Nevetéstől a sírásig -- a csiklandozásról
Sok embernek borsódzik a háta a testékszertől, a bolyhos sáltól, minden olyan érintéstől, amely a csiklandozás lehetőségét rejti. Van, aki a simogatástól vagy egy kedves érintéstől is visszariad emiatt. Az érzést mindenki ismeri, mégis aránylag keveset tudunk róla.
Nem is gondolnánk, de a csiklandozásnak komoly történelme van. A csiklandozás népszerű kínzási módszer volt egykor: a spanyol inkvizíció, a kínai császárság és az ókori rómaiak idején is előszeretettel alkalmazták. A Római Birodalomban az áldozatot kikötözték, lábát tömény sóoldatba mártották, majd összeeresztették egy kecskével. A kecske érdes nyelvével buzgón nyalogatta a delikvens talpáról a sót, ami eleinte a csiklandós érzés miatt volt tűrhetetlen, később pedig már azért, mert a sok nyalogatástól lejött a bőr az áldozat talpáról.
Hogy meg lehet-e halni a csiklandozástól, nem bizonyított, de a hosszan tartó nevetés, rángatózás súlyos kimerültséget okoz, és ha a csiklandozott személy közben nem vehet magához folyadékot, vagy szívritmusproblémái vannak, a csiklandozás közvetve a halálát is okozhatja.
A tudomány a 19. század óta foglalkozik a csiklandóssággal, az első adatok 1882-ből származnak. Ekkor találták meg az emberi testen az úgynevezett hiszterogén zónákat, amelyek csiklandozásával, dörzsölésével akár epilepsziához hasonló tünetek is kiválthatók.
A csiklandósságért a tapintást érzékelő idegek a felelősek. A gerincvelő idegpályáin keresztül a csiklandósság érzése az agy középső részén, az agyalapon lévő talamuszba jut. A túlzott csiklandósságot a stressz, a felgyülemlett belső feszültség, az idegrendszer érzékenysége okozza, illetve fokozza is. Masszőrök a megmondhatói: ahogyan a belső feszültségek a gyógymasszázs hatására oldódnak, úgy enyészik semmivé a „csikizésre” érzékeny helyeken az első alkalommal még kellemetlennek tetsző érzés.
A férfiak és a nők a tapasztalatok szerint ugyanolyan csiklandósak, a gyerekek pedig még érzékenyebbek, hiszen a bőrük finomabb, puhább és vékonyabb, mint a felnőtteké, tehát jobban is ingerelhető.
Amikor csiklandoznak minket, természetesen megpróbálunk kitérni a támadás elől. Mindannyian reflexesen védekezünk: legjellemzőbb, hogy összegörnyedünk. A csiklandósságot leküzdeni nem lehet, de tudatosan befolyásolni talán igen, hiszen van, aki már attól csiklandóssá válik, ha puha anyag érintkezik a testével.
Más viszont még fizet is érte. Madridban 2011-ben egy olyan gyógyfürdő nyílt, ahol félóra csiklandozást rendelhetünk 25 euróért. A masszőr az ujjbegyeit és puha tollakat használ, hogy ellazítsa az ügyfeleket. Tudományosan fel nem derített összefüggés van a csiklandozás élményének pozitív vagy negatív érzete közt: a szerelmünk csiklandozó érintése kellemes lehet, míg a bátyánkét kínzásnak érezhetjük
Érdekes tudni, hogy önmagunkat képtelenek vagyunk megcsiklandozni. Valószínűleg azért, mert nem tudjuk meglepni a saját érzékeinket. Az agyunk megjósolja, milyen érzést fog a kezünk kiváltani, és ez az előrejelzés elnyomja a csiklandósságot – magyarázzák a neurológusok.
Még nincs hozzászólás