Mind Istennők vagyunk!
Istennők élnek bennünk, bármily hihetetlen. Hiába járunk villamossal, hiába van nagy tartozásunk, hiába fáradt a tekintetünk, titokzatos eredetünk egy-egy istennőhöz vezet minket. Legalábbis ezt állította C. G. Jung, a kollektív tudat felfedezője.
A görög-római mitológia halhatatlan istenasszonyai magukban hordozták mindazokat a tulajdonságokat, melyek a mai modern nőket is jellemzik. Jung szerint a közös tudatalatti végtelen tárházában fellelhetőek azok az erények, hiányosságok, győzelmek és sebek, amelyek a mi életünket is fényesítik és keserítik. Az istennők, mint női őstípusok, ott munkálkodnak minden nőben, minden női sorsban, és persze fellelhetők a műalkotások hősnőiben, vagy akár a mesékben.
Ismerd fel a szerepedet!
A Tükröm-tükröm című tüneményes filmben Barbra Streisand egy irodalomprofesszort alakít. Kicsit molett, így fazontalan, bő ruhákban jár, hatalmas szemüvege alatt nem visel sminket. Az anyja gyönyörű, modern díva, a nővére szintúgy, ő pedig, ahogy ezt a tanítványainak el is mondja, az örök ’szolgálólány’, aki sosem viselt menyasszonyi ruhát, mindig csak a koszorúslány szerepe jutott neki. Ám egy nap, némi ármánynak köszönhetően, beleszeret a matekprofesszorba, akit a férfiisten Jeff Bridges alakít, ám csak azzal a feltétellel veszi el őt feleségül, ha a szexet kihagyják a kapcsolatukból, mert, mint mondja, az érzékiség a férfit elvonja a tudományos munkájától.
Barbra belemegy, mi mást tehetne egy szerencsétlen szolgálólány. Aztán mégiscsak elkezdi zavarni, hogy a szerelme nem tekinti őt nőnek. Úgy dönt, a szolgálólányszerepből átnyergel a bombanők közé. Lefogy, kontaktlencsét vesz és testhez simuló ruhákat, még a haját is megcsináltatja. Szexis, gyönyörű nővé válik, és a férje végre észreveszi őt mint kívánatos nőt. Jön még egy kis bonyodalom, de végül győz az igazi szerelem az isten és az új istennő között.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 12. számának 6. oldalán!)
Még nincs hozzászólás