Ridikül Magazin logo

Mit árul el két tojás? - Érdekességek az ikrekről

Az egyszerre született testvérek látványát nehéz megszokni: pláne, ha rá is játszanak, és tényleg egyformák. Hiába lehet egyre többször ikertestvérekkel találkozni, a téma annyi izgalmat rejt, hogy senki nem bír elmenni mellettük szó nélkül. Az ikrekként született ikerkutatók segítségével összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket a „két tojásokról”.

Fotó: Thinkstock

Köztudott, hogy léteznek egypetéjű és kétpetéjű ikrek. A kétpetéjűek gyakorlatilag egyszerre született testvérek: a fogantatásukkor két külön petesejtet termékenyít meg két külön spermium, ezért a genetikai állományuk csak 50 százalékban azonos. Bár izgalmasabb, mikor még a születési időpontjuk sem egyezik: simán lehet, hogy több óra, vagy akár majdnem egynapnyi eltéréssel jönnek világra.

„Valódi” ikreknek az egypetéjű testvéreket tekinti a világ, hiszen esetükben egyetlen megtermékenyített petesejt osztódik ketté, így két külön ember fejlődik ugyanabból a génkészletből: ez az oka annak, hogy külsőleg is majdnem egyformák.

Igazi kuriózumnak a félig egypetéjű ikrek számítanak: ebben ez esetben a fogantatáskor két spermium egyetlen petesejtet termékenyít meg, ami azután kettéválik, és két embrió fejlődik belőle. Valójában mindkét spermium génjei átkerülnek mindkét utódba. Az ilyen ikrek tehát anyai oldalról azonos genetikai állománnyal rendelkeznek, de apai oldalról csak a gének fele közös.

„Régebben azt gondolták, hogy ilyen ikerképződés nem lehetséges, de DNS-vizsgálatok alapján kimutatták, hogy kivételes ritkasággal előfordulhat hasonló ikerpár” – mesélte dr. Tárnoki Ádám ikerkutató, aki dr. Tárnoki Dáviddal, az ikertestvérével közösen folytat orvosi kutatásokat, ikerpárokat vizsgálva.

Az ikerpárok vizsgálata orvosi szempontból azért fontos, mert az eredmények segítenek rávilágítani egy-egy betegség hátterére. Az ikerpárok közös vagy éppen különböző betegségeiből a kutatók meg tudják mondani, egy-egy kór kialakulásában mekkora szerepet játszik az öröklődés, és mekkorát az, hogy valaki milyen életmódot folytat, vagy milyen környezeti ártalmak érik. Ennek a segítségével pedig már az eredmények elemzése előtt is életeket mentenek: a vizsgálatok során többször fordult elő, hogy az ikerpárok egy-egy tagjánál addig nem ismert, de nagyon súlyos, akár életveszélyes betegségeket tártak fel.

Tavalyi kutatássorozatuk világszenzáció lett: a Magyarországon is népbetegségnek számító érelmeszesedésről a városmajori klinikán készült ikervizsgálattal igazolták, hogy a lerakódásokat (plakkokat) okozó alsó végtagi érelmeszesedést, illetve a veszélyesebb, puha, koleszterinből álló koszorúsérplakkok kb. 30-40 százalékát genetikai hajlam okozza. A meszes, kemény koszorúsérplakkok esetében ez az arány már több, kb. 80 százalék körüli – hiába él tehát valaki egészséges életet, akkor is veszélyeztetett lehet családilag. Most a gerinctáji kopás és a depresszió összefüggését, illetve a légzési nehézségekkel járó alvászavarokat vizsgálják ikerpárok bevonásával.

Azt is az ikerkutatás bizonyította, hogy a depresszió előfordulásának egyik gyakori oka az „eltűnő iker szindróma”. Megdöbbentő szám lehet, de minden nyolcadik-kilencedik várandósság ikerterhességnek indul, ám az egyik magzat még a terhesség idején elhal és (jobb esetben) felszívódik. Mindezt csak az ultrahangvizsgálatok fejlődésével sikerült igazolni – korábban nem is tudták, hogy ilyen gyakori a jelenség.

Ebből fakadnak azok a bulvársajtón is végigsöprő horrortörténetek, amikor kiderül, hogy valakinek testi tüneteket és fájdalmakat okoz a meg nem született testvér egy-egy szövetdarabja. Az viszont valóban hátborzongató, milyen sok ember depresszióját okozza, hogy tudat alatt a testvérét keresi egész életében, akivel az anyjuk méhében együtt éltek, de ő már csak egyedül született meg.

Az, hogy manapság sokkal gyakoribb az ikerpárok látványa, nem csak a véletlennek köszönhető: a mesterséges megtermékenyítés és a lombikprogramok robbanásával az 1970-es, '80-as évektől valóban öt-hatszorosára nőtt a kétpetéjű ikerszületések száma. Ennek azonban sok más oka is van: tény például, hogy kitolódott az anyai életkor, márpedig egy nőnek 35 és 38 éves kora között sokkal nagyobb esélye van rá, hogy ikreknek ad életet, mint előtte vagy éppen utána.

Amire viszont dr. Tárnoki Ádám sem tud magyarázatot adni, az a hasonmások kérdése. Az előadásaik végén testvérével érdekességként ők is meg szokták mutatni François Brunelle híres képsorozatát, aki több mint 200 vadidegen párról készített képet. Ők mind a világ ellenkező részén élnek, bizonyíthatóan semmiféle rokoni szál nem köti össze őket, mégis úgy néznek ki, mint két tojás: ez pedig hivatalosan csak és kizárólag a véletlen szüleménye. (Aki kíváncsi a képekre, az üsse be a keresőbe a François Brunelle look alike project szavakat, és hüledezzen kedvére.)

Aki pedig egyke, de mindig is testvérre vágyott, az vigasztalódjék a tudattal: ha ikre nem is, de hasonmása lehet, hogy él valahol a Földön.

(a szerző egy kétpetéjű ikerpár negyedórával fiatalabb tagja)

Címkék: ikerkutatás, ikrek, egypetéjű, kétpetéjű, öröklődés, félig egypetéjű, hasonmás

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!