Egy csodás másik világ
Sárgák, csíkosak, kövérek, zizegve repkednek és csípnek. Mi mást tudunk még a méhekről?
Megdöbbentem, amikor valaki egyszer azt mondta, ha a méhek kihalnának, minden élőlény kihalna. Ez persze nem teljesen igaz, de majdnem.
Nélkülük csaknem elvesznénk
A méhek létfontosságú szerepet játszanak a növények, köztük számos haszonnövény beporzásában, ami az élelmiszerlánc szempontjából kulcsfontosságú. Ha a méhek eltűnnek, a beporzott növények – például gyümölcsök, diófélék és zöldségek – termesztése visszaesne. Ez nemcsak az emberek, hanem a méhektől függő vadon élő állatok táplálkozását is megzavarná, ami ökológiai láncreakciót indítana el.
Képzelj csak el egy téli méhet!
Azt gondolhatnánk, egy újságcikknek mindig aktuálisnak kell lenni, így teljesen haszontalan télen a méhecskékről írni, hiszen azok alszanak. Egy csodát alszanak! Dolguk van! Fűteni kell a kaptárt! Összegyűlnek a méhkirálynő körül, köröket alkotnak, és rázzák a szárnyukat, hogy hőt termeljenek.
Akár 20-30 Celsius-fokra is felmelegítik a kaptárt, hogy meg ne fázzon a nagyasszony, és ők sem. Ahogy a külső körben riszálók fázni kezdenek, helyet cserélnek a belül állókkal, így mindenki részesül a hőből. A téli időszakban a méhek a korábban felhalmozott mézkészleteket fogyasztják. A begyűjtött nektárt a kaptárba viszik, és ott mézzé alakítják, amiből télen, a nektárhiányos hónapokban lakmároznak.
Hogy készül a kisméhecske?
A méhbabát nem a gólya hozza. És nem is akárkinek lehet méhbabája. Utódot ugyanis csak a méhkirálynő hozhat a világra, és ez az utód apa nélkül fog felnőni. Ez aztán a dráma, ugye? A királynő a ’nászrepülés’ során a levegőben párzik több hímmel, de csak néhányan termékenyítik meg. A herék, amelyek párosodnak a királynővel, párzás után elpusztulnak. A megtermékenyített királynő visszatér a kaptárba, és életének hátralevő részében (ami akár több év is lehet) termékeny petéket rak le a dolgozó méhek számára.
Vannak még az ivartalan dolgozók, de ők nem képesek szaporodásra, ők a kaptár működését és a királynő védelmét biztosítják.
Meddig tart egy méh élete?
Attól függ. A dolgozó méhek, melyek a nyári hőségben éjjel-nappal robotolnak, csak 5-7 hétig élnek. Ősztől tavaszig azonban akár 4-6 hónapig is életben maradnak, mivel a hidegben energiát takarítanak meg a kaptárban.
A hím méhek, akiknek életcélja a királynő megtermékenyítése, addig élnek, amíg be nem teljesítik ezt az életcélt. Ám ha eléri őket a tél, akkor a kaptár lakói kiszorítják őket a hidegbe, és megfagynak. Így a hímek sem élnek tovább néhány hétnél. A királynő élettartama a leghosszabb, általában 2–5 év. A királynőt a dolgozók gondozzák, és különleges táplálékot, méhpempőt kap.
Döbbenetes intelligencia
A méhek rendkívül fejlett kommunikációs rendszert építettek fel, ami többek között mozgásokból, szagokból és hangokból áll. Legismertebb kommunikációs módszerük a táncnyelv. A tánc segítségével a méhek megosztják a táplálékforrás helyét és távolságát a kaptártól.
Ha a táplálék közel van, azt egy kör alakú mozgással jelzik a többi méhnek. Ha a forrás távolabb van, akkor a méh rázkódik, miközben nyolcas alakú mozgást végez. A rázás sebessége és a dőlésszög a nap állásához képest mutatja meg, hogy milyen messze és milyen irányban található a táplálék. De speciális vegyi anyagokkal, azaz feromonokkal is kommunikálnak, amelyek szag formájában terjednek a kaptáron belül.
A királynő egyedi feromont bocsát ki, amely megakadályozza, hogy a dolgozók új királynőt neveljenek, és összetartja a kaptár rendjét. Ha a kaptárt támadás éri, a méhek egy jellegzetes feromont bocsátanak ki, amely riadót fúj a többiek számára. Hangjelzéseket is használnak, hogy jelezzék jelenlétüket, vagy közöljenek fontos információkat, például amikor új királynő születik.
Honnan lesz az új királynő?
A dolgozók akkor kezdenek új királynőt nevelni, amikor a jelenlegi királynő elöregszik, megsérül, eltűnik, vagy ha a kaptár túlzsúfolttá válik, és a méhek rajzásra készülnek, vagyis új kolóniát alapítanak. Amikor szükség van új királynőre, a dolgozók néhány kiválasztott lárvát elkezdenek különleges táplálékkal, méhpempővel etetni. Ez a táplálék különösen magas fehérje- és tápanyagtartalmú, ami lehetővé teszi, hogy királynő fejlődjön dolgozó helyett.
Ha a kaptár túlzsúfolttá válik, az idős királynő rajzást indítványoz. Ilyenkor az öreg királynő a dolgozó méhekkel elhagyja a kaptárt, hogy új kolóniát alapítson. A maradék dolgozók ekkor kinevelik az új királynőt. Több királynőjelölt is fejlődhet a kaptárban. Miután kikelnek a bábból, a királynőjelöltek párbajoznak egymással. A legerősebb, vagyis a túlélő királynő lesz a kaptár vezetője. Ha egy újonnan kikelt királynő talál még nem kifejlett királynőbábokat, kivégzi őket.
Szerelem első és utolsó vérig
Az új királynő, miután egyedüliként életben maradt, a kaptáron kívül, a levegőben megkeresi a heréket, amelyekkel párzik. Ez a repülés az egyetlen alkalom, amikor a királynő párosodik. A heréktől kapott spermát egész életében tárolja, hogy biztosítsa a jövőbeni méhek születését. Ezután a királynő visszatér a kaptárba, és elkezdi a tojásrakást. Ő szabályozza a kaptárban a populációt azáltal, hogy mindennap több száz, akár ezer petét rak le, amiből új dolgozók, és – szükség esetén – új királynő is fejlődhet.
Titkos tánckód
Karl von Frisch Nobel-díjas tudós a méhek mozgását figyelte meg, amikor visszatértek a kaptárhoz, miután egy bizonyos helyen, például egy mezőn ételt találtak. A méhek különböző mozdulatokat végeztek, és Frisch észrevette, hogy ezek a táncok különböző üzeneteket hordoznak. Például a ’rezgő tánc’ segítségével a méhek nemcsak az étel helyét, hanem annak távolságát és irányát is képesek közölni.
A tánc szöge azt az irányt mutatta, ahová a Nap alapján kellett repülniük, míg a tánc intenzitása a távolságra utalt. Frisch ezt a felfedezést egy egyszerű, de annál izgalmasabb kísérlettel igazolta: élelemmel csalogatta a méheket különböző helyekre, majd megfigyelte, hogyan kommunikálják ezt a kaptárban.
Még nincs hozzászólás