Apropó, július!
Júliust Julius Caesarról nevezték el, az év hetedik hónapja. Az aratás ideje ez, talán ezért nevezik Áldás havának is. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Sarlós Boldogasszony
Mit is ünneplünk július 2-án, a Sarlós Boldogasszony napján? Mária, méhében Jézussal ezen a napon elindult, hogy meglátogassa várandós rokonát, Erzsébetet Júda városában. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, a későbbi Keresztelő Szent János.
Amint ez megtörtént, Erzsébet eltelt Szentlélekkel, és felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám?”
Boldogasszony napján kezdődik az aratás ünnepe, másnap pedig az aratás, amit a férfiak kaszával, az asszonyok pedig sarlóval végeztek. A nehéz, hosszú munkát bőséges jó vacsora, bor és táncmulatság zárta.
A hónap gondolata
„Már reggel, ébredéskor van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illatával lélegzik.”
Márai Sándor: Négy évszak (részlet)
A nagy zarándok
1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar, aki eredeti szakmáját tekintve gyógyszerész volt, és csak 41 éves korától kezdett rendszeresen festeni. Élt Münchenben, Düsseldorfban, Párizsban, majd Dalmáciában és Olaszországban járt, aztán a Hortobágyon is dolgozott.
1904-ben Egyiptomba, Palesztinába és Athénba is elutazott. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában és a Görög színház Taorminában című több négyzetméteres tájképeit. Majd Egyiptomban elkészítette a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozícióját, 1906-ban pedig a főművének érzett legnagyobb méretű vásznát, a Naptemplom Baalbekbent.
Később Libanonba ment, és megalkotta két nagy művét: a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonba (1907) címűt. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta.
A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát. 1919 nyarán hunyt el, és csak jóval később, az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Látomásszerű festészetét expresszionista hév és szimbólumteremtő erő jellemzi.
Szent Kristóf, az utazók védőszentje
A nyári utazásokhoz nem árt, ha magunkkal viszünk egy Szent Kristóf-képet, mert Ő biztosan vigyáz ránk, hogy baleset nélkül hazatérhessünk. Kristóf a legenda szerint több mint hat méter magas volt, és igen büszke óriás termetére.
Erős volt a karja is, így aztán a világ leghatalmasabb urát kívánta szolgálni nem mindennapi képességeivel. Elindult hát, hogy megkeresse. Első gazdája egy király volt, de az félt az ördögtől. Kristóf tehát az ördög szolgálatába állt, de az meg egy út menti kereszt láttán rémült halálra.
Ekkor Kristóf úgy döntött, hogy Krisztust fogja szolgálni. Egy éjszaka átvitt egy kisdedet a megáradt folyón. A túlparton a gyermek felfedte magát, mondván, ő Krisztus, és véle hordozója a világ terhét cipelte a vállain. (Khrisztophórosz görögül azt jelenti, „Krisztushordozó”). Július 24-én ünnepeljük a születésnapját.
(Forrás: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium)
A hónap könyve
Ha minőségi időt szeretnénk tölteni a vakációt élvező gyermekünkkel, vegyük meg neki a Ribizli a világ tetején című mesekönyvet. Zalka Csenge Virág a szerző maga is mesemondó, és azt vallja, a mese akkor él, ha mesélik. Így aztán a legjobb, ha fel is olvassuk gyermekünknek a történeteket.
A nemzetközi hírű szerző történetei az egész magyar nyelvterületre kiterjednek, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.
A kötet kicsit sem mondható „porosnak”, szerepel benne vagány királylány, aki egyedül indul el kalandozni, vagy csakis a szívére hallgató királyfi, jólelkű boszorkány és egy megszeppent kamasz is.
Zalka Csenge Virág: RIBIZLI A VILÁG VÉGÉN (Móra Kiadó)
Júliusi babonák
- Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony-napi eső Lőrinc-napig tart
- Ha Mária-Magdolna napján szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- Ha Anna napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő-napi eső langyos telet hoz
Július
- 1. A magyar egészségügy napja
- 2. Sarlós Boldogasszony ünnepe
- 4. Ébredés napja
- 14. A nagy francia forradalom napja
- 22. Mária Magdolna napja
- 26. Szent Anna, Mária édesanyjának ünnepe
Még nincs hozzászólás