Induljunk! Ízelítő Bécs kulturális látnivalóiból
Lassan kitavaszodik. Éppen megfelelő az idő egy kis kulturális sétára. Nem is kell messzire mennünk. Két és fél órányira tőlünk rengeteg izgalmas kiállítás vár bennünket. Elsőnek talán látogassuk meg a bécsi Albertina Múzeumot újranyitásának 20. évfordulóján.
Egy orrszarvú különös története
Az Albertinában május 14-ig látható kiállítás az elmúlt hat évszázad nyomtatott grafikáit mutatja be. Többek között Dürer kiváló minőségű fametszeteit, Rembradt finom rézkarcait, Toulouse-Lautrec litográfiáit. A kiállítás
Hogy Albrecht Dürer, eredeti nevén Ajtósi Adalbert, egy magyar származású, Nürnbergben letelepedett aranyműves fia volt. A házaspárnak 18 gyermeke született, de csak három érte meg a felnőttkort, az egyikükből lett később a világhírű művész.
Nevét Budapesten a Városliget közelében az Ajtósi Dürer sor őrzi, amely ezt a nevet 1929-ben, Albrecht Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából kapta.
A kiállítás elején rögtön találkozhatunk egy kultikus alkotással, Dürer híres orrszarvújával, amely kora egyik legkelendőbb fametszete volt. Ez, az elefánt után legnagyobb szárazföldi emlős, sokáig nem jutott el Európába.
1515-ben Gujarat szultán egy élő állatot ajándékozott I. Mánuel királynak. Az orrszarvú meg is érkezett Lisszabonba. Nem sokkal később újra hajóra szállt, hogy a különleges állatot megmutassák a pápának, de az orrszarvú soha nem ért oda, a hajó ugyanis elsüllyedt.
A kérdés adódik: honnan tudhatta hát Dürer, hogyan néz ki az orrszarvú egyáltalán? A korabeli – nem teljesen pontos – leírásokat felhasználva készítette el a híres fametszetet, melyről rengeteg másolat készült. Egészen a 18. századig ezt tekintették az orrszarvú hivatalos ábrázolásának.
Kánkán az utcákon
A kiállításon számos csodálatos grafika után érkezünk el az 1870-es évekhez. Az akkor újdonságnak számító plakátok szabadtéri múzeummá változtatták Párizst. Ha erről beszélünk, biztosan rögtön annak a művésznek a neve jut eszünkbe, aki nagyon sok plakátot alkotott a montmartrei kabarék, bárok és kávézók számára. Ő volt Toulouse-Lautrec, akinek híres kánkántáncosnőit és kokottjait is láthatjuk a múzeum tárlatán.
A mester szerint a színes litográfia kifejezőképességét tekintve egyenértékű a festészettel. Edvard Munch Sikoly című festményét valószínűleg mindenki ismeri, hiszen az expresszionizmus leghíresebb alkotása.
De azt talán kevesebben tudják, hogy Munch temérdek nyomatot gyártott, mivel olcsóbbak voltak a festményeknél, s ezáltal jobban eladhatóak. Érdekesség, hogy felhasználta munkáinál a papírfajták jellegzetességeit és a fa erezetét.
Az Alberina Múzeum kiállításának szinte folytatása az Albertina Modernben látható. Az 1945 utáni amerikai pop art és minimálművészet Andy Warhol, Robert Rauschenberg, Roy Lichtenstein és Agnes Martin munkáiban van jelen a kiállításon, míg Németország művészeit átfogóan Georg Baselitz, Jörg Immendorff, Anselm Kiefer és mások képviselik. A válogatás bemutat olyan innovatív alkotásokat, amelyek kihasználják az új nyomdai technológiák kínálta kreatív lehetőségeket.
Érdemes még megnézni!
Ha már Bécsben járunk, mindenképpen érdemes megnézni a Műszaki Múzeumban szeptember 3-ig látható BioInspiráció – A természet által ihletett innováció című kiállítást is.
Ez a kiállítás rádöbbenti látogatóit arra, hogy a természet problémamegoldó készsége hogyan ültethető át a technológiába. A madarak repülése már Leonardo da Vincinek is ihletforrásként szolgált a repülőgépek tervezéséhez. Talán kevésbé köztudott, hogy az Eiffel-torony építészetét a combcsontok ihlették, vagy hogy a japán nagy sebességű vonatok a jégmadár csőrének aerodinamikai alakját utánozzák. A kiállítás több mint 200 tárggyal, médiainstallációval és interaktív állomással büszkélkedhet.
Ha gyerekekkel kirándulunk, semmiképpen se hagyjuk ki a METAStadtban március 19-ig látható Harry Potter-kiállítást, amely a Harry Potter-filmek és történetek legendás jeleneteit, szereplőit, helyszíneit és állati lényeit, valamint a varázslóvilágot eleveníti meg a történetmesélés, a dizájn és az innovatív technológia segítségével. Az átfogó kiállítás eredeti kellékekkel és jelmezekkel vonzza a látogatókat. Szükséges előre lefoglalni az idősávos jegyeket az interneten.
S még egy kihagyhatatlan kiállítás, mely a Wiener Stadthalle Studio F-ben március 19-ig látható, a Banksy rejtélye, a Zseniális elme címet kapta. Banksy, a mai napig ’névtelen’ graffitiművész és festő, aki arról ismert, hogy feszegeti a művészeti piac határait, és évek óta szenzációt kelt alkotásaival. 150 alkotás reprodukciója látható a kiállításon: graffitik, fényképek, szobrok, videoinstallációk és különféle anyagokra, például vászonra, szövetre, alumíniumra és plexire készült nyomatok.
TOP 10 kedvenc festmény
Kíváncsi vagy, melyik festmény jelenik meg legtöbbször a közösségi médiában? Megvizsgálták, hogy az Instagram felületén az egyes alkotások nevét hányszor kulcsszavazták a felhasználók. Ezek alapján elkészítették a legnépszerűbb festmények top 10-es listáját.
A 10. helyen René Magritte belga szürrealista festő 1964-es ikonikus alkotása ’Az ember fia’ végzett 10.562 hivatkozással. Igaz, hogy a remekmű magángyűjteményben van, de tulajdonosa az elmúlt 25 évben kétszer is kölcsönözte nagy kiállításokra.
A festmény fontos szerepet játszik a ’Thomas Crown Affair’ 1999-es filmváltozatában. A rablási jelenetben több példányban is megjelenik a keménykalapos figura, így zavarva össze a lecsapni készülő rendőrséget. Van abban valami abszurd, hogy nem lehet tudni, mikor láthatjuk újra a festményt, vagyis ugyanúgy rejtőzködik, ahogy az ábrázolt emberalak is, mely valójában Magritte önarcképe.
Még nincs hozzászólás