A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Komaságtól a jó tündérekig

A legtöbb családban ma is nagy körültekintéssel választják ki a keresztszülőket. De miről szól ez a hagyomány, mit jelentett régen, és mit jelent napjainkban?

Fotó: Wikipédia

A Római Birodalom idején a vélekedések szerint a keresztény szülők a folyamatos életveszély miatt választottak keresztszülőket, mert biztosítani akarták, hogy haláluk esetén legyen, aki hitben neveli fel a gyermeküket. A rítus szerint a keresztségben részesülők megszabadulnak a bűntől, és mint Isten fiai születnek újjá, ezáltal a keresztény egyház tagjává válnak. Jézus Krisztus megkeresztelkedése a keresztény kultúrkör kitüntetett pillanata, amit január 6-án, vízkereszt napján ünnepelnek. A történet szerint Keresztelő Szent János a Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket, és magát a Megváltót is.

Egy életre szóló szerep
Gyakorta felmerülő kérdés, hogy meddig terjed a keresztszülői szerep. Erre a kérdésre a szakirodalom nem szolgál egyértelmű válasszal. Bizonyos közösségekben a komák a gyermek tizennégy, míg másutt tizennyolc éves koráig kedveskednek ajándékkal, de általánosságban elmondható, hogy a keresztszülőség életre szóló szerep. Míg a keresztény egyházak szerint a keresztszülők feladata az, hogy a hitbéli nevelésben segítségükre legyenek a szülőknek, addig a népszokás inkább anyagi kötelezettségeket ró rájuk. A keresztszülők dolga például, hogy a babát megajándékozzák, s az egyházi keresztelő költségeit kifizessék. A keresztanya kötelessége, hogy megajándékozza a keresztgyermekét az úgynevezett korozsmával, vagyis azzal az öltözettel, amiben a keresztelőre viszik. Cserébe a keresztszülők választhatták ki a keresztgyermekük második keresztnevét. A társadalom formálódásával a keresztszülői kötelességek is változtak. Bizonyos közösségek tartják a népszokás által előírt hagyományokat: a moldvai csángó magyarok körében például a keresztapa vagy keresztanya a lehető legbensőségesebb és legtiszteletteljesebb megszólítás, éppen ezért maga a szerep is nagy becsben tartott, és valós kötelezettségekkel jár. A modern kori társadalomban a keresztszülőség még mindig egyfajta tiszteletbeli pozíciót, de lazább, baráti kapcsolatot jelent a keresztgyerekkel. A mesék világában elterjedt jó tündér keresztanya alakja jól ábrázolja a szerep jellegét. Ha Hamupipőke történetére gondolunk, akkor körvonalazódhat is a kép: a keresztszülő egyfajta irányadó, kedves figura, akire baj esetén számítani lehet.

Szokások és választások
A néphagyományban szokás volt, hogy a felkért pár visszahívta a komaságra a keresztgyermekük szüleit. A visszahívás szokása például Ady Endre családjában is megmutatkozott – ugyan nem teljesen a fent említett módon. Nagy költőnk keresztapja Török Ferenc református lelkész volt, akinek unokája, Csighy Róza pedig Ady Endre keresztlánya. Miklós Elemér Bereg irodalmi hagyományai című könyvében olvasható, hogy a bohém Ady a keresztapaságot nagyon komolyan vette.

Még Párizsban is gondolt a kis Rózára, és egy ezüstcsészét és -kanalat vásárolt neki. Az ajándékot azzal a kéréssel küldte el öccsének, Ady Lajosnak, hogy vésesse bele a kislány nevét, és úgy továbbítsa Csighyéknek. A magyar irodalomban számos példát találhatunk arra, hogy neves írók, költők egyik kortársukat kérték fel gyermekük keresztszülőjének.

Arany János fiának a keresztapja például Petőfi Sándor volt, és éppen ennek a kapcsolatnak köszönheti a magyar gyermekirodalom az azóta már gyöngyszemévé vált Arany Lacinak című verset. Ezek a felkérések általában a régi barátság megerősítését is jelentették.

A paraszti kultúrában viszont a keresztszülők kiválasztása inkább észérvek alapján történt: a szülők gyakran módos gazdát kértek fel, hogy ha a gyermek megárvul – és nincs közeli, vér szerinti rokona –, legyen, aki felneveli. Így gyakran előfordult, hogy egy-egy jómódú gazdának több keresztgyereke is volt, azonban arra is akadt példa, hogy egy gyermeknek több keresztszülőt választottak. A hagyomány szerint a királyi gyermekeknek a saját családtagok, királyi családok tagjai, valamint a barátok közül is választhatnak keresztszülőket. Éppen ezért György hercegnek – Vilmos herceg és Kate Middleton fiának – hét keresztszülőt választottak 2013-ban.

Keresztelő helyett névadó
Ha valaki ódzkodik a templomi szertartástól, annak lehetősége van úgynevezett névadó ünnepségen is a kisgyermek polgári köszöntésére. A névadókat az önkormányzatnál lehet igényelni, és az anyakönyvvezetők tartják. Itt nem kereszt-, hanem névadó szülők vannak. Az anyakönyvvezető köszönti a kisgyermeket, gyerekversek hangzanak el, elmondja a gyerek nevét, és emléklapot ad át. Manapság nincs túl sok névadó, a szocializmus idején volt elterjedt, a keresztelő kiváltására.

A szokás, hogy közeli családtagokat kérjenek fel keresztszülőnek, századunk elején terjedt el, újabban azonban egyre többen kérik fel gyermekkori barátjukat a megtisztelő szerepre. Ez alól nem kivételek az amerikai sztárok sem: Brad Pitt és Angelina Jolie köztudottan jó kapcsolatot ápol a U2 frontemberével, így nem volt meglepő, amikor Bonót választották az ikreik keresztapjának.

Napjainkban az sem meglepő, ha a keresztszülők nem alkotnak egy párt. Erre jó példa Drew Barrymore amerikai színésznő, akinek keresztapja a híres filmrendező és producer, Steven Spielberg, míg keresztanyja az olasz díva, Sophia Loren.

Címkék: brad pitt, hamupipőke, kereszténység, vilmos herceg és katalin, angelina jolie, drew barrymore, steven spielberg, arany jános, petőfi sándor, ady endre, keresztszülő, néphagyomány, györgy herceg, bono

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!