A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Amikor már hozzátört a lelkem az előadáshoz, akkor könnyebb lett

Ibsen egy viszonylag ritkán játszott, különleges darabját mutatták be a Centrál Színházban. A darab főszereplőjével, Básti Julival a próbákról, a fegyelmezettségről, a múlttal való szembenézéséről, és egy kicsit a gyereknevelésről is beszélgettünk.

Fotó: Horváth Judit

- Úgy tudom, nagyon nem szereti, ha egy rendező bábként kezeli a színészeket, ha közös alkotás helyett dirigálás van.

- Ez igaz, de most a Kísérteteknél nem ez történt. Bár keretek közé vagyunk szorítva a stúdiószínpadnak és a teret még inkább leszűkítő díszletnek köszönhetően a szó szoros értelmében is.

Egyértelmű volt, hogy sok mozgásra nincs mód, lényegében mozdulatlanságba dermednek a szereplők: csak a belsőből áradhat a feszültség, az indulat. Az Alvingnéban tomboló érzelmekről nagyon hasonlóképpen gondolkodtunk Robival (Alföldi Róbert a darab rendezője - a szerk.), nem volt vita köztünk.

- Gyakorlatilag végig az arc játszik, a tekintet...

- Olyan, mintha filmeznének minket, és végig közelik lennének. Erősen kell koncentrálni, egy másodpercre sem lehet leereszteni. Mindannyiunknak görcsben van a háta végig.

- Nagyon kemény szembesítés a darab önmagunkkal, a hazugságainkkal, a családi titkokkal, azzal a régi rossz hagyománnyal, hogy az asszony köténye sok mindent eltakar... Sokat kivesz önből ez a darab estéről estére?

- Főleg a próbaidőszak volt nehéz, amikor már hozzátört a lelkem az előadáshoz, akkor könnyebbé vált. Amikor már ismerem ennek a nőnek minden gondolatát, azt, hogy mit miért mond, és miért úgy mond, minden egyes szó helyére került.A másfél óra megszakítás nélküli, koncentrált jelenlét fárasztó persze, de csodálatos színészi feladat.

- Feltűnt, hogy már a főpróbán is tökéletes volt a szövegtudása. Ez azért nem általános. Mindig ilyen fegyelmezett?

- Már a premier előtt három héttel precízen tudnom kell a szöveget, különben nem tudok próbálni, gondolkodni.

(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2018. évfolyama 2. számának 74. oldalán!)

Címkék: őszinteség, múlt , centrál színház, básti juli, ibsen, kísértetek, puskás tamás, gothár márton, tisztánlátás

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!