A világ első állatkertje
A Londoni Állatkert volt az első, egzotikus állatokat bemutató létesítmény a világon. 1828-ban nyitotta meg kapuit, ekkor azonban még csak a tudósok látogathatták, kutatási céllal.
Európában Hódító Vilmos angol király hozott létre először királyi „menazsériát”, avagy állatseregletet a 11. században. Az Oxford közeli kastélyban az oroszlánok és a tevék jelentették a fő attrakciót, amelyek akkoriban inkább a hatalom szimbólumai voltak.
I. Vilmos utódai is szívesen fogadták az élő, egzotikus ajándékokat az udvartartás szórakoztatására. A királyi „gyűjteményt” először I. Erzsébet angol királynő tette láthatóvá a nagyközönség számára is, amikor – a 16. század végén – Londonba szállíttatta az állatokat.
A mutatványos versenytársak
A királyi állatseregletnek később konkurenciája is akadt: Gilbert Pidcock cirkuszi mutatványos az 1790-es években megnyitotta saját vadállat-bemutató termét Londonban, s hidetéseket jelentetett meg az újságokban. Az egyikben így fogalmazott: „Az állatok olyan biztonságosan vannak bezárva, hogy a legfélénkebbek is nyugodtan megközelíthetik őket.”
Nemcsak történelmi első helyéről vált híressé a Londoni Állatkert, hanem egyes lakói is világhírnévre tettek szert.
Itt lehetett látni a Római Birodalom bukása óta Európában először vízilovat, Obaysch személyében, aki 1850-ben került az állatkert birtokába, és megduplázta a látogatók számát.
1914-ben egy kanadai hadnagy egy Winnipeg becenevű amerikai fekete medvét ajándékozott a létesítménynek. Az állatkertet nem sokkal később látogatta meg A. A. Milne a fiával, Christopher Robinnal, avagy Róbert Gidával, aki a nagy medvéről nevezte el kedvenc plüssállatát, amely a Micimackó című mesét ihlette.
Szintén emblematikus állat volt Guy, a gorilla, aki 1947-ben érkezett Londonba, és 32 éves pályafutása alatt az állatkert egyik legszeretettebb figurájává vált, szobrot is emeltek neki.
1810-ben egy cipészmester, George Wombwell felismerte, hogy a vidékiek is érdeklődnek a vadállatok iránt, és létrehozta az első utazó állatseregletet. 1839-re már 15 kocsinyi állatot számlált. Tőle vették az ötletet az állatszámok bevezetésére a cirkuszok.
Tudósok kiváltsága, az állatkert
A modern értelemben vett állatkert előtt így már ki volt kövezve az út. Meg is nyílt az első, Londonban. A megálmodója Sir Thomas Stamford Raffles, a Londoni Zoológiai Társaság vezetője volt, és eleinte csak a társaság tagjai látogatták, hogy tanulmányozzák az olyan fajokat, mint a nyársas antilop, a nagy kudu, az orángután vagy a mára kihalt erszényes farkas, illetve a csak elöl csíkos zebra, a kvagga.
IV. György brit uralkodótól királyi kitüntetést is kapott a „kutatóhely”, és ide szállították a király állatait is. A magas költségek végül fenntarthatatlanná tették, így a társaság 1847-ben megnyitotta az állatkertet a nagyközönség előtt is.
Hüllőház és halház
A kezdetekkor a trópusi fajokról úgy gondolták, nem élnék túl a brit időjárást, ezért fűtött állatházakban tartották őket. A létesítmény folyamatosan bővült: 1849-ben itt nyílt meg a világ első hüllőháza, majd 1853-ban az első nyilvános – akkori nevén halházként ismert – akvárium. Megalkotója, Philip Henry Gosse később nevezte csak el az „aquatic vivarium" szavak összekapcsolásával akváriumnak az elöl üveggel, három oldalán pedig fával fedett építményt.
Szintén a londoni állatkertben hoztak létre először rovarházat 1881-ben, amelynek célja a biodiverzitás szemléltetése volt. Az élővilág körforgását mutatta és mutatja be a mai napig hangyákkal, darazsakkal, békákkal, pókokkal, csigákkal, tücskökkel és egyéb rovarokkal.
Még nincs hozzászólás