Az Országos Kéktúra

2017. június 24. | Írta: Zákonyi Botond

Szent István király halálának 900. évfordulóján országos vándorlást hirdettek meg. A résztvevők akkor a kék színnel festett úton mentek keletről és nyugatról egyaránt Dobogókőre, ahol a báró Eötvös Loránd menedékháznál találkoztak 1938. június 6-án, pünkösd hétfőjén. Az országos vándorlás végén, június 12-én Esztergomban a szövetségi vándorgyűlés keretében megkoszorúzták a Hősök emlékművét, majd katolikus, protestáns és izraelita istentiszteleten vettek részt. A városháza dísztermében dr. Zsitvay Tibor osztotta ki a Szent-István túra emlékérmeket.

1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportkör Turista szakosztályának vezetősége – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László –  az egykori országos vándorlás útvonalát felelevenítve olyan jelvényszerző túramozgalmat indított útjára, amely napjainkig megőrizte országos ismertségét. Az első Kéktúraútvonal Tapolcától a Tolvaj-hegyig 25 túrából állt.

Könyvben, füzetben, filmen

1953-ban készült el az első kőnyomatos kis füzet: Az Országos-Kék túrák könyve. Ebben még csak szövegesen szerepeltek az egyes szakaszok.

1959-ben megjelent az új Kéktúrafüzet, amely már tartalmazta az útvonalvázlatokat és a bélyegzőhelyeket is. 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség felkarolta a mozgalmat, s átvette az irányítását. 1964-ben megjelent Az országos Kéktúra útvonala mentén című útikalauz Thúróczy Lajos irányításával.

A legnagyobb propagandát a Peták István szervezésében és Rockenbauer Pál rendezésében elkészült Másfélmillió lépés Magyarországon című tévéfilm jelentette.

Peták Istvánnal haláláig részt vettünk a Magyar Turista szerkesztőbizottságában, ahol sokat mesélt a legendás filmről. Rockenbauer javasolta, hogy egy menetben járják végig az útvonalat. Remek dramaturgiai ötlet volt, mert így ennek a leíró jellegű természetfilmnek megszületett a cselekménye, s a nézők hamarosan személyes ismerősként követték, ahogy Pista mondta, „ezeknek az őrülteknek” a gyaloglását.

Igazolással

A Kéktúra célja a rendszeres sporttevékenység, hazánk tájainak megismerése, van útvonalvázlata és igazoló füzete. Útvonala a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között 1128 km hosszúságban kék sávval jelzett Országos Kék turistaút. Ellenőrzőpontok  találhatók a füzetben részletesen vázolt és jelölt pontokon, illetve helységek, amelyeknek neve az igazolás céljára bekeretezett részeknél láthatók.

Minden túrához pontos térképleírás tartozik, teljesítése egyénileg és csoportosan bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva lehetséges hatéves kortól, állampolgárságtól függetlenül. Az időpontja és az időtartama sincs korlátozva.

A Magyar Természetbarát Szövetség 6–14 éves korú gyermekeknek kilenc tájegységre bontott, 300 km-nyi, csökkentett távolságú Gyermek Kéktúrát írt ki a következő területekre: Kőszeg–Kemeneshát, Balaton-felvidék, Bakony, Vértes–Gerecse, Pilis – Budai hegység, Börzsöny–Cserhát, Mátra, Bükk – Aggtelek-hegység és a Cserehát – Zempléni-hegység.

Kisebb-nagyobb szakaszok

Számos emlékezetes túra vár azokra, akik a Kék jelzésen járnak. Kedvcsinálónak mindjárt egy Kéktúraszakasz az elsők közül, az Írott-kő–Rába szakasza. Hatvan kilométer hosszú, 20 órás könnyű gyaloglással megjárható.

Írott-kő a látványos kilátóval – Kalapos-kő (vadregényes sziklák között) – Bozsok (a Sibrik-kastéllyal) – Fenyős erdő – Gencsi erdő – Szombathely-Olad (Olad Árpád-kori település, klasszicista Szentháromság-templommal) – Szombathely parkerdő (Szombathely belvárosától 4 km-re északra terül el a több mint százéves Kámoni arborétum) – Nárai–Püspöki-erdő (közben különleges tölgyesekben járunk).

Beérünk Jákra, átmegyünk a Soros-patak hídján, felmegyünk a Templom-térre az információs pavilon bélyegzőhelyéhez, szusszanunk egyet, s már látjuk a nevezetes Szent György-templomot. Távolodunk a Kőszegi-hegységtől, beérünk Egyházasrádócra, ahol a település gerincútján balra fordulva a katolikus és a református templomot kis kitérővel kereshetjük fel.

Molnaszecsőd felé tartunk tovább a szecsődi úton, fenyves, tölgyes és akácos utakon, ügyelve a kék jelzésre, majd egy öreg műúton érünk a faluba, amelynek szép látványossága az 1780-ban épült magtár és az 1913-ban felállított új harangláb.

Szép számmal vannak jóval kisebb túrák, az én legutóbbi gyaloglásom a Nagyvázsony–Badacsonytördemic útvonal volt, olyan látnivalókkal, mint a vázsonyi vár, a csicsói erdészház és a felejthetetlen Szentbékkálla.

Címkék: kirándulás, magyarország, turizmus, turisztika, országos kék túra, vándorlás, sportmozgalom, hazai tájak