Más emberként jövünk haza
A hosszabb távú, több hónapra vagy évre tervezett külföldi tartózkodást mindig alapos készülődés előzi meg. Arról már kevésbé szól a fáma, mi történik a hazautazáskor, pedig a visszatérés lelkileg legalább olyan megterhelő, mint az elindulás.
Amikor tizenegy, bébiszitterkedéssel töltött hónap után 2009-ben Párizsból visszaköltöztem Budapestre, az első két hétben mindenhonnan fél órát késtem, tudniillik hozzászoktam a francia főváros csodálatos tömegközlekedéséhez, és ezért itthon állandóan elszámoltam magam. De ez még hagyján!
Az igazi nagy problémát az jelentette, hogy a kintlétem idejére felelősségteljes felnőtté kellett avanzsálnom, és itthon bizony nehezemre esett újra engedelmes gyereknek lenni, pedig nagyon szeretem a szüleimet. Édesapámmal csak egy Szegedig tartó autózás, illetve vitatkozás alatt tudtam megértetni, hogy több szabadságra van szükségem, hiszen egy évig a magam ura voltam, megálltam a helyem – nem vagyok többé gyerek, vagy legalábbis nem úgy, ahogy ő szeretné. Nehezen, de megértette.
Én viszont még nem értettem pontosan, a hazaérkezésem első boldog napjai után miért is van szükségem térre, egyedüllétre, mikor annyira boldog voltam, hogy végre hazajöhetek a családomhoz, a barátaimhoz.
Három évvel később egy csúnya szakítást követően, Erasmus-ösztöndíjasként szinte menekültem vissza Párizsba, azzal, hogy ott majd szépen begyógyulnak a sebek. Ez nagyjából meg is történt, csakhogy hazatérve az első izgatott és boldog, élménybeszámolós kávézások után „kipukkadt” a lufi, rám zuhantak az emlékek, és ismét nem találtam a helyem.
Vajon mitől nehezebb mindig a hazatérés, mint az elindulás? Azért, mert az ember lánya vagy fia kiköltözéskor felfüggeszti az életét, külföldön kialakít magának egy másikat, majd amikor hazatér, vissza kell illeszkednie a saját életébe, ami nagyon nehéz.
„A szakirodalom egyfajta fordított kultúrsokknak nevezi ezt a jelenséget – magyarázza Kereszty-Füzi Virág pszichológus, interkulturális tréner. – A re-entry shock esetében is egy megszokott környezetből, életritmusból, társas közegből lépünk át egy másikba. Csak itt ez a másik környezet ismerős számunkra, viszont az újonnan megélt külföldi életünket ugyancsak megszoktuk, így szokatlanként hathat az eredeti környezetünk.
A legtöbb ember ilyenkor megtapasztalja a meghasonlottság, az ingerlékenység-érzékenység, a lehangoltság és a külföldi lét utáni nosztalgia érzéseit. A hazai terep tűnik furcsának és idegennek, miközben az otthagyott külföldi ország iránt érzünk honvágyat, valamint elveszettnek érezzük magunkat.”
Mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a barátaink, családtagjaink számára a visszatérést?
1. Már az segít, ha tisztában vagyunk a fordított kultúrsokk mibenlétével. Figyelmeztetni tudjuk az utazót, hogy lelkileg időben készüljön fel rá, figyeljen oda családi és baráti kapcsolatai fenntartására, gondolkozzon rajta, mi következik az életében, a munkájában a hazatérés után.
2. Hallgassuk meg a visszatérő élményeit, ha kell, ötödjére is, legyünk türelmesek! Számára fontos, hogy összegezzen, feldolgozza a történteket.
3. És végül: próbáljuk megérteni, hogy biztosan nem ugyanaz az ember fog hazatérni, mint, aki elment.
Virág maga is jól ismeri a hazai környezetbe történő reintegráció nehézségeit. Jelenleg Hollandiában él, pszichológiai tanulmányai alatt pedig Spanyolországban kilenc hónapig dolgozott afrikai és marokkói emigránsokkal, illetve öt hónapig a Cádizi Egyetem diáktanácsadójában külföldi diákokkal. 2010-től az ELTE Diáktanácsadójában a kiutazó Erasmus-hallgatóknak szóló tréningeket tartott, a jelenséggel kapcsolatos kutatást vezetett.
Tapasztalatai alapján a fő probléma visszatéréskor a velünk történtek elmesélésének nehézsége: megértetni a családtagokkal, barátokkal azt, hogy mi mindenen mentünk keresztül, mit, hogyan éltünk meg. A régi mintákhoz, rutinokhoz való visszaszokás is a vártnál hosszabb ideig tarthat, olykor fájdalmas tapasztalatokat hozva.
Egy másik kultúrába való beilleszkedés, a másik ország, nép életmódjának az átvétele mindenképpen nyomot hagy az emberben. De ez nem feltétlenül baj. Éppen ellenkezőleg.
Még nincs hozzászólás