Ha kiabálnod kell, hát kiabálj!
Emberi kapcsolat nem létezhet konfliktusok nélkül. A párkapcsolatokban a mindennapos együttélés során gyakoriak a nézeteltérések. Ez nem baj, ez természetes. Vannak azonban konfliktuskerülő kapcsolatok, melyekben az egyik, vagy mindkét fél igyekszik elkerülni a vitákat, annak reményében, hogy ezzel megőrzik a békét és harmóniát. Szakemberek szerint a konfliktuskerülés hosszú távon súlyos károkat okozhat a párkapcsolatban.
Hagyd rá, jobb a békesség
Amikor két ember ahelyett, hogy tisztázná a kettejük közötti nézetkülönbségek okát, szőnyeg alá söpri a problémákat, miközben bántja őket, rosszkedvűek, így egyre nő bennük a feszültség. Gyakran előfordul, hogy a kapcsolatban csak az egyik fél konfliktuskerülő. Legtöbbször a nő az, aki esetleg úgy szocializálódott, hogy okosabb engedni, nem érdemes vitatkozni, jobb ráhagyni a teremtés koronájára a dolgokat, igazat adni neki.
A nő gyerekként mindig azt hallotta, hogy a veszekedés rombolja a szerelmet, jó házasságban az egyik fél mindig enged. Mert nem jó feszíteni a húrt, mert még elszakad. Ha egy nő az édesanyjától ilyen tanácsot kapott, tudnia kell, hogy a mamának ebben nem volt igaza.
Az állandó elégedetlenség, a lenyelt harag végső soron még betegségeket is okozhat. Egyáltalán nem vezet a problémák megoldásához, s még az is előfordulhat, hogy a megbántottság külső kapcsolatba taszít. A megoldatlan kérdések hosszú távon mélyebb konfliktusokhoz vezetnek.
A konfliktuskerülő személyiség
A konfliktuskerülő személyek gyakran érzékenyek a feszültségre, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék azt. Hajlamosak a béke fenntartására, még akkor is, ha ez az ő igényeik vagy érzéseik figyelmen kívül hagyásával jár. Gyakran félnek a változástól és az ismeretlentől. Azért kerülik a konfliktusokat, hogy megőrizzék saját komfortzónájukat.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 9. számának 46. oldalán!)
Még nincs hozzászólás