Bowie újra Berlinben
Talán Nyugat-Berlin sokszínűsége, talán a város megosztottsága, vagy a kettő közti ellentét az, ami 1976-ban Berlinbe vonzotta a brit származású zenei zsenit, David Bowie-t.
Idén nyáron a művész szelleme visszaköltözött a német fővárosba, ugyanis a londoni Victoria & Albert Museum retrospektív Bowie-tárlata megérkezett Berlinbe.
A kiállítás eddig több mint félmillió látogatót vonzott világszerte, ami nem véletlen: a közel 300 tárgyból álló gyűjtemény a hatvanhét éves művész teljes munkásságát mutatja be, mégpedig egészen különleges módon. Ugyanis a kurátorok és szervezők fő célja most nem az volt, hogy egy helyre gyűjtve, koncentráltan legyenek megtekinthetők a különböző Bowie-relikviák, hanem hogy a kiállított darabok kultúrtörténeti összefüggésekbe ágyazva tegyenek bizonyosságot arról: David Bowie művészete a mai popkultúrát alapjaiban meghatározó, megkerülhetetlen tényező. A kísérlet jól sikerült; a több száz tárgy – albumborítók, rajzok, kosztümök, levelek és videoklipek, valamint koncertfelvételek, és a közéjük elhelyezett, életnagyságú Bowie-figurák, rajtuk a művész híres-hírhedt andogün fellépőruháival – mind tükrözi a zenész-színész-producer páratlan előrelátását és zsenialitását.
Poptörténelem a labirintusban
A tárlat Európa egyik legfontosabb nemzetközi kortárs művészeti kiállító- és rendezvénytermében, a Martin-Gropius-Bau épületében kapott helyet: egy labirintusszerű kiállítótér, melynek bejáratánál audiovizuális poptörténeti szeminárium veszi kezdetét. Mert nézni- és hallanivaló akad bőven. A kiállítás – ahogy maga Bowie is – interdiszciplináris és multimediális orgánum, ahol a mozgó képanyagot régi fotók, koncert- és televíziós felvételek adják, előttük mindig ott található egy-egy plakát, feljegyzés vagy kosztüm, amit a bejáratnál igényelhető fülhallgató segítségével maga Bowie és pályatársai kommentárjai tesznek teljessé.
Páratlan élmény meredten bámulni az Apolló-8 űrhajósai által 1968-ban készített felvételeket a Földről, miközben az ember fülében sztereóban szól a Space Oddity. De hasonlóan katartikus hatást ér el az 1972-es Top-of-the-Popsban készült Starman-videó, miközben a vászon és a látogató orra közt ott fénylik a felvételen is látható, színes, pikkelyszerű jelmez. A berlini kiállítás természetesen kiemelten foglalkozik Bowie-nak a városban töltött éveivel, aki 1976-ban először egymaga, majd később Iggy Poppal vett ki egy lakást a Schöneberg városrészben. Láthatóak egyrészt Bowie berlini lakáskulcsai, de ami sokkal érdekesebb, közelről tanulmányozható Marlene Dietrichhel folytatott levelezése.
A legmaradandóbb alkotás
Az összeállítás a sok archív anyag ellenére sem engedi nosztalgikus állapotba zuhanni látogatóit. Sokkal inkább segít megérteni, hogy ez az ember, aki nem volt hajlandó megalkudni egyetlen törvényért vagy szokásért sem, hanem helyette művészetével és megjelenésével az újat kereste, és az egyén szabadságát hirdette, maradandóbbat nem is alkothatott volna.
David Bowie kiállítás augusztus 10-ig
Berlin, Martin-Gropius-Bau
Még nincs hozzászólás