Az ország legnagyobb bivalycsordája
Az azért mégiscsak meglepő, hogy a Kis-Balatonnál bivalyok élnek. Sokan ismerik persze a látványos rezervátumot, de az első találkozásnál szinte keresi a szem a rizsföldeket, a feltűrt nadrágban, térdig vízben gázoló vietnami vagy kambodzsai földműveseket, akik az ekét húzó négylábú monstrumokat nógatják. Ahogy a természet- és riportfilmekből láttuk. Itt, Kápolnapusztán azonban azt is megtanuljuk, hogy a bivaly nem állatkerti import állat mifelénk sem.
A Balatonmogyoród és Zalakomár közti kitérőnél, ahol tábla mutatja az utat Kápolnapusztára, várnak rám. Bivalynézőbe megyek, és mit lehet tudni. Később majd kiderül, hogy pánikra semmi ok, szelíd jószágok ezek, jól elkülönítve a látogatóktól.
A bivalyrezervátum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának ökoturisztikai bemutatóhelye, ahol többek között a magyar házibivaly génmegőrzése folyik. Mert van magyar bivaly is! És mennyi mindent lehet mesélni róla! ’Nem csak a bivalyok fontosak, jelentős denevérpopulációnk is van, sakálok is akadnak, és gyakori már a vidra is’ – büszkélkedik kísérőnk, Tóth István, a nemzeti park munkatársa.
Az állatsimogatóban szabadon sétáló kiskecskéket sivalkodó gyerekcsapat ölelgeti. Aztán földbe gyökerezik a lábam, mert az út szélén lévő messzelátó szerkezettől pár méternyire egy ürgegyerek mórikálja magát. Jobbról-balról feltűnik a népes rokonsága, egyik lyukból ki, a másikba be.
Érdekes, hogy itt, a tanösvény mentén ennyien vannak, megszokták a látogatókat. A 2000-es években fajmentés miatt telepítették őket Kápolnapuszta homokdombos területére
A távolban feltűnnek a bivalyok: távcsövön nézve nem igazán bizalomgerjesztőek. Van itt egy istálló karámrendszerrel, állatsimogató, no meg 127 ivarérett, illetve 119 növendék bivaly – kapom az információt. 1976-ban került az ország különböző részén még megmaradt bivalyállomány ide, a zsombékos, tocsogós, bokros legelőterületre.
Később Erdélyből érkezett a vérfrissítés. Ez hiba volt, hiszen az eltérő fajtajellegű bikák deformálták a magyarországi vízibivaly genetikai állományát. Szerencsére 1998-tól a BFNP vette kézbe a területet, ami azóta fokozottan védett természetvédelmi státuszú.
A tanösvényen haladva feltűnik a kilátó, ahonnan megfigyelhetek egy közeli bivalycsordát. A fele dagonyázik, a többiek békésen kijönnek a kerítéshez a látogatók közelébe. Nagyon igénytelen állat a bivaly, igazából a dagonyázás meg a téli szállás fontos neki, napközben eszik, amíg este be nem hajtják a karámba. Ennyi a programja.
- Hazafelé úton álljunk meg a zalavári hídnál, ahol megjön a Zala a Berekbe, majd szétterül benne.
- A közeli Kányavári-szigetre is muszáj bemenni, mint ahogy a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található Kis-Balaton Házba is ahol a Kis-Balaton bemutatása kapott helyet.
- Látványos a közelében lévő kápolna, a Cirill-Metód-emlékoszlop, valamint a régészeti feltárások, a Hadrianus mártír-zarándoktemplom és a Szt. Adorján bencés monostor romjai.
Az ellési időszak nyár végén van, a bivalytehén könnyen hozza világra a borját, ami gyorsan fejlődik, köszönhetően az anyja rendkívül zsíros tejének. Nyolc hónapos korára elérheti a 300 kilót is. A gulyában rend van, csak egy bika tartható, mert nem tűr meg a közelében másikat. A csordában szoros az összetartás, egy-egy tehén a másik borját is szoptatja.
Na és mi a helyzet a bivalymozarellával, amely igazi ínyencség a sajtok között?
’A bivalytej kuriózum, mert bár nem ad sokat (5-10 liter/nap), magas zsírtartalma miatt (6-15%) különleges minőségű tejtermékeket lehet belőle készíteni – mondja István. – Az ára persze drágább, mint a tehéntejé. Az eredeti olasz mozzarrella sajt gyártásához alapkövetelmény a koncentrált, 5%-os fehérjetartalmú és 8%-os zsírtartalmú bivalytej. 100 liter bivalytejből 10-15 kg sajt állítható elő.'
Nem tudok betelni a dagonyázó bivalyok látványával, csak úgy árad belőlük a jóindulat. Tóth úr szerint a látszat csal, elég csökönyösek, meleg időben lassúak és kezelhetetlenek. Az erdélyi bivaly például, ha nagyon melege van, szénástól, gazdástól, a kocsival együtt elfekszik a Küküllő folyóban.
Fekete bőrük olyan vastag, hogy nem csoda, ha eleink szíjat hasítottak belőle. Egy bivalyökör két szürke marha erejével bír, amiből egyébként szép számmal van itt, Kápolnapusztán is. Tekintetükben, akárcsak a bivalyokéban, évezredes bölcsesség, mintha mindent tudnának rólunk, az ’otthonukba’ látogatókról.
Még nincs hozzászólás