Elég szép vagyok?
Örök probléma a külső, hiába rohanunk át évezredeken. Minden kornak megvolt a szépségideálja, akire a nők (férfiak) hasonlítani akartak, hogy megfeleljenek egymásnak.
A mai nők egyre gyönyörűbbek, hosszú a hajuk, hosszú a szempillájuk, húsos az ajkuk, hibátlan a bőrük, dús a keblük és vékonyak, miközben nem öregszenek. Hogy lehet ez?
Egy kis vágás, egy kis szúrás
Olyan szomorú a gyönyörű világsztárokat látni a filmeken megváltozott, merev, de puffadt mosollyal, eltorzult arcformával, márvány homlokkal. Küzdenek az idővel, és ahelyett, hogy engednék, hogy az életük minden öröme és bánata visszaragyogjon az arcukról, szoborrá műttetik magukat.
Mit üzen a szépségük? Kiteljesedettséget, elégedettséget? Vagy épp a görcsös rettegésről mesél, hogy elveszítik az egyetlen és legfontosabb kincsüket, a vonzerejüket?
Egyformák vagyunk
Szépnek lenni áldás vagy teher? Sikeresebbek-e a szépek, boldogabb-e a magánéletük? Egyáltalán, ki mondható szépnek, és tudatában van-e annak, hogy az? A mai kor kozmetikai és sebészeti technikáival egyre jobban hasonlítanak egymásra a nők. Ugyanazt az arcformát, szájformát, szemformát vágatják, festetik, szilikonoztatják magukra.
Na és a férfiak? Vannak a kigyúrtak (vagy felfújtak), a férfijelleget nélkülöző, zavarbaejtően ápolt metroszexuálisok, meg az informatikusok. (Elnézést az enyhe túlzásért.) De vajon melyikük vágyik valóban testestül, és főleg lelkestül egy egyformára szabott-varrott és sminkelt nőre?
A tükör csalóka
A probléma csak az, hogy mivel a szépség szubjektív fogalom, még így sem lehetünk biztosak benne, hogy a társadalom, a baráti kör, a munkahelyi közösség szemében elég szépek vagyunk. Aki egyformára varázsoltatja magát, egészen biztos, hogy önértékelési problémákkal küzd. Tehát elég egy furcsa tekintet, egy nem viszonzott kedvesség, egy szerelmi csalódás, és máris kártyavárként dől össze az önmagáról alkotott kép.
A tükör csalóka, ha jókedvűen nézünk bele, szépnek látjuk magunkat, ám ugyanazt a külsőt másnap, egy borúsabb hangulatban förtelmesnek találjuk. És tükör a többi ember is. Ahogy az a kedves, magas illető visszanéz ránk, az rólunk mesél, legalábbis ezt gondoljuk. Pedig talán csak azért vigyorog fülig érő szájjal, mert pont nyert a lottón.
46 kilósan elhitte, hogy kövér
– A lányom tizenhat éves volt és gyönyörű, amikor egy nap zokogva találtam a szobájában – mondja a 42 éves Anita. – Az történt, hogy egy korántsem olyan mutatós osztálytársnője elkezdte cikizni, hogy túl nagy az alfele. Tudom, egy anya elfogult, de esküszöm, a lányom akkoriban olyan csontsovány volt, hogy szinte egyáltalán nem is volt alfele, mégis elhitte ezt a kritikát.
Azt gondolom – teszi hozzá Anita –, hogy nem az a fontos, hogyan nézünk ki, hanem az, hogy milyennek hisszük magunkat. Akinek van önbizalma, és mosolyogva jár-kel a világban, arról azt fogják mondani, hogy szép. Aki pedig szép, de orrát lógatva rejtőzködik, azt kinevetik.
A szépek gyakran magányosak
– Mindig szépnek mondtak – meséli a 29 éves Kata –, ami rossz is volt, meg jó is. Ha az ember szépnek van kikiáltva, az nagy kihívás: éjjel-nappal meg kell felelni a róla alkotott véleménynek. Egy szép nő nem lehet slampos, nem öltözhet bénán, nem mehet ki smink nélkül az utcára. És ha rendbe is teszi magát, mindig lesz a társaságban egy másik nő, aki talán még nála is szebb.
Egy szépnek csupa stressz az élete. A férfiak rögtön azt gondolják róla, hogy ha szép, akkor buta, vagy nem is merik megkörnyékezni, mert nincs hozzá önbizalmuk. A szépek gyakran magányosak. Ha egy szép nő megkedvelne egy aranyos, de csúnya fiút, jobb, ha azonnal elfelejti, mert kinevetnék a szintén szép barátnők, hiszen a szépség kötelez.
Negyven felé lettem nő
– Mindig szép fiúkkal jártam, akik nem is rám figyeltek, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy elég jól néznek-e ki, én csak kiegészítőnek kellettem a márkás cuccaik és a jó kocsijuk mellé – mondja Laura (38). – Az ágyban is szörnyű merev és örömtelen voltam, mert mindig attól féltem, meztelenül nem vagyok elég tökéletes, hogy a srác észrevesz valamit, ami nem tetszik neki, és kinevet.
Tizenkét évig éltem házasságban egy szép férfival, aki egy percig sem szeretett, fűvel-fával megcsalt, mert folyton szüksége volt a visszaigazolásra, hogy ő valóban gyönyörű. Elegem lett, elváltam. A véletlen hozott össze egy gimiből ismert sráccal, aki akkor egyáltalán nem számított jó pasinak, de ez mára már nem jelentett semmit, mert elvarázsolt a mosolya, a szellemessége, a humora, a kedvessége.
Mellette annyit nevetek, hogy el is felejtek tükörbe nézni, hiszen a szeme csillogásában is látom magam. Az ágyban pedig végre önfeledt lehetek, mert érzem, a lelkemet szereti, nem a méreteimet. Fel is kaptam néhány kilót, de egyáltalán nem zavar, mert inkább legyek a boldogságtól ducibb, mint a keserűségtől sovány!
A mosoly siker!
Egy amerikai egyetem kísérletében a résztvevőknek egy diák cselekedetét kellett megítélni, és a büntetését kiszabni arra, aki csalt a vizsgán. A kísérleti személyek megkapták a diákok fotóit is: az egyik csoport egy jó arcú, mosolygó fiú fényképét kapta, a másik csoport pedig egy mosolytalan, közömbös arcú diákét.
Azok az ítélők, akik a mosolygós fiú képét látták, sokkal enyhébb büntetést javasoltak ugyanazért a csalásért, mint a másik fiúnak. Tehát az emberek igyekeznek aszerint megítélni a másik ember tulajdonságait, hogy az egyezzen a róla alkotott, szembeötlő első benyomással. Ha valaki például derűs és szép, arról könnyebben feltételezik, hogy okos is, kedves is, mint arról, aki morcos és csúnya.
Több pénz jár a szépeknek
A jó megjelenés nem azonos a szépséggel. Bár a kutatások sikeresebbnek mutatják a vonzó embereket, de ez a fogalom nem a tökéletes szimmetriára, szoborszerű vonásokra vonatkozik, hanem az összhatásra. Egy tíz éven keresztül tartó amerikai kutatássorozat kimutatta, hogy a vonzó férfiak magasabb fizetéssel kezdik a pályájukat, s ezt az előnyt a későbbiekben is megtartják a kevésbé attraktív társaikkal szemben.
Amerikában a vonzó nők fizetése még a férfiakénál is meredekebben emelkedik. A jó megjelenésű férfiak 10 százalékkal kerestek többet az ugyanolyan beosztásban lévő átlagosaknál, az átlagosak viszont 12 százalékkal kaptak több bért az előnytelen külsejűeknél.
A nők esetében a csinosak 16 százalékkal ’értek többet’ a munkáltatónak, mint az átlagos társaik, akik viszont 8 százalékkal előzték meg a ’csúnyácskákat’. Vonzónak, jó megjelenésűnek viszont nem a modellkülsejű emberek számítanak, hanem azok, akik harmóniát sugároznak: ápolt és egészséges a hajuk, a foguk, a bőrük, nincsenek elhízva, de nem is kórosan soványak, az öltözetük pedig illeszkedik mind az egyéniségükhöz, mind a helyzethez, és ami a legfontosabb: megjelenésük önbizalmat, kedélyük derűt sugároz.
(Forrás: Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája)
TESZT: Szavaznál magadra?
Vagyis van-e elég önbizalmad ahhoz, hogy szerethetőnek (vagy akár szépnek) érezd magad?
1., Ha valami rosszul sikerül, önmagadat hibáztatod?
- igen
- nem
2., Tömegben hajlamos vagy szorongani?
- igen
- nem
3., Szoktál napközben is tükörbe nézni?
- igen
- nem
4., Inkább a sportos, kényelmes ruhákat szereted?
- igen
- nem
5. Szorongsz-e amiatt, hogy az emberek kinevetnek?
- igen
- nem
6. Kihagynád-e a koncertet, ha nem jönne el a partnered?
- igen
- nem
7. Gyakran érzed úgy, hogy idegenek megbámulnak?
- igen
- nem
8. Volt már, hogy nem mentél be egy üzletbe, mert csak az eladó volt bent?
- igen
- nem
9. Szoktál azon agyalni, hogy mit gondolnak rólad mások?
- igen
- nem
10. Szoktad úgy érezni, hogy ha kihúzod magad, túl feltűnő leszel?
- igen
- nem
Ha az alábbi kérdések felére igennel válaszoltál, önbizalmad elég ingatag. Ha hétnél is több az igen válasz, érdemes felkeresni egy pszichológust.
Még nincs hozzászólás