A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Öntudatlan játszmáink - Az Enneagram megtanít őszintén élni

Az iszlám belső útja a szufi. A közel-keleti szufi szerzetesrendek belső tanítása volt az Enneagram (kilenc leírás). A szufik - elsőként a világon - már a XVI-XVII. században pszichológiai mélységben foglalkoztak a saját lelkükkel, ennek megértéséhez fejlesztették ki az Enneagramot.

Fotó: Shutterstock.com

A szufi szerzetesek (dervisek) mélyen dolgoztak önmagukon, és az Enneagramot (EG-t) használták arra, hogy pontosan megmutassa, mik a legnagyobb akadályok a lélek megismerésében. A középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan a dervisek is aszkéta életet éltek.

Az európai ember számára a keringő dervisek a leginkább ismerősek, akik fehér ruhában és karima nélküli, magas kalapban forognak egy pont körül bármeddig, mégsem szédülnek el. Ez a forgás egy meditációs technika, mert úgy tartják, hogy a világ minden egysége forog, kering.

A belső úton

A dervisek tanításáról most egy pillanatra átugrunk Freudhoz, a tudatalatti felfedezőjéhez. Freud szerint a tudatalatti legjellemzőbb részei az elfojtások, feszültségek, neurózisok, perverziók. Az ő lázadó tanítványa, Jung jött rá, hogy minden, ami fontos és értékes az életünkben, az a tudatalattiban van.

A tudatalatti részei a karakter és az esszencia egy darabja. Vagyis minden, ami a személyiség számára elérhetetlen. A belső út legnagyobb paradoxona, ahhoz, hogy a valódi énünkhöz eljussunk, át kell menni a legfájdalmasabb rétegen, a karakteren. A karakter kezdete a tudatalatti kezdete. Itt vannak a régi, emlékezeten kívül eső rettenetes sérelmek, fájdalmak, kínok.

Fotó: Shutterstock.com

A valódi én

Az Enneagram tudományának modern kidolgozói a török származású G. I. Gurdjieff, és később az amerikai Eli-Jaxon Bear volt. Tipológiaként az EG kilenc karaktertípust határoz meg, amelyeket egy enneagram nevű geometriai alakzat sarokpontjai jeleznek, és amely alakzat az egyes típusok közötti kapcsolatokra is utal.

G. I. Gurdjieff annyira modern gondolkodó volt a XX. század első harmadában, hogy ma is megállná a helyét. Ő mondta ki, hogy a világon majdnem mindenki gépiesen működik, kiszámítható, és ez nem méltó az emberhez. A személyiséget két határozottan elválasztható részre osztotta: valódira és nem valódira.

Minden, amit tanultunk, az hamis. Hamis a környezet manipulációja, a nevelés. Az igazi érték, ahogy leszülettél. Kimondta, hogy a személyiségünk csupán felvett részünk, az esszencia a valódi természetünk. Az esszenciával vele születtünk. Ha van reinkarnáció, az esszencia reinkarnálódik. Abban vannak a legnagyobb értékeink, a jó cselekedeteink, abban raktározódnak a tehetségeink.

A személyiséget életünk során azért alakítjuk ki, hogy alkalmazkodjunk az elvárásokhoz. Ez csak a felszíni részünk, ám csak a felszínben élni boldogtalanná tesz, és annyira felszínessé, hogy észre sem vesszük, hogy boldogtalanok vagyunk. Egyszer csak elégedetlenné válunk, nem tudjuk, mi hiányzik. Utazgatni kezdünk, alkoholhoz, droghoz vagy más élvezetekhez fordulunk, televíziófüggők leszünk, hogy eltereljük a figyelmünket a sajgó fájdalomról.

A megoldás az lenne, ha befelé indulnánk el, befelé keresgélnénk a kiutat a fájdalomból. A valódi én, vagyis az esszencia megtalálása a megvilágosodás. De nem kell mindenkinek a valódi ént keresni, vagyis megvilágosodni, de legalább tudni kell a valódi én létezéséről.

A tudatalatti megszületése

Fotó: Shutterstock.com

A tudatalattink megszületése életünk egyik legfájdalmasabb és legfontosabb pillanata. Ezt nevezik kikristályosodásélménynek. A kisgyerekkorban az addig oszthatatlan és elválaszthatatlan tudatunk ekkor válik szét tudatos és tudat alatti részre. Olyan fájdalmas élményt élünk át, amire nem akarunk emlékezni, nem akarjuk azokat a keserves érzelmeket érezni, konkrétan azt a bizonyosat, ami a legerősebb akkor, és ennek az élménynek az elfojtása hozza létre a tudatalattit.

Amit oda besöprünk, arra nem kell emlékezni. De ezzel, hogy a fájdalmas élménytől elvágjuk magunkat, a tudatunk és lényünk nagy részétől is elvágjuk magunkat, és e pillanattól a legértékesebb tulajdonságaink és képességeink is a tudatalatti mélyébe szorulnak.

A kikristályosodás

A kikristályosodásélmény a legkorábbi fájdalmas élmény, amit már valamennyire tudatosan éltünk át. Mindig sokkoló élmény, és három-négy éves korig, de legkésőbb a hatodik évben mindig meg szokott történni. Az alsó korhatárt az határozza meg, hogy már valamennyire tudatosan éljük meg, vagyis az egy-másfél éves kor.

Az élményhez rögzül egy erős érzelem, és később bármilyen erős hatásra elsősorban az az egy érzelem ugrik be. Például ha a düh rögzült, akkor szerelmi bánatra is a düh jön elő, ha a félelem rögzült, akkor sem a szomorúság jelenik meg, hanem a félelem. Ez az érzelem jelenti a karakter egyik alapját.

Persze, a többi érzelem is jelen van, de a legerősebben a fixálódott érzelem bukkan elő minden sokkhelyzetben. A kikristályosodás után alakulnak ki a legelső hiedelmek, meggyőződések, melyek legmélyebben határozzák meg az életünket. Hogy például milyen rettenetes az élet, a világ, hogyan kell ebben viselkedni. Hogy senkiben nem szabad bízni, minden veszélyes, állandóan éberen kell figyelni, hogy ki és mi fog bántani, és ezek a rögzülések rengeteg félelmet és feszültséget okoznak.

Ebben az összefüggésben a kristály nem valami szépséges dolog. Ez egy hideg, sok-sokoldalú kristály, amelynek minden éle vág, minden csúcsa szúr. Ha megtaláljuk, mi volt a saját kikristályosodásélményünk, feltétlenül beszéljünk róla valakinek, aki meg tud hallgatni anélkül, hogy visszaélne vele. Amit kibeszélünk magunkból, az feloldódik.

Fotó: Shutterstock.com

Érzel?

Az érzelmek hihetetlen mélyen irányítják az életünket. A felszínen a mindennapokban megélt érzelmeink csak a gyengített változatai a bennünk dúló érzelmeknek, az igazi erejüket leginkább csak válsághelyzetben szoktuk megérezni. A tudatalatti javarészt érzelmekből áll. De épp attól tudatalatti, mert nem akarjuk érezni őket.

Az elmének óriási gyakorlata van az érzelmek elfojtásában. Az elme a légzés elfojtásával szokta elfojtani az érzelmeket. Amikor alig lélegzünk, érezni sem tudunk semmit, olyan ez, mint a fájdalomcsillapító: elrejti a fájdalmat, de ami okozta, az ott marad. Ezt meg lehet fordítani: ha bármilyen érzést érzünk, és mélyebben lélegzünk, az segít, hogy átéljük azt az érzelmet.

A három alapérzelem, melyet sok helyen ismernek a pszichológiában és az etológiában (állatviselkedéstan) is, a düh, a félelem és a szeretethiány. Minden más érzelem ezekre épül vagy ezeknek a kombinációira.

Aki elsősorban sokat agyal, az félelem típus, a dühösöknél a testérzékelés dominál, mert a düh feszültségeket okoz a fizikai testben, és szeretne kirobbanni. Az elme trükkje a szembenézés elkerülésére a túlkompenzálás, aminek a lényege a bizonygatás: abban bizonygatjuk leginkább, hogy milyen jók vagyunk, amiben a legsérülékenyebbek vagyunk.

A dühtípusok a legerősebbek, a tudatalattijuk a fizikai testet erősíti, és nagy erejük lesz, miközben a feszültségek bent maradnak. A félelem típus a gondolkodással kompenzál túl, a legokosabbak a félelemtípusok, ez vált dominánssá a mai civilizációban.

A szeretetéhségben szenvedők pedig rendkívüli érzelmi képességeket alakítanak ki magukban, nagyon árnyalatosan fejezik ki az érzelmeket, jól tudnak hatni másokra, manipulálni. Ezekkel jól lehet játszmázgatni, de az alapfájdalom ott marad a mélyben. A megoldás a szembenézés a fájdalmas érzésekkel, érezni, amit érezni kell, hagyni, hogy feljöjjenek az emlékek, azokat megélni…

A személyiség csak álarc

Fotó: Shutterstock.com

A tudatalatti létrejöttével kezdi tehát kirajzolni a felszínen az elme a személyiségünket, a külvilágnak szóló álarcunkat. A személyiségünk egyrészt a mélyebb rétegből, a karakterünkből, másrészt a környezet hatására épül föl: megfelelni vágyás, alkalmazkodás, hiedelmek, tanult szabályok alakítják.

A személyiségünk a felszíni részünk, ám kizárólag a felszínben élni boldogtalanná tesz, sőt, végül annyira felszínessé, hogy már észre sem vesszük, hogy boldogtalanok vagyunk. Szerencsés, aki rádöbben, hogy ebből leginkább csak önmaga felé tud kimenekülni. Sokat segít, ha tudunk a végcél, a valódi Énünk, lelkünk létezéséről, de szép eredmény lehet már az is, ha a tudatalatti fájdalmas rétegein áttörve megismerjük lényünk mélyebb értékeit: a meglelt kincsek okozta örömön túl ez állandósuló, boldog lelkiállapotot eredményezhet.

Ha pedig idővel mások karaktertípusát is felismerjük, megérthetjük, mit miért csinál, hogy talán sokszor nem is bántani akar, csak épp egy másik világban él.

Vajon melyik típusba tartozol?

Fotó: Shutterstock.com

Az Enneagram a három alapérzelmen belül három-három, összesen tehát kilenc típust különít el (Lásd a táblázatot a 29. oldalon). A dühpontosok (8, 9, 1) első emléke leggyakrabban fizikai fájdalom, testi fenyítés, orvosi beavatkozás. A félelem típusok (5, 6, 7) kikristályosodását legtöbbször a biztonságérzet elvesztése okozza, szülők konfliktusa, egyedüllét vagy bezártság. A szeretethiányosok (2, 3, 4) úgy érezték, elveszíthetik a létfontosságú szeretetet, esetleg nagyon megbántották őket.

Mindhárom alapérzelemhez tartozik egy úgynevezett gyökérpont, ahol a legerősebb az adott érzelem, ugyanakkor tombol az elfojtása is: a félelem típusú 6-os a legvakmerőbb, a dühös 9-es a legbékésebb, a szeretetre áhítozó 3-as pedig sikert sikerre halmoz, csak észre ne vegyék, hogy a csillogás mögött mennyire egyedül érzi magát.

Az elme trükkje a szembenézés elkerülésére az öncsalás, bizonygatás. Ott bizonygatjuk leginkább, hogy minden tökéletes, ahol a legsérülékenyebbek vagyunk. A félelem típus minden helyzetet agyonelemez, csak érezni ne kelljen; a düh típusok tudatalattija a fizikai testet növeszti erősre, miközben a feszültség bent marad. A szeretetéhségben szenvedők pedig rendkívül jól értenek az érzelmek nyelvén, nagyon tudnak hatni másokra, manipulálni.

Jó kis játszmákat lehet így csinálni, csak senki nem lesz tőle boldog, hiszen ezek csak látszólagos megoldások, a fájdalomtól megszabadulni csak akkor lehet, ha engedjük, hogy feltörjenek az emlékek, megéljük, megértjük és elengedjük őket.

A karaktertípusok és jellemzőik

Fotó: Shutterstock.com

Alapérzelem / karaktertípusok - Külső jellemzők - Belső jellemzők - Hogyan bánj vele?

Düh típusok

  • Szent (Presser Gábor, Gérard Depardieu)
    • Magas, erős, túlsúlyos.
    • Csak laza ruhákat hord.
    • Gyakran szakállas
    • Néha hippiszerű. Beszéd közbe gyakran néz lefelé.
    • Elfojtott dühét néha pl. egy ártatlan szekrényen tölti ki. Kényelmes, békés. Alacsony önbecsülésű. Kerüli a konfliktust.
    • Ne légy agresszív, ne sürgesd! Ne piszkáld, ne támadd! Tartsd tiszteletben.
  • Főnök (Földes László Hobo, Richard Gere, Demi Moore)
    • Bokszoló stílus, eredendően erős test, markáns arc. A magasság nem jellemző.
    • Óriási az önbizalma. Nem alkudozik. Ha belép, azonnal látszik, hogy ő a főnök. Nem fojtja el a dühét, ne kezdj ki vele.
    • Ne hódolj be neki, de tiszteld. Tudd, hogy mit akarsz, különben ő mondja meg. Ismerd el a döntéshez való jogát, rátermettségét.
  • Uralkodó (Sean Connery, Clint Eastwood, Irene Papas)
    • Tekintélyt sugárzó megjelenés, egyenes tartás, erős testfelépítés, makulátlan öltözék.
    • Fegyelmezett. A szabályokat betartja és mással is betartatja. Ha ritkán feldühödik, kőkeményen kitör.
    • Ismerd el a tekintélyét, de ne legyél puhány. Adj neki igazat. Légy vele korrekt, csak egyszer sértheted meg. Ne tedd! 

Félelem típusok

  • Hős/Apa (Albert Einstein, Bruce Willis, Diana hercegnő, Madonna)
    • A legváltozatosabb és leggyakoribb típus. Izmos, sportos, menekülésre, harcra kész. Néha hízásra hajlamos. Ha beszél, gyakran néz felfelé. Gyakran világos szemű.
    • Elfojtja a félelmet. Gyakran vakmerő. Sokat rágódik, agyal. Okos. Feszült. Mindenért felelősnek érzi magát. Meg akarja menteni a világot, de legalább valakit.
    • Biztonságra vágyik. Bizonyítsd be, hogy bízhat benned, hogy becsületes vagy. Bátorítsd. Arra is rá kell beszélni, amit ő akar.
  • Misztikus (Tom Hanks, Leonard Cohen, Gryllus Dorka, Pierce Brosnan)
    • Vékony, sokszor alacsony, csendes, nem szereti a feltűnést, nagy rejtőzködő. Sötét haj, sötét szem. Az informatikus típus.
    • Magánykedvelő. Különleges ismeretekkel rendelkezik, sokat olvas, böngész. Ritkaságokat gyűjt.
    • Soha ne rohand le, ne menj túl közel, nem szereti. Ismerd el, hogy többnyire ő tudja a legjobban. Ne akard felvidítani, hagyd egyedül, ha úgy akarja
  • Mágikus gyermek (Soma, Ganxsta Zolee, Bajor Imre, Bud Spencer, Mikulás)
    • Gyermeki alkat és arc, néha túlsúlyos. Örök gyerek. Mosolygós, érdekesen öltözik.  Mindig mindenkit megnevettet.
    • Felszabadult, könnyed, fejlett humorérzékkel, ami elfedi a félelmeit. Ő a társaság középpontja. Imád utazni. ()
    • Ismerd el a humorát. Játékosan kommunikálj vele, ne untasd részletekkel. Engedd játszani. Ne terheld túl sok felelősséggel.

Szeretetéhség típusok

  • Varázsló (Dobó Kata, Keanu Reeves, Sandra Bullock, Halle Berry)
    • Vékony, gyakran alacsony, sikeres kölyök a győztes mosolyával. Imádja a divatot, ki akar tűnni a tömegből.
    • Örökös a szeretetvágya. Folyton elégedetlen a külsejével. Botrányra is képes, csak hogy rá figyelj. Folyton versenyben van, és nyer!
    • Törődj vele, még ha kicsit pimasz is. Lelkesítsd, és csodákra lesz képes. Ne kényszerítsd semmire.
  • Művész (Brad Pitt, Kim Basinger, Andie MacDowell)
    • Kifinomult öltözet, stílus. Sápadt, érzékeny bőr, finom haj. Csendes, törékeny, mintha a föld fölött járna. 
    • Mimóza, sértődős. Imád szenvedni. Fantasztikus stílusérzéke van, fogékony a művészetekre. Gyűlöli az otrombaságot. 
    • Halkan, kedvesen beszélj vele. Hallgasd meg a panaszait, légy együttérző. Az érzelmek nyelvén beszélj hozzá. Szokd meg, hogy szerinte rá nem vonatkoznak a szabályok.
  • Istenanya (Sophia Loren, Julia Roberts, Antonio Banderas)
    • Ha nő, gyönyörű, csábító, dögös. Ha férfi, kissé nőies, kerek arcú macsó, szép vonásokkal. 
    • Anyáskodó, gondoskodó, ízig-vérig nő. Ha megsértik, bosszúálló.
    • A férfi: romantikus hős csordultig érzelemmel. Bátran bókolj neki. Ismerd el egyéniségét. Szeresd, de figyelj, hogy ne manipulálhasson érzelmileg. Ne sértsd meg.

A táblázat csak szórakoztatásra szolgál, mint ahogy a különféle helyeken fellelhető Enneagram-tesztek is. Nincs jó típus meg rossz típus. A rendszer nem dicsekvésre való, hanem segédeszköz önmagunk és mások megértéséhez.

Milyen a sérült kristályod?

Van, aki homályosan emlékszik még az első sokkélményre. A szülőket is meg lehet kérni, segítsenek visszaemlékezni. És lehet terápiás módszerekhez folyamodni, például transzlégzéssel előcsalogatni az első emléket. Ha megtaláltuk a kikristályosodásélményt, és házilag szeretnénk oldani, javasolt kibeszélni egy bizalmasunknak, vagy egy-két részletes, dühös levelet írni, amit sosem küldünk el a címzettnek.

Lélegezz és érezz!

Az elmének óriási gyakorlata van az érzelmek elfojtásában, főleg azáltal, hogy visszafojtja a légzést. Amikor alig lélegzünk, érezni is alig tudunk. Ha figyelünk a mély légzésünkre, erőteljesebben átélhetjük az érzelmeinket, és a velük járó feszültség is oldódik.

Vörös Ákos: A használható Enneagram című könyvéből megismerhetők többek közt a típusok részletes jellemzői, a hozzájuk kapcsolódó játszmák, valamint hogy milyen automatizmussal reagálnak öröm vagy stressz hatására.

Címkék: légzés, enneagram, megvilágosodás, gurdjieff, vörös ákos, düh-típusok, félelem-típusok, szeretethiány-típusok, kikristályosodás-élmény

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!