Hé, pocok, van neked embered?
Réges-régen, amikor a vakond még kertészgatyát hordott, csuda dolog történt az erdőben. Egy viharos reggel után egy ember, aki a fán próbálta átvészelni a villámlást, lemászott a földre. És meglátták őt az állatok.
Összebújt a sok kis állat, nézegette az embert, és így szólt: – Nézd már, hogy emelgeti a kis lábát, hogy mozgatja az orrát, milyen szőrös, milyen mókás, de cuki!
És úgy döntöttek, hogy megtartják maguknak. Szinte nem is volt olyan pocok, mókus, patkány, egér, kutya, macska, csótány, nyuszi, kígyó, csincsilla, bolha és hörcsög, akinek ne lett volna azután embere. Megtanították mindenféle trükkre, például, hogy hogyan kell magot szedni, husit sütni, meleget csinálni, és boldogan éltek az emberükkel.
Kiűzetés a paradicsomból
De aztán, ahogy telt-múlt az idő, és az ember már annyi trükköt megtanult, hogy csak na, úgy döntött, hogy többé nem osztozkodik a magokon meg a cukorrépán, és megsütötte a nyuszit ebédre, a macskát az egérre uszította, a kutyát a macskára, a patkányt és a kígyót kifüstölte, a pockokat és egereket pedig kísérleti laboratóriumokba zárta, vagy csak simán agyoncsapta. És így éldegélt magányos csótánytalanságban.
Kéne valami puha és meleg!
De megint csak telt-múlt az idő, és az ember már nem barlangban lakott, hanem rideg toronyházban, és egy nap arra ébredt, hogy kéne valami puha és meleg és ari, és akkor a kölyök sem őt nyúzná folyton, mert lenne kivel játszania.
Ezért feltalálta a kisállat-kereskedést. És az ember meg a kölyke gyönyörködve bámulták a kirakatot, és felvisítottak: Nézd már, hogy emelgeti a kis lábát, hogy mozgatja az orrát, milyen szőrös, milyen mókás, de cuki. És úgy döntöttek, hazavisznek maguknak pár állatot.
Egy patkányt, pár hörcsögöt, csincsillát és mókust, egy sárga papagájt, cicát meg kutyát, meg mindent, ami a szomszédnak is van, így aztán egyre több meg több ketrec gyűlt az otthonukban.
Az önmegvalósítás csúcsa
És az ember rájött, hogy állatot tartani jó és hasznos, mert így végre közelebb kerül a mesteri természethez, ráadásul a gyerekpszichológusok is melegen ajánlják a kölykének, aki megtanulhatja például, hogy a vándorpatkány szökik, és megeszi a hörcsögöt, a yorkshire terrier kinyírja a vándorpatkányt, a cica a papagájt, a piranja az aranyhalat, a kígyó a pockot, a nyuszi meg az elektromos vezetékeket.
Arra is rádöbben előbb-utóbb a kis gézengúz, hogy a mókusnak nincs kereke, és ha tovább nyomkodja a hörcsög hasát, hátha csipog, akkor hetente tarthat temetést a játszótéren, de eközben a kreativitása is fejlődhet, mondjuk, pelenkát varrhat a kutyának, fürdőruhát a halnak.
És az atyaember is megvalósíthatja önmagát, és kiteljesítheti a személyiségét, mert tarthat óriáscsótányokat papírdobozban, mérges kígyót akváriumban, madárpókot befőtt helyett, harci kutyát szögesdrót láncon, és eközben egyre szebb meg szebb lesz a lelke, mert ott a megannyi szőrös kis izéje is, például rezignált arcú tengerimalaca, génmutáns csupasz bőrpatkánya, akiket feltétel nélkül szerethet, mert milyen viszonzást is várhatna egy sündisznótól.
Csak ki ne szökjön!
És így éldegélt az ember, bár kissé büdösben és egyre szűkösebben, de elvolt. Egy szép napon aztán a plafonig magasodó ketrecekből az állatok egymásra bámultak, aztán le az emberre, aki a fotelban, távirányítóval a kezében épp az Animal Planetet bámulta sörmámorban, és elmosolyodtak.
Nézd már, mondták, hogy fintorgatja a kis orrát, hogy vakargatja a kis fültövét, milyen mókás, milyen csupasz ez a mi házi emberünk itt a rácsok mögött. És megigazították a riglit, ki ne szökjön.
Milyen szőrmókot tarts, ha már muszáj?
- A csincsilla, bár elég öntörvényű, és folyton szökne, azért elég cuki. 8-10 évig is boldogíthat.
- Sokan iszonyodnak a patkánytól, pedig pont olyan, mint a mókus, csak csupasz a farka. Viszont roppant okos, tanítható, és nagyon kedves, ráadásul bármit megeszik. Imád a nyakunkban mászkálni. De csak 2-4 évig él.
- A vadászgörény is roppant intelligens, sőt, már majdnem kutya, akár sétáltatni is lehet. 6-10 évig él.
- A törpenyúl nem egy észlény, de nagyon bájos látvány. Vigyázat, bármit megrág, és telepotyogtatja a lakást, ha szabadon van, márpedig imád szabadon lenni. 6-10 évig is elélhet.
- A tengerimalacból van rövid szőrű és hosszú hajú. Elég bárgyú jószág, arckifejezése sem túl sok van, de azért tanítgatható erre-arra. 6-10 évig élhet, de a huzat megöli.
Tipp: Mielőtt állatkereskedésbe rohannánk, nézzünk körül a menhelyeken meg az internetes piacokon, mert „használt” állatkát is szerezhetünk, megmentve őt a boldogtalanságtól.
Még nincs hozzászólás