Az Akropolisztól indulva...
Van egy emlékoszlop Spártában... Két magyar nevet véstek bele eddig: Bogár Jánosét 1991-ben, két évtizeddel később pedig dr. Lubics Szilviáét. Háromszor is... Az utóbbi futó szinte "a semmiből" jött, hiszen fiatalabb korában még az iskolai testnevelést is ellógta, ha tehette... Pécsett , a POTE Fogorvostudományi Karán főként a tankönyvekkel volt elfoglalva, első munkahelyén, a Nagykanizsa melletti Hahóton pedig a rendelések után néha aerobikozott. Aztán a második fia születése után, egy balatoni nyaralás kellős közepén gondolt egyet: Lellétől elfutott Lelle felsőig. Két hónappal később, ősszel pedig egy félmaratont. Azóta nincs megállás... És a világ - sokak szerint - legjobb női hosszútávfutója!
LUBICS SZILVIA Az első félmaraton céljában érzett örömöt sosem fogom elfelejteni! Azóta persze a világ számos és csodálatos helyén futottam – a Spartathlon a legismertebb –, de az a célbaérkezés beleégett a lelkembe ... – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Lubics Szilvia.
RIDIKÜL MAGAZIN Az elsőt sosem felejti az ember, és ez nem csak a szerelemre igaz... Arról is szólnak a történetek: még edzője sem volt...
LSZ Ez így igaz! Nem volt edzéstervem se, annyit és úgy futottam, ahogy az a napomba belefért. A harmadik fiam születése előtt tíz nappal még kocogtam egy kicsit. A futás őrültjei voltaképp egy nagy család, így a társak meggyőztek: fussak ultramaratont. (Minden versenyt így hívnak, amely hosszabb a klasszikus 42 kilométernél – a szerk.) Nem sokkal később csináltam egy 12 órás futást Sárváron, egy évvel később, 2007-ben 63 kilométerig jutottam a veszprémi 6 óráson.
RM Ekkor kezdte elhinni, hogy ez az útja? Hogy ehhez van rendkívüli tehetsége?
LSZ A hosszú – de nem annyira kimerítő – futások alatt a futók sok mindent végiggondolnak. Tapasztalatból tudom... Vannak, mindig is voltak kétségeim, de aztán az eredmények meggyőztek. Ráadásul vonzott a közeg is, jól éreztem magam...
RM Honnan jött a Spartathlon ötlete? Nyilván minden sportoló a csúcsra tör, az olimpiára, a világbajnokságra, de 246 kilométer az brutális!
LSZ Sosem gondoltam, hogy valaha is Spartathlont fogok futni, erre szintén az ultrafutó barátaim beszéltek rá. A döntés után, mikor a 2010-es Spartathlonra készültem, heti 200 kilométereket is futottam. Előfordult, hogy 50 kilométeres terepfutás volt a penzumom, majd lefürödtem, és mentem dolgozni. Nos, akkor megfordult a fejemben: mit is akarok én a profik között? Szó se róla, ők is lefutják a maguk ötvenesét, majd legyúrják őket, jégkádaznak, ápolják a lelküket, beülnek a szaunába stb., stb.
RM Háromszor nyerte meg a Spartathlont, 2014-ben pályacsúccsal. Hol a határ?
LSZ A tudatban! Amikor először indultam, éppen csak beértem a 36 órás szintidő alatt. Rá egy évre pedig győztem! Ezzel együtt embertelennek tűnik az egész! Azért is becsülöm meg, hogy képes vagyok a mezőny elején futni, mert a végén elképesztő, borzasztó dolgokat láttam. Sokan lesznek rosszul, és ezt kivetíted magadra. Nem is érted, miért csinálod.
RM Miként edz a Spartahlonra?
LSZ 2009 decemberétől Lőrincz Olivér az edzőm. A mai elektronikus világban nincsenek sem időbeli, sem térbeli határok. Szerencsére... Az edzőmtől hétfőnként kapom meg az edzéstervet. Két fő paraméter figyelembevételével kell „dolgoznom” : az időtartamra és a pulzusszámra, a pulzuszónákra kell ügyelni. Átlagban heti 160 km-t futok.
RM Az rengeteg! Szoktak szörnyülködni néha az újságírók?
LSZ Ki-ki vérmérséklete szerint …. Van még két-három erősítő nyújtóedzésem, amit Nagykanizsán csinálok. Tekintettel arra, hogy főként aszfalton futjuk az ultramaratonokat, az edzések zöme is „kemény pályán” zajlik. De nagyon szeretek a természetben, erdőben futni.
RM Lelkileg hogy lehet felkészülni a 246 km-es – már elnézést kérek – szenvedésre?
Az első modern kori Spartathlont 1983-ban futották, Pheidippidész egykori futása előtt tisztelegve. Hérodotosz leírása szerint a marathoni csata előtt Miltiadész egy futárt küldött Spártába, i. e. 490-ben, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák elleni háborúhoz. A feladatra Pheidippidészt választották ki, aki a harcosok szerint is nagyon gyorsan és kitartóan tudott futni.
A spártai futás emlékének feltámasztója John Fodent, a brit légierő tisztje, aki "civilben" megszállott ultramaratonista volt. Ő kísérelte meg először - negyedmagával - lefutni a őrült távot 1982-ben, de a hiányos térképek és a kísérők eltévedése miatt csaknem kudarcba fulladt a kísérlet. A futók többször is kiszáradtak, kiéheztek... Ráadásul pluszsúlyt: köveket is cipeltek magukkal, az őket megkergető kutyák ellen... Az ötfős csapatból csak John Scholten ért el Spártába, 36 óra alatt.
Ezzel megszületett a Spartathlon, melyet azóta is megrendeznek minden év szeptemberének utolsó hetében.Forrás: szerző
LSZ Szokták mondogatni az emberek: minden fejben dől el! Van ebben valami... Igyekszem mentálisan kifogástalan állapotba hozni magam a versenyre. A futók többnyire megjegyzik a pályákat, így előre elgondolom, hogy mikor, hol fogok járni. Igyekszem jó állapotban odaképzelni magam. Az ultramaratonok előtt mindig van három könnyebb hetem. Ilyenkor lelkileg igyekszem feltöltődni. A legjobb, hogy ekkor az átlagosnál több időt tölthetek a gyerekeimmel. Az nagyon jót tesz!
RM Elképzelhető-e, hogy valaki pihen a Spartathlon közben?
LSZ Mások szokásairól nem nagyon tudok és nem is akarok nyilatkozni. Hallani persze sok mindent hall az ember. Például azt, hogy valakit legyúrnak a táv közben néhány perc alatt. Az én 26 óra 53 perces időmbe ez nem fér bele. A frissítőállomásokon felveszem az italomat, mással nem foglalkozom. Futás közben mindig az lebeg a szemem előtt, hogy miért is vagyok ott. Ez sokszor nem könnyű, mert ha az ember fárad, problémái, sokszor fájdalmai vannak, elveszítheti a szeme elől a célt.
RM Tele van a világháló azzal, ahogyan kalocsai mintás dresszben, kezében magyar zászlóval szakítja át a célszalagot.
LSZ Nekem fontos, hogy lássák: magyar vagyok. Sőt, vannak amerikai futótársaim, akik szintén kalocsai mintás trikóban pompáznak. Ők az UltraMilano– SanRemo verseny kapcsán házasodtak össze, ezt kapták tőlem nászajándékul. Mondom: ez egy nagy (futó) család.
RM Szokták volt mondani: egy családban nincs két karrier. A férje, aki háziorvos, ugyancsak Hahóton, miként viseli a szenvedélyét?
LSZ Ez a karrier-dolog – persze, hallottam én is – egy nagy marhaság! Ő is fut, remek ultrafutó! Sőt, még az én hullámvölgyeimet is kitűnően viseli!
RM Történetesen...
LSZ Minden kimerítő erőpróba után arra kérem: „Ígérd meg, hogy soha többé nem engedsz el!" Ennél már csak az anyukám jobb, aki minden nagy futás után megkérdezi: „Ugye, ez volt az utolsó?!" A Spartathlonon a férjem a kísérőm – legutóbb a legnagyobb fiam is ott volt. Ő teljes mértékben átérzi, mi ez, hogy milyen érzés...
RM Ha egy férfi ilyen kiemelkedő szinten sportol – jelesül a világ legjobbja –, azt elfogadják, dicsőítik. Egy nőnél mindig megkérdezik: no és a család?
LSZ Ezzel nem tudok mit kezdeni... Sőt, nem is akarok... Mi boldog családi életet élünk. Hosszú évekig minden nap főztem, volt és van meleg étel az asztalon. Mostanság annyi a könnyebbség, hogy nyílt egy családbarát étterem a közelünkben, és hetente háromszor ott esznek a gyerekek.
Takarítani mindig kell – igaz a nagytakarításokhoz van segítségem – de három gyerek és két kutya mellett többet megy a mosógép, mint áll. Az első kutyusunk egy „játszótéri" rövid lábú keverék. Ő is szokott jönni futni, de nyolc kilométer után már elege volt. Így lett Marcipán, aki egy csodás magyar vizsla fiú. A férjem eleinte tiltakozott ellene... De ismeri a mondást: vizsla nélkül lehet élni, de minek! Marcipán imádja az erdőt, a terepet, és így nem vagyok egyedül.
RM A gyerekek büszkék az édesanyjukra?
LSZ Azt hiszem, igen. Botond tizenöt éves, Kolos négy évvel fiatalabb, mindketten kajakoznak. A legidősebb, Olivér tizenhét éves, és most elkezdett futni. Tehetséges, de ő dönti el, mit akar csinálni.
RM Hogyan jön össze egy családi program?
LSZ Otthon jókat játszunk. Moziba akkor megyünk, ha a gyerekek találtak maguknak egy nézhető filmet. Nagyon szeretek olvasni, pici hibám, hogy több könyvet olvasok párhuzamosan. Legutóbb Gyömbér Noémi – Kovács Krisztina Fejben dől el... című könyve hagyott bennem mély nyomokat , illetve Louise L. Hay Éld az életed! című írásán gondolkoztam el.
A futás mellett heti kétszer eljárok tornázni, nyújtani, ami kikapcsol. Társaságba rendkívül ritkán járunk.A barátságok persze hiányoznak, ezt nagyon sajnálom: messzire kerültem nemcsak a szülővárosomtól,Jászberénytől, de még a pécsi egyetemi csoporttársaimtól is.
RM Meglepetésvendég volt a Ridikül című műsorban. Hogy érezte magát?
LSZ Jól! Besenyei Péter műrepülő, Talmácsi Gábor motoros világbajnok és Fa Nándor mellé hívtak meg. Nagyon érdekes dolgokat mondtak az önmegvalósításról. Ők igazi bevállalós „fenegyerekek”, a szó jó értelmében. Mindegyiküknek volt/van egyéni filozófiája arról, hogy miért csinálják, amit csinálnak. Nagyon élveztem az egész adást!
RM Magas állami szinten is elismerték sportolói, még inkább emberi teljesítményét. A Magyar Becsület Rend kitüntetést vehette át a Parlamentben.
LSZ Az indoklásban az állt: nemcsak a teljesítményének, hanem a sport, a család és a szakma magas szintű ötvözésének, összhangjának szól a kitüntetés. Ezt én sem tudnám jobban megfogalmazni.
RM Elterjedt nézet: a ma élsportolója a holnap kerekesszékese ...
LSZ Tény, hogy az ultrafutás nem az egészségvédelemről szól... Ha valaki több mint 30 órát fut egyfolytában, attól nem lesz egészségesebb.
RM Mit jelez a szervezete? Nyilván le tudja fordítani orvosi szaknyelvre.
LSZ Tudom, hogy mit csinálok. Nagyon kihajtom magam, de a célba érkezés után azonnal mindent megadok – szénhidrátot, vitaminokat, aminosavakat – a szervezetemnek. Tavaly „csak" 7500 kilométert futottam, és 23 napot pihentem.
RM Nevezett az idei Spartathlonra?
LSZ Neveztem, de még nem vagyok biztos az indulásomban. Ha jól szerepelek a 24 órás országos bajnokságon, talán indulok az Eb-n.
RM A hétköznapi embernek miként tudná elmagyarázni, miért is fut?
LSZ Nem akarok kampányolni az ultrafutás mellett... Én nem vagyok profi futó. Elsősorban édesanya, feleség, orvos vagyok, és csak utána sportoló. De csinálom szívvel-lélekkel, mert egyszer rájöttem, milyen erő van bennem. Ha van valami, amiért minden nap teszel, még ha elérhetetlennek is tűnik, előbb- utóbb megtapasztalod, mire vagy képes. Állítólag emberfeletti teljesítményre. Ez a nagy dolog! Ehhez nem kell Spartathlont futni!...
RM Mi játszódik le önben, amikor célba ér?
LSZ Ez versenyről versenyre változik. Spartathlont még nem fejeztem be úgy, hogy ne sírtam volna. Ilyenkor eltűnnek a gátlások, átszakadnak a gátak. A küzdelem utórezgései keverednek az örömmel. Aztán ott a megkönnyebbülés. Készültem rá, megcsináltam, kivívtam, túl vagyok rajta!
Még nincs hozzászólás