Kinek higgyek, kinek hihetek? Az internetes csodavárás és hamis ígéretek mítoszai
Egyre több megtévesztő információ kering a neten. Még nem is olyan régen természetes volt, hogy kérdéseinkkel szakemberekhez fordultunk. Ha fájt valami, orvoshoz mentünk, ha erős folttisztítóra volt szükségünk, megkérdeztünk a nagymamánkat, s annak sem a neten néztünk utána, hogy mit kell tenni, ha cicánk szőre hullik.
Manapság bárki bármit feltölthet a netre, megírhat a közösségi felületeken, megoszthatja a neki szimpatikus tartalmakat. Mindenhonnan ömlik ránk a jó szándékú, vagy szándékosan megtévesztő információ. Sokszor tényleg nem tudjuk, hogy kinek higgyünk.
Összeesküvés-elméletek
Az ember sajnos hiszékeny. Mivel a világ bonyolult, a gyakran félelmetes, érthetetlen jelenségeit leegyszerűsítő teóriákkal, úgynevezett összeesküvés-elméletekkel könnyű helyettesíteni. Ezek olyan hiedelmek, amelyek szerint egyes események vagy helyzetek nem véletlenek, hanem szándékosan és titokban irányítottak valamilyen csoport vagy szervezet által.
Nincsenek tudományosan alátámasztva, gyakran bizonyítékok nélküliek. Így volt ez a történelem során mindig. A középkori pestisjárványok idején is sokan tudni vélték, hogy a betegséget azok okozták, akik hasznot reméltek tőle. Ma az összeesküvés-elméletek hívei többnyire a tudósokat, a gyógyszercégeket, a háttérhatalmakat sejtik a járványok és háborúk kirobbanása mögött.
Korábban nem volt lehetőség arra, hogy rövid idő alatt milliókat lehessen félrevezetni. Ma azonban egy-egy összeesküvés-elmélet pillanatok alatt elterjed a neten, mivel az információátadás sebessége rendkívüli módon felgyorsult.
Ilyen ma is élő, híres összeesküvés-elmélet például a holdra lépés hamisítás. Néhányan úgy vélik, hogy az Apollo holdra szállása a hidegháborús verseny részeként az USA által kreált hamisítás volt, és arra szolgált, hogy Amerika technikai fölényét bizonyítsa.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 3. számának 6. oldalán!)
Még nincs hozzászólás