Balatoni bor - mindenkor
Ha az ember a Balatonnál jár, legyen szó akár az északi, akár a déli oldalról, pincészetek sorával találkozik. Aki kevésbé hozzáértő, talán meg is szédülhet a hatalmas kínálat láttán. Nekik készült ez a cikk: iránytűként, ha eltévednének a balatoni szőlőtőkék útvesztőjében.
Az első, szőlőre és borra utaló régészeti felfedezések a Balaton környékén a Kr. e. 1. századig, a kelták idejéig nyúlnak vissza. A rómaiak aztán ezekre az alapokra virágzó borkultúrát alapítottak, elsők között a Balaton-felvidéken.
Ma már a balatoni borrégióhoz hat különálló borvidék tartozik: a Badacsonyi, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred–Csopaki, a Balatonboglári, valamint a Nagy-Somlói és a Zalai borvidék. A régió sokszínűségéből fakadóan, bármilyen alkalomról legyen szó, innen beszerezhetjük a megfelelő bort. A könnyed, beszélgetős fehérborok mellett nagy vörösborokat is találunk, amelyek komoly, ünnepi fogások kísérői lehetnek.
Szubmediterrán lejtők és ásványos karakter
Mivel egy bort erősen meghatároz a terület, ahonnan származik, adja magát a kérdés: mi teszi különlegessé a magyar tenger partján készülő nedűket?
1. Zala: zöld veltelini
Noha a zalai borvidéken túlnyomórészt olaszrizlinggel találkozunk, innen mégis egy zöld veltelinit érdemes kipróbálni. Intenzív illatával és friss, ropogós savaival felveszi a versenyt az osztrák konkurensekkel is.
2. Balatonfüred-Csopak: olaszrizling
Ezen a borvidéken a legkülönfélébb stílusú olaszrizlingeket kóstolhatjuk: az egyik könnyű és gyümölcsös, míg a másik testesebb, magas beltartalmi értékű, komolyabb tétel. Érdemes mindet kipróbálni!
3. Badacsony: kéknyelű
Komoly érési potenciállal rendelkező fehérbor. Akár tíz év palackos érlelés után is élvezhető, és egyre újabb rétegeit mutatja meg ennek a különleges fajtának.
4. Nagy-Somló: juhfark
A szőlőfajta a borvidék védjegyévé vált, és komplex, magas extrakttartalmú borokat ad. A somlói talajra jellemző bazalttakarónak köszönhetően intenzív minerális, tűzköves karaktere van az itt készült nedűknek, amit a fahorhós érlelés koronáz meg.
5. Balatonboglár: cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot
A nagy bordeaux-i vörös fajtákban a lekerekített tanninok és elegáns savak mellett az érett, piros bogyós gyümölcsök dominálnak. A különlegesebb borokban pedig nem ritkán kellemes, gyógynövényes karakter is fellelhető.
6. Balaton-felvidék: kései szüretelésű olaszrizling
Kedvező évjáratokban megindulhat a szőlőszemek aszúsodása a Balaton környékén is. A tekintélyes cukortartalomnak köszönhetően magas alkoholtartalmú édes borokat lehet itt készíteni, amelyek képesek megközelíteni a tokaji borok cukor-sav-arányát.
„Elsősorban a szubmediterrán jellegű klíma, ami a tónak köszönhető: a nagy vízfelület visszatükrözi a napsugarakat, így a tőkéket több napsütés éri, mint normál esetben. A gyümölcsösség és a feszes savszerkezet mellett a balatoni borok ízvilágát a terroir, vagyis a termőhely ásványos karaktere határozza meg, köszönhetően a vulkanikus talajnak” – kezdi a beszélgetést Majer Milán borszakértő.
Otthon, édes otthon
Magamat inkább borélvezőnek, és nem bortudornak tartom, annyit mégis tudok, hogy a Balaton környékén járva, ha olaszrizlinget választok, nem lőhetek mellé. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a fajta nem csupán a balatoni régió, de egész Magyarország legnagyobb területen telepített fajtája. Ennek ellenére Milán is egyetért abban, hogy igazi otthonra a magyar tenger partján talált.
„Az olaszrizling, mint ahogy a többi balatoni fehér szőlő is, jól integrálja aromái közé a régióra jellemző vulkáni kőzetek ízét. Nem véletlen az sem, hogy Tokaj, ahol ugyancsak vulkáni működés alakította ki a dűlőket, csakis fehérborokat ad.”
Rozék, vörösek, habzók
„És a rozék? Vannak azért finom balatoni rozék is” – vetem közbe. „Rozét elsősorban a Balaton déli oldaláról érdemes fogyasztani. Itt már nem találkozunk bazalttal, mint az északi területeken, hanem a lösz, a homok és a barna erdőtalaj a meghatározó” – mondja a szakértő, majd hozzáteszi, hogy ennek köszönhetően itt találjuk a Balaton legjobb vörösborait, így a legjobb rozékat is.
A közhiedelemmel ellentétben rozét ugyanis csakis vörös szőlőből lehet készíteni. „A fehér- és vörösbor összeöntése egyedül Champagne-ban megengedett, a rozépezsgő készítésekor" – hívja fel a figyelmet az alaptételre Milán. Ha pedig pezsgő, akkor az embernek automatikusan eszébe jut Balatonboglár, és az ott készülő habzóbor, amit mindenki kóstolt már életében.
"Hallottam, hogy valaki nyáron alkonyatkor a lugasban szentgyörgyhegyit ivott, és közben újságot olvasott. Ha nem szavahihető ember mondta volna, azt hinném, hogy hazudott. Nyáron alkonyatkor a lugasban szentgyörgyhegyit inni, ez az élet nagy, ünnepélyes pillanatai közé tartozik. Ilyenkor az asztalt le kell takarni sárga vagy rózsaszín abrosszal, a vázába virágot kell tenni, éspedig ciniát vagy napraforgót, és egészen nagy költőt kell olvasni, Pindaroszt vagy Dantét vagy Keatset. Aki az ilyen pillanatokat nem ismeri fel, azt elveszett embernek lehet tekinteni."
(Hamvas Béla: A bor filozófiája - részlet)
„Mivel a balatoni fajták igen jó savgyűjtők, ennek következtében alkalmasak pezsgőkészítésre is” – helyesel a borok szakembere.
Szabad egy fröccsöt?
Közben persze belém bújik a kisördög: vajon mit szól egy borguru a fröccshöz? Megengedhető, hogy szódával szentségtelenítsük meg ezeket a nemes italokat? Milán mosolyog: „30 fok felett, amikor már a sör is csődöt mond, azért fel lehet rúgni a boretikett íratlan szabályait. Olyankor bizony a fröccs az egyetlen ital, amely igazán oltja a szomjat. Egy ropogós csopaki olaszrizling vagy egy boglári friss rozé tökéletes választás erre a célra.”
Még nincs hozzászólás