Budapest legnagyobb orgonájánál
– Amikor leül az orgonához, akkor muzsikusként, vagy inkább egyházi emberként teszi?
– Ennél a hangszernél ez a két nézőpont elválaszthatatlan, mivel az orgona szellemisége és technikai állapota szorosan hozzátartozik a környezetéhez, a templomhoz. A templomban előadható zeneművekről a katolikus egyház egyértelmű szabályokat állított fel, a pápai rendelkezés szerint csak olyan kompozíció szólalhat meg, amely „szent, művészi és egyetemes”! Ez az irányvonal évszázadok óta jelzi az egyházzenei kompozíciók és az orgonaművek fejlődési és tartalmi irányvonalát. Ebben a közegben a zeneszerzők és az orgonaépítők egymásra támaszkodva, olykor egymást inspirálva alkották meg műveiket, ezért orgonaművészként és egyházzenészként az a véleményem, hogy aki nem végez egyházzenei szolgálatot, az soha nem lesz képes megérezni, megérteni az orgona misztikumát, az orgonálás lényegét.
– Úgy tűnik, az orgona önöknél családi hangszer.
– Apaként én vagyok az ötödik, a fiam, Virágh András Gábor pedig a hatodik generációs képviselője ennek a családi folyamatnak. András Gábor 2010 óta a Szent István Bazilika kinevezett orgonaművésze.
– Mi a története a Szent István Bazilika orgonájának, mitől különleges?
– Az orgonát az Angster József és fia orgonaépítő cég készítette 1905-ben. A céget alapító Angster József a párizsi Cavaillé-Coll orgonaépítőnél tanult, ezek alapján tervezte ezt az orgonát, amelyet 2007-ben Koloss István orgonaművész és Fehér László karnagy útmutatásai alapján újítottak fel. A hangszer jelenlegi hangzásképe ennek a munkának köszönhető. Új, modern, négymanuálos játékasztalt és új homlokzatot kapott, valamint 13 regiszterrel bővült, így az orgonának jelenleg 93 regisztere van. A Szent István Bazilika orgonájának különlegessége, hogy rendelkezik egy sípsorral, a spanyol-trombitával, s ilyet csak az igazán nagy és kiemelt jelentőségű hangszerekbe építenek. A templomtérből is jól látható vörösréz sípsorok az orgonán kívül, vízszintesen helyezkednek el, használatukkal a megszólaltatott orgonaművek különleges, egyedi hangzást kapnak. Az orgonában található sípok száma 6507, a leghosszabb 10 méter, a legrövidebb 6 milliméter. Karakteres hangszíneivel, erőteljesen telt, mégis puha hangzásával ez az orgona ma Budapest legnagyobb és legszebb hangszere.
– Mennyire alakult át a hangszer? Ha Liszt ön mellé ülne, tudnának együtt játszani itt?
– Biztosan! Annyit nem változott az orgona, s különben is, ő inspiráló, feloldozó személyiség lehetett, legendák keringtek a jóságáról és a nagyvonalúságáról. Óriási adomány lehetett érezni a kisugárzását, irigy is vagyok azokra, akik személyesen ismerhették a Mestert.
– Azt mondják, minden orgona önálló egyéniség.
– Valóban nincs két egyforma orgona. Ez abból fakad, hogy az orgona hangzásának és elhelyezkedésének mindenkor az adott templom méreteihez kell igazodnia, ezenfelül a megszólalást és a kivitelt nagyban meghatározza az orgonaépítő felkészültsége és igényessége. Több mint három évtizedes orgonaművészi pályám alatt több tucat hangszeren játszottam. Mintegy tíz évig jártam Olaszországba koncertezni évente 8-10 alkalommal, ezalatt az időszak alatt zenéltem Rómában a Pápai Egyházzenei Intézet hatalmas orgonáján, a Santuario dell’a Verna-kolostor csodálatos, ötmanuálos hangszerén, felléptem Assisiben a Chiesa di San Francesco-templomban, Giotto freskóinak a társaságában.
– Mennyire ad szabad kezet egy orgonamű? Megenged egy kis improvizálást?
– Felfogásom szerint egy klasszikus zenedarab minden hangjegye kötelező érvényű, a zeneszerző bármely leírt útmutatásának megváltoztatása elfogadhatatlan és dilettáns hozzáállás. Ebben a közegben tilos az improvizálás, az improvizáció egy teljesen más zenei stílus, amelyben az improvizátor kizárólag a saját zenei elképzeléseit valósítja meg. Édesapám az első pillanattól elvárta az összes növendékétől, hogy kotta nélkül játsszon, nekem így természetes, számomra sokkal nagyobb szabadságot és átélést biztosít, mintha a kottát kellene lesnem. Itt egy transzcendentális kapcsolatot kell kialakítania az előadónak a közönséggel, és ily módon a művészet erejével kell hatnia. Egy ilyen helyzetben mindenki valóban a lényegre koncentrál, nem a látványra.
Még nincs hozzászólás