Megint egy narcisztikus?
Narcisztikusnak lenni manapság trendi. Mert ha egy nő sír-zokog, halálosan szerelmes, és a kínok kínját éli át, mert a pasija folyton csak kínozza, akkor az ő pasija bizony narcisztikus. Biztos?
A szó manapság gyűjtőfogalom lett azokra a férfiakra, akik ezeregy éve ugyanazt a viselkedést produkálják. Behízelegnek, ígérgetnek, lehozzák a csillagokat, amíg meg nem kapják, amit akarnak. Ha pedig megkapták, akkor huss, eltűnnek a ködben. Az ilyen pasik rettentő ebadták, de egyáltalán nem biztos, hogy narcisztikusak.
Retteg, hogy meglátják, milyen gyarló
A narcizmus egy tulajdonság. Az emberek nagy többsége rendelkezik nárcisztikus vonásokkal, magamutogatási vággyal, jó fellépéssel, hiúsággal. Ezek nélkül nehéz is lenne érvényesülni. A narcizmus egy spektrum, valakinek alig van belőle, másban pedig túlteng. De még ez sem baj.
A baj az, ha olyan erősen jelen van a személyiségben, hogy az már személyiségzavart okoz. Egy narcisztikus személyiségzavaros csak tetteti, hogy öntelt és hiú, mert retteg, hogy meglátják valódi arcát, észreveszik, hogy nem is tökéletes, retteg, hogy nyilvánosan megszégyenítik, ezért olyan páncéllal vonja be magát, amelyen semmiféle kutakodó szem nem hatolhat át.
Ez persze, nem tudatosul benne, mert álomvilágban él, ahol ő felsőbbrendű, különleges bánásmódot igényel, és nem vonatkoznak rá a társadalmi szabályok.
Ha túllép a határon
A személyiségzavaros narcisztikus kemény dió. De szögezzük le az elején, ez sem betegség. Ha bűntettet követ el, nem a pszichiátriára küldik, hanem a börtönbe. Mert pontosan tudja, hogy amit tett, az rossz.
Csakhogy, és itt következik a legrémisztőbb mondat, nem rendelkezik empátiával. Tudni tudja, mi okoz fájdalmat a másiknak, de nem érzi át, nem lesz könnyes tőle a szeme, nincs bűntudata. Mert nem tudja, mi az, szeretni. Sem az intimitás, sem az érzelmek, sem a megbánás nem megy neki, ezektől menekül, mert tudat alatt a saját szeretetlen múltjára emlékeztetik.
Zord háttér
Mindenkinek volt fájdalmas esemény a gyerekkorában. Bizonyos időszakok azonban olyan sérelmeket okoznak a gyerekben, hogy képtelen azokat feldolgozni. A háttérben általában megtaláljuk az autoriter szülőt, akinek semmi sem volt elég jó, aki nem szeretett, csak elvárt, vagy a depresszióval küzdőt, aki soha nem akkor és úgy elégítette ki a kisgyerek érzelmi és fizikai szükségleteit, hogy az biztonságos szeretetben érezhesse magát.
A gyerek megtanulja, hogy őt nem szeretik, és csak akkor viselik el, ha megfelelő módon teljesít, vagyis tökéletes, vagy jobb, ha elő sem kerül az asztal alól. A narcisztikus személyiségzavaros szerint tehát szeretni veszélyes és fájdalmas, mert úgysem lel viszonzásra, így semmi hasonló érzelmet nem enged be a páncélja mögé. Inkább csak játszik, megtéveszt, manipulál, átver. Mert így védi önmagát a régi, fájdalmak újraélésétől. A látszat ellenére önmagát sem szereti, sőt, szégyenletesnek tartja, így aztán a legnagyobb félelme, hogy nyilvánosan megszégyenül.
A másik kínzása belső kényszer!
Egy magát narcisztikus személyiségzavarosnak diagnosztizáló terapeuta, Sam Vaknin, aki a könyveihez több mint ezer narcisztikussal beszélt, azt mondja, a másik kínzása számukra belső kényszer. A kínzás történhet megalázással, kritikákkal, cinizmussal, leértékeléssel és csenddel, eltűnéssel.
De fizikailag vagy szexuálisan is érkezhet a bántás, aminek sokszor nincs is más célja, csak a kontroll megerősítése. Te pedig kínlódsz, magadban keresed az okokat, próbálod megérteni, mit rontottál el, és teljesen kimerülsz. A bántást addig műveli, amíg végleg rámész idegileg.
Kifinomult módszerei
- Csenddel ver: Tegnapról mára eltűnik, nem hív, nem keres. Te pedig beleőrülsz, hogy mit rontottál el. Ha kipihente magát, visszatér, te meg kiugrasz a bőrödből.
- Gázlángol, amíg meg nem őrülsz: A másik módszere a Hitchcock-filmről elnevezett gázlángozás. Tegnap azt mondta, veled akar élni örökre, ma pedig nem emlékszik erre, biztos megőrültél. Ezt olyan meggyőzően adja elő, hogy el is hiszed. Itt is csak a kontrollról van szó, amit semmi esetre sem akar elveszíteni, úgy gondolja, ha te elbizonytalanodsz a saját ítélőképességedben, annál nagyobb ereje lesz feletted.
- Na és a szex?: Akár jó az ágyban, akár nem, egyre ritkábban, egyre szürkébben zajlanak majd az aktusok, amiért, persze te leszel a hibás, mert talán híztál, talán nem vagy elég illatos stb. Egyenesen zsarol a szexszel, manipulál, kínoz.
A szabadulás
Egy narcisztikus kapcsolatból kiszabadulni rettentő nehéz, mert mire a szenvedő fél megérti, hogy manipulálják, bántalmazzák és nem szeretik, addigra az önértékelése, önbizalma összetört, és szinte jártányi ereje sem maradt. Az egyetlen esély, hogy a narcisztikus keres valaki mást, és lelép.
De nem örökre. Időről időre visszatér, hogy újabb energiát merítsen, és hogy ellenőrizze, hatással van-e még rád. Nem szabad örülni, hogy mégis szeret, mert dehogy szeret. Az egyetlen kiút egy ilyen kapcsolatból a teljes hírzárlat. Sem telefon, sem sms, sem közösségi oldal. Sem ábrándozás, sem remény!
Na, ugye hogy nem is narci?
A fenti tények átgondolásakor még örülhetünk is, hogy disznófülű kedvesünk nem is személyiségzavaros narcisztikus. Ha vannak őszinte érzelmei, ha képes bocsánatot kérni (egy narci nem tud!), ha lehet rá szép szóval hatni, akkor nem szociopata. Ez még nem jelenti azt, hogy más zűrzavar (vagy akár személyiségzavar) nem lehet a fejében.
A ragyogó és a rejtőzködő
- A ragyogó narcisztikus a külsőségeknek él, márkás és drága kiegészítőket visel, illatozik, szupermenő a kocsija. Hangos, harsány, a társaság középpontja, és az ágyban is virtuóz (eleinte).
- A rejtőzködő narcisztikust nem érdekli, mit vesz fel, talán le sem zuhanyozott, és nincs rajta márkás óra. Ő az agyával villog. Legtöbbször van tudományos fokozata, vagy tagja valamelyik tudományos egyesületnek.
Még nincs hozzászólás