Akihez beszél az írás
Imádok mindent, ami az önismerettel kapcsolatos: a számmisztikától kezdve a kineziológián át egészen a női magazinok bugyuta tesztjeiig mindenbe belevágok, ami azzal kecsegtet, hogy jobban megismerem magam. Naná, hogy újságíróként, ahol a kenyerem az írás, kíváncsi voltam a grafológia tudományára.
Már a megjelenésével meglepett Kröell-Dulay Emőke grafológus, írásszakértő: valahogy egy szemüveges, visszafogott, írásokban molyoló bölcsészt képzeltem el, ehhez képest egy neonsárga szemüvegben és sálban feszítő energiabombát kaptam, akivel rögtön olyan viszonyba kerültünk, mintha régi barátok lennénk.
Istenadta tudomány
„Tudod, a grafológia diszkréciót igényel és közvetlenséget: néha olyan dolgokat olvasok ki az írásból, amit még az alany se mer vállalni.”
Emőke az intuitív grafológia művelője: ránéz az írásra, és az azonnal megszólal neki. „A grafológiát lehet tanulni, de ez egy istenadta, veleszületett kincs. Élni kell vele, de nem visszaélni. Az írás az agyunk munkája, melynek eredménye azonnal megjelenik a papíron.
Aláírásunkban a vezetéknevünk a társadalomban elfoglalt helyünkről, munkahelyi énünkről, míg a keresztnevünk az intim szféránkról, a magánéletünkről mesél. Méretük, díszítettségük, hangsúlyosságuk elárulja, melyik a fontosabb számunkra; ha például a kettőt egybeírjuk, akkor hajlamosak vagyunk hazavinni a munkát.
A két kezdőbetű mérete az önértékelésünkkel kapcsolatos: minél nagyobb, annál magabiztosabbak vagyunk. Ha a kezdőbetű és a név további betűi között nagy a szünet, az azt jelenti, hogy megválogatjuk, kivel állunk szóba, kivel töltjük az időnket.
Fontosak a kötővonalak és a végvonalak is: ha az írásban minden betű külön áll (pl. nyomtatott betűs írás), akkor az író nehezen kötődik, nem szereti a társaságot, esetleg van valami régi érzelmi sérülése, amit nem tudott feldolgozni. A végvonal iránya az optimista (felfelé) és pesszimista (lefelé) attitűdről árulkodik, míg ha elfonalasodik az aláírásunk vége, az fáradékonyságra, kimerültségre utal.
Egy A4-es lapon több, mint 170 jel van. Ez nem ezotéria vagy spiritualitás, még csak nem is jóslás, hanem konkrét visszajelzés az író személy aktuális mentális, érzelmi és fizikai állapotáról” – meséli teljes átéléssel, a szakmájába szerelmesen.
Szövegkép és betűírás
Az elemzéshez a következő információkra van szüksége: az író neme, életkora, jobb- vagy balkezessége, és hogy másolt, diktált vagy spontán szöveg került a papírra. Formai megkötés nincs, de segíti a munkát, ha A4-es lapra, folyamatos írással, címmel, teljes aláírással és dátummal ellátott anyagot kap.
Ilyenkor először általánosságban vizsgálja a kapott kézírást: térszimbolikát néz, tagolást, vonalvezetést, az írás összképét, vagy éppen azt, mennyire erősen nyomta a tollat az illető a papírra. Ezután lehet elmerülni a részletekben: „A »t« betű a vezetői képességekről, a »p« a pénzről, az »sz« a munkáról árulkodik. Érdekes a »gy« betű is: ez a párkapcsolatunkról mesél. Minden betűnek jelentése van, és az is fontos, hogyan kötjük őket egymáshoz” – mondja.
Aki négyzethálós lapra szeret leginkább írni, az monotóniatűrő, terhelhető, megbízható. Szereti a kereteket, és azt, ha a dolgok a szokásos mederben zajlanak. Inkább irányított, mintsem irányítói pozícióban érzi jól magát, a váratlan eseményeket pedig, ha lehet, elkerüli.
Aki a vonalas lapot részesíti előnyben, az kíváncsi, nyitott, érdeklődő. Hajlamos egyszerre ezer dologba belekezdeni, és mivel minden érdekli, néha felszínes, felületes, esetenként megbízhatatlan. Kevésbé szereti, ha irányítják, de mindig kell neki egy biztos pont, egy kályha, amihez visszatérhet.
Akinek az üres lap a kedvence, az nem szereti a kötöttségeket, szabadon szárnyaló szellem. Önálló, fantáziadús, érzékeny, magas esztétikai érzékkel és nagy igazságérzettel. Hajlamos ugyanakkor az önfejűségre és a makacsságra, és hogy mindenkinek megmondja a véleményét.
Akasztják a hóhért
Régen leszoktam már a diktafonról, inkább serényen jegyzetelek. Pedig igencsak frusztráló érzés, hogy látom, Emőke is figyeli, mit, de sokkal inkább, hogy hogyan írok. Szerinte önállóságot kedvelő, logikus, kreatív gondolkodású, jó vezetői képességekkel, fejlett esztétikai és igazságérzékkel rendelkező embert mutat az írásom.
Bár domináns személyiség vagyok, nagyon vágyom már egy kiegyensúlyozott párkapcsolatra. Tanácsot is ad, hogy ez megvalósuljon: a g betűmnél ne használjak akkora hurkot alul, inkább kisebbet. „Miért, az visszahat a személyiségemre?” – kérdem én csodálkozva. „Persze! Ez mind agymunka. Ha máshogy írod, máshogy használod az agyad. Ennyi az egész.”
Márpedig mindannyian egy kicsit máshogy írjuk, és a grafológia pont azt vizsgálja, hogy az egyén kézírása mennyiben tér el az iskolában tanult normától, melyik betűt hogyan "torzítja". Általánosságban elmondható, hogy 3-4. osztályban kezd az írásunk egyedi jegyeket mutatni. Addig a gyerekrajzokat érdemes elemezni: a használt színek vagy a térhasználat mesél a kisember személyiségéről, érzelmeiről.
Még nincs hozzászólás