Elvárások és kényszerek
Ma, amikor már a kisiskolások is használják az új angol jövevényszót: lúzer, és csak az a jó, aki nyer, a megfelelési kényszer mindennapi életünk része lett. Így aztán a pszichológusoknak nem kell attól tartaniuk, hogy munka nélkül maradnak. Meddig egészséges hajtóerő a megfelelés, a sikerre törekvés, és mikortól válik lelki teherré?
"Ha az ember minden elvárásnak eleget akar tenni, minden bizonnyal túlbecsüli saját képességeit." GOETHE
A teljesítménykényszer, az állandó bizonyítási és megfelelési vágy komoly egészségügyi problémákhoz, munkahelyi stresszhez, szorongáshoz vezethet, s hogy ki hogyan tudja ezt kezelni, az személyiségfüggő.
„A szeretetkapcsolattól nem idegen az, hogy elvárások is vannak benne, de közben – bár ez egy paradoxon – lehet ezzel együtt föltétel nélküli is. A szeretetemnek ugyanis lehet, hogy nincs föltétele, de a kapcsolatnak van.” – PÁL FERENC ATYA, KATOLIKUS PAP ÉS MENTÁLHIGIÉNÉS SZAKEMBER
A STRESSZ MAGA AZ ÉLET
A stresszelmélet Selye János magyar származású kanadai orvos-biológus nevéhez fűződik. A lényege, hogy a stressz olyan külső inger, amire a szervezet alkalmazkodási reakcióval válaszol. S bár előfordul, hogy a stressz súlyos zavarokat okoz a szervezetben, alapvetően jó hajtóerő, ha annyit kapunk belőle, amennyit elbírunk.
„Megfelelési kényszernek nevezzük azt, ha valaki egy általa kivetített képnek akar megfelelni. Ilyenkor az illető megpróbálja kitalálni, hogy a másik mit szeretne, mit gondol, legtöbbször anélkül, hogy megkérdezné, pontosan mire is vágyik a másik.” GAZDAG ENIKŐ PSZICHOLÓGUS.
AZ AGYONHAJSZOLTSÁG NEM EGYENLŐ A STRESSZEL! AGYONHAJSZOLTSÁG ESETÉN A SZERVEZET FELÉLI VÉGSŐ TARTALÉKAIT IS.
Ha valaki kényszerítő társadalmi vagy lelki környezetben él, feldolgozatlan stresszhelyzetekkel küzd, a nyomást előbb-utóbb elviselhetetlennek érzi.
A NEM! HATALMA A kisgyerek, ahogy elkezd beszélni, nagy élvezettel mond mindenre nemet. Ez azt jelzi, hogy már képes mást akarni, önálló lénnyé érik hamarosan. Mígnem szépen leszoktatják a nem!-ről, és elkezd megfelelni az elvárásoknak, és sajnos a kényszereknek is.
Az a felnőtt, aki nemcsak igent tud mondani, hanem nemet is, az nem tart másoktól, és a megbecsülést, értékelést nemcsak a külvilágtól várja – sokszor hiába –, hanem elsősorban saját értékrendjének akar megfelelni.
NAPONTA HÁNYSZOR MONDUNK KI VALAMIT ÚGY, AHOGY GONDOLJUK, ÉS HÁNYSZOR ÚGY, AHOGY MÁSOK HALLANI AKARJÁK?
Még nincs hozzászólás