, a területet kőszén után kutatva tárták fel, és szerencsére kézi műveléssel fejtették ki, ettől lett páratlan értékű, mert a bányászat során sértetlen állapotban maradt fenn a Csárda-hegy jura kori mészkőalapja.
A csárda-hegyi kőtáj a földtörténet nyitott könyve. Százmillió évvel ezelőtt trópusi volt itt a klíma, a Bakony területén tenger hullámzott, amely később elsekélyesedett.
Üledéke a sekélyebb vizekben keletkezett mészkő, amelyben gerinctelen állatok változatos közösségeinek maradványai találhatók.
Vörös, sárga, zöldesszürke karsztkövek között, jól kiépített falépcsőkön araszolok a mélybe; van ebben valami félelmetes, hiszen több millió éves geológiai képződmények közt járok, meg sem lepődnék, ha az egyik hasadékból rám bámulna egy őslény.
De félre a fantáziálással. Másfél óra alatt bejárom a tanösvényt, amelyen ismertetőtáblák pótolják hiányos geológiai tudásomat, és mutatják be a Bakony és az úrkúti Csárda-hegy geológiai és bányatörténeti látnivalóit.
Még nincs hozzászólás