Kinek higgyek, kinek hihetek? Az internetes csodavárás és hamis ígéretek mítoszai
Egyre több megtévesztő információ kering a neten. Még nem is olyan régen természetes volt, hogy kérdéseinkkel szakemberekhez fordultunk. Ha fájt valami, orvoshoz mentünk, ha erős folttisztítóra volt szükségünk, megkérdeztünk a nagymamánkat, s annak sem a neten néztünk utána, hogy mit kell tenni, ha cicánk szőre hullik.
Manapság bárki bármit feltölthet a netre, megírhat a közösségi felületeken, megoszthatja a neki szimpatikus tartalmakat. Mindenhonnan ömlik ránk a jó szándékú, vagy szándékosan megtévesztő információ. Sokszor tényleg nem tudjuk, hogy kinek higgyünk.
Összeesküvés-elméletek
Az ember sajnos hiszékeny. Mivel a világ bonyolult, a gyakran félelmetes, érthetetlen jelenségeit leegyszerűsítő teóriákkal, úgynevezett összeesküvés-elméletekkel könnyű helyettesíteni. Ezek olyan hiedelmek, amelyek szerint egyes események vagy helyzetek nem véletlenek, hanem szándékosan és titokban irányítottak valamilyen csoport vagy szervezet által.
Nincsenek tudományosan alátámasztva, gyakran bizonyítékok nélküliek. Így volt ez a történelem során mindig. A középkori pestisjárványok idején is sokan tudni vélték, hogy a betegséget azok okozták, akik hasznot reméltek tőle. Ma az összeesküvés-elméletek hívei többnyire a tudósokat, a gyógyszercégeket, a háttérhatalmakat sejtik a járványok és háborúk kirobbanása mögött.
Korábban nem volt lehetőség arra, hogy rövid idő alatt milliókat lehessen félrevezetni. Ma azonban egy-egy összeesküvés-elmélet pillanatok alatt elterjed a neten, mivel az információátadás sebessége rendkívüli módon felgyorsult.
Ilyen ma is élő, híres összeesküvés-elmélet például a holdra lépés hamisítás. Néhányan úgy vélik, hogy az Apollo holdra szállása a hidegháborús verseny részeként az USA által kreált hamisítás volt, és arra szolgált, hogy Amerika technikai fölényét bizonyítsa.
Sokak szerint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat az Egyesült Államok kormányának titkosszolgálata rendelte meg azért, hogy ürügyként használják az Irak elleni háború elindítására.
Ma is széles körben tartja magát az az elmélet, miszerint a COVID-19 vírust a kínaiak szándékosan hozták létre, és szabadították a világra, anyagi előnyt remélve az ellene létrehozott oltóanyag és az egészségügyi berendezések eladásából.
Sok vélemény foglalkozik azzal, hogy a világ vezetői titokban összejárnak, és a háttérből irányítják az eseményeket, mert egy új világrendet akarnak létrehozni.
Gyors és könnyű megoldásokat ígérnek
A neten weboldalak, a közösségi médiában csoportok százai alakultak, s alakulnak folyamatosan az emberek csodavárására alapozva népszerűségüket. Kihasználják a valamennyiünkben létező vágyat a gyors és könnyű megoldások megtalálására. Nem is hiába.
Hatalmas kattintásszámot érnek el azok a felületek, amelyek termékeket és kezeléseket ajánlanak egészségügyi vagy szépségproblémák gyors és hatékony megoldására. A legnépszerűbbek ezek közül az olyan étrend-kiegészítők és fogyasztószerek, amelyek gyors súlycsökkenést ígérnek életmódváltás, mozgás, szigorú diéta nélkül.
A gyógyulni vágyó emberek megtévesztése, a semmire nem jó ’csodaszerek’ forgalmazása nem mai ötlet. A reményből száz évvel ezelőtt is sokan meggazdagodtak. Hasonlóan népszerűek az olyan krémek, szérumok vagy más szépségápolási termékek, amelyek csökkentik a ráncokat, feszessé teszik a bőrt, és azonnali, látványos hatásuk van.
Nem kevésbé népszerűek az olyan eszközök és eljárások, amelyek gyógyítanak, a mágneses karkötőktől a bioenergia-terápiákig. Nem ritkák az olyan bejegyzések, mint ez: „60 éve találta meg a rák gyógymódját egy német orvosnő, de azóta sem hozták nyilvánosságra. Vajon miért?”
Vagy: „ez a szer, amely jobban tisztítja az ereket, mint bármelyik tabletta”, netán az ilyen: „ha ezt kened, a pikkelysömör hét nap alatt eltűnik, és soha nem tér vissza”, vagy hogy „egy csepp akár 78 hajszálat is visszanöveszt”. Ezek a bejegyzések mindig azokat az egészségügyi problémákat célozzák, melyekre az orvostudomány nem talál igazán hatásos módszert.
Ezek szerint már semmit sem szabad elhinni? Nos, ha bármiről azt olvassuk, hogy az azonnali, mellékhatások nélküli, látványos, gyors, érdemes kételkednünk, és más forrásokból utánanézni, hogy igaz lehet-e. Ha azt olvassuk, hogy az orvosok titkolják, akkor is érdemes elgondolkodni, hogy miért is? Legtöbb esetben a tartós és biztonságos eredmények eléréséhez idő, elszántság és egészséges életmódváltás szükséges.
Nincsenek csodaszerek, csak hamis ígéretek
A manapság igazán megbízható, egészségüggyel, patikaszerekkel, átverésekkel foglalkozó oldal a pirulakalauz.hu összeszedte a csodaszerek azonosításának ábécéjét. Gyanakodjunk, írják, ha egy a termék olyan betegség gyógyítását ígéri, amelyre az orvostudomány jelenlegi állása szerint nincs gyógymód.
Nincs olyan betegség, amelyet csak ’csodaszerekkel’ lehet meggyógyítani, gyógyszerekkel pedig nem. És nincs olyan ’csodaszer’, amely az elérhető legmodernebb gyógyszereknél hatásosabb. Gyanakodjunk, ha józan ésszel irreálisnak tűnő gyógyhatást ígérnek nekünk, például, hogy két nap alatt elmúlik a körömgomba, tíz nap alatt a cukorbetegség, egy hónap alatt 16 kilót fogyunk…
Akkor is kezdjünk el kételkedni, ha a termék ’feltalálóját’ a gyógyszerlobbi, vagy az orvosok által elnyomott embernek mutatják be, miként akkor is, ha a hatásosságot lelkes kommentek, és nem embereken elvégzett vizsgálatok támasztják alá.
Azok a termékek, amelyeknek hatásosságát bebizonyították, és elismerik Magyarországon, megtalálhatóak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet gyógyszer- vagy gyógytermék-adatbázisaiban. Ha ezekben nem található meg, hasonló ellenőrzés elvégezhető az EU és az USA hasonló adatbázisaiban.
Előfordulhat az is, hogy a készítmény legálisan van forgalomban, csak az ajánlásával túloznak. Ha étrend-kiegészítő, akkor gyógyhatással nem reklámozható, de az, hogy forgalmazását megfelelően bejelentették-e, szintén ellenőrizhető az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján.
Különösen gyanús, ha olyan oldalon kapható csak, ahol az eladó személye nem ismerhető meg. Az ilyen termékekkel kapcsolatos problémák esetén nem sok esély van a vásárlói jogok érvényesítésére. Óvakodni kell a jelentős árkedvezményt csak rövid ideig ígérő oldalaktól. Ha az oldalon visszaszámláló van, az egészen egyértelműen riasztó jel.
Gyakori, hogy visszaélnek médiaszereplők, szakemberek vagy intézmények nevével. Ilyenkor érdemes utánanézni az illető vagy az intézmény weboldalán, Facebook-oldalán, hogy ott is megjelenik-e a hír.
(forrás: www.pirulakalauz.hu)
A hiszékenység vámszedői
A felsorolt megtévesztések ritkán kerülnek a büntetőjog hatálya alá. Vannak azonban olyan támadások, amelyek az úgynevezett érzékeny adatok megszerzésére készülnek, s ha sikerül kideríteni feladójukat, büntethetőek. Sajnos ez ritkán sikerül. Ilyen adathalász támadások során hamis weboldalakat vagy e-maileket használnak arra, hogy a felhasználóktól érzékeny információkat, például jelszavakat, banki adatokat csaljanak ki.
Az online vásárlással kapcsolatos átverések során a csalók hamis webáruházakat hoznak létre, és az áldozatoktól pénzt kérnek anélkül, hogy a terméket valóban elküldenék. Üzleti e-mail-átverések során a támadók hamis e-maileket küldenek vállalatoknak vagy szervezeteknek, gyakran a vezetői szintű személyek számára, és pénzügyi tranzakciókat vagy érzékeny adatokat próbálnak kicsalni.
A bűnözők programozhatnak olyan rosszindulatú szoftvereket, amelyek titkosítják a felhasználók fájljait, vagy blokkolják a hozzáférést a rendszerhez. A támadók aztán váltságdíjat követelnek a fájlok visszafejtéséért vagy a rendszer blokkolásának feloldásáért.
Előfordul, hogy a támadók visszaélnek mások személyes információival, például születési adatokkal, vagy sms-t küldenek olyan szolgáltatás megfizetéséért, amely nem is létezik. Például vámfizetését kérik, számítva arra, hogy az sms fogadója rendel online külföldről, például kínai webáruházakból is.
Egy speciális, a közösségi oldalakon egyre gyakrabban megjelenő üzenetben nem létező személyek szeretnének az ismerősünk lenni, s ha rákattintunk, már lopják is el az adatainkat. A „Szia gyönyörű nő, lenyűgözött a profilod és a személyiséged! Az igazat meg kell mondanom, olyan gyönyörű és bájos vagy. Csodálom a jó humorérzékedet is” típusú üzenetek célja a személyes információk, személyazonosító adatok megszerzése, amelyeket később adatainkkal visszaélve használhatnak fel.
Például a nevünkben segítséget kérhetnek egy tragikus esemény miatt. De előfordulhat az is, hogy a csalók a hamis profilokkal is számítógépes vírusokat terjeszthetnek, például a csatolt fájlokban, ha rákattintunk.
Fake news
A ’fake news’ kifejezés olyan hamis vagy megtévesztő hírekre utal, amelyeket szándékosan terjesztettek azért, hogy manipulálják az olvasókat a tények torzításával. A fake news lehet hamis információ vagy manipulált tartalom, különféle célja lehet.
Például az, hogy a hangzatos címekkel ellátott hamis történetekkel arra ösztönözzék az embereket, hogy rákattintsanak a cikkekre vagy oldalakra, ezáltal növelve a hirdetési bevételt. A különböző politikai vagy ideológiai csoportok, például oltásellenesek, gyakran terjeszthetnek hamis híreket annak érdekében, hogy befolyásolják az emberek véleményét, vagy az ellenfeleiket lejárassák. Sajnos akár államok, szervezetek vagy egyének is terjeszthetnek hamis információkat.
A fake news használható arra is, hogy felkorbácsolja az érzelmeket, erőszakot vagy zavargásokat gerjesszen. Egyes államok vagy kormányzati szereplők politikai célok elérése érdekében terjeszthetnek hamis információkat, amelyekkel befolyásolhatják más országok közvéleményét, megoszthatják a társadalmat. Konfliktusok vagy háborús helyzetek során egyes államok vagy katonai szervezetek is terjesztenek hamis információkat ezért, hogy befolyásolják a katonai stratégiákat vagy az otthoni közvéleményt.
Ezek a hamis hírek már nem a hiszékenységre alapozzák tevékenységüket. Egész hírgyárak profi alkalmazottai állnak mögöttük, s egyáltalán nem könnyű felismerni őket. Ha mégis felmerül bennünk a gyanú, érdemes megnézni, hogy a hírt közzétevő médium vagy weboldal megbízható és ismert forrás-e. A hamis hírek gyakran tartalmaznak manipulált vagy régi fotókat és videókat. Ha egy hír túl hihetetlennek vagy elfogadhatatlannak tűnik, különösen óvatosnak kell lenni, és tényellenőrző oldalakat használni.
Jó, de akkor kinek higgyünk?
Ahhoz, hogy képesek legyünk valódi információhoz jutni az élet bármely területén, meg kell tanulnunk megkérdőjelezni a még oly hihetőnek tűnő információkat is, ha azokat a netről szerezzük. Ha már felmerül bennünk a kételkedés egy-egy info valóságtartalmával kapcsolatban, érdemes megkeresni olyan hírforrásokat, médiumokat, melyeknek fontos a hiteles tájékoztatás, függetlenek, tehát nem tartoznak semmilyen politikai vagy üzleti befolyás alá.
Érdemes olyan forrásokat keresni, amelyeket szakértők írnak. Alapelv, hogy egy információ nem elég. Ugyanazt a tartalmat több forrásból is érdemes ellenőrizni, különösen akkor, ha el akarnak adni nekünk valamit. Ha egy adott téma tudományos alapokon nyugszik, érdemes utánanézni tudományos kutatásoknak és tanulmányoknak. A tudományos publikációk szigorú ellenőrzésen mennek keresztül.
A kávé meg a vörösbor
A napokban hallottam a rádióban egy hiteles szakértőtől, hogy a mérsékelt vörösbor fogyasztás mítosza megdőlt. Egyetlen korty alkoholt se szabad inni. Vörösbort sem – mondta. Ezzel szemben az interneten található több forrás álllítja, hogy a vörösbor hozzájárulhat az érrendszer rugalmasságához és az érfalak egészségének fenntartásához.
A vörösborban található antioxidánsok segíthetik a szervezetet a szabad gyökök elleni védelemben, ami hozzájárulhat az öregedési folyamatok lassításához. A Loyola Egyetem Orvosi Központjának csapata úgy találta, hogy a mérsékelt vörösborbevitel csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Akkor hol is az igazság?
De azt is olvasom egy oldalon, hogy a kávé fogyasztása olyan reakciókat válthat ki, mint például az álmatlanság, a szorongás, a gyomorproblémák vagy a magas vérnyomás. Majd nem sokkal lejjebb egy másik cikkből az derül ki, hogy a feketekávé mérsékelt fogyasztása – több kutatás szerint – egészségesnek tekinthető. A kávéban található antioxidánsok hozzájárulhatnak a szervezet védekező rendszerének erősítéséhez, segítve a szabad gyökök elleni küzdelmet.
Stimuláló hatása fokozhatja az éberséget és a mentális fókuszt, és rövid távú emlékezetjavulást is eredményezhet. Néhány tanulmány azt sugallja, hogy a rendszeres kávéfogyasztás csökkentheti a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Bizonyos vizsgálatok pedig arra utalnak, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás kapcsolatba hozható a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésével. Akkor hol is az igazság? Nehéz kérdés. Jó lenne, ha ezt meg tudnánk mondani… Jó lenne, ha ezt bárki meg tudná mondani…
Még nincs hozzászólás