A vad ló megszelídítése tibeti módra
A képzetlen tudat olyan, mint a vad ló. Amikor szeretnénk megtalálni, elszalad, amikor közeledünk hozzá, megijed. Ha végre sikerül ráülnünk, akkor kantárral a szájában is megugrik, és végül ledob minket, egyenesen bele a sárba. (Kathleen McDonald: Hogyan meditáljunk - részlet)
Mégis elérhetjük, hogy megismerjük, sőt megzabolázzuk a tudatunkat: vagyis hogy a ló és a lovas megértse egymást. Ehhez a kulcs a rendszeres gyakorlás, azaz a meditáció. Tudatunk lecsendesítése és megismerése ugyanis nemcsak egészséget, boldogságot eredményez, de jó emberi kapcsolatokat is könnyebb ily módon fenntartanunk. Erre pedig Európában éppúgy szükség van, mint Keleten. Mindenki boldog akar lenni, de csak keveseknek sikerül. A nagy hajszában kapcsolatból kapcsolatba ugrunk, országokat váltunk, vagy épp a szakmánktól eltérő tudományt kezdünk tanulni, sietve vesszük meg a legújabb mobiltelefont vagy laptopot, hol makrobiotikusan táplálkozunk, hol vegánok vagyunk – csak éppen boldogok nem. Nehéz nekünk, más kultúrában nevelkedett embereknek elfogadnunk a buddhizmus azon nézetét, hogy a jó és a rossz minőség, amit a dolgokban látunk, valójában a saját tudatunk terméke. A buddhizmus szerint nemcsak hogy létezik tartós boldogság, hanem mindenki meg is tapasztalhatja azt, mivel a boldogság okai – a jó érzések, a valósághoz való konstruktív hozzáállás – a tudatunkban találhatók. De ugyanott szép számmal rejtőznek negatív érzések is – mint a féltékenység, a harag, a gőg – amelyek a valóság téves értelmezéséből, és az e látásmódhoz való ragaszkodásból erednek. Ezek a káros gondolatok pedig mérgezik életünket, egészségünket.
„Azért is fontos a tudat elcsendesítése, s így a valóság helyes értelmezése – mondja Hendrey Tibor, a Sambhala Tibet Központ vezetője –, mert a betegségeket is a helytelen tudatállapot okozza. Elsősorban tehát a három fő mérget kell megszüntetni, melyek jelképe: a kígyó (a gyűlöleté és a haragé), a kakas (a birtoklási vágyé, az ego növelésé) és a disznó (amely az életről való ismeretek hiányát jelképezi). A meditáció segítségével nemcsak felismerhetjük a hibákat, de rászoktathatjuk a tudatunkat, hogy reálisabban lássa a valóságot, és eszerint is reagáljon. A buddhista meditáció során – folytatja Hendrey Tibor – zavarodott, gondolatoktól örvénylő tudatunkat lecsendesítjük: kiürül a fejünk, semmire sem gondolunk.” Hozzátette, hogy az élettel kapcsolatos tudásra más vallásokból is szert lehet tenni, nem a buddhizmus az egyetlen forrás.
Sok meditációs technika közül választhatunk, a legismertebb a stabilizációs és az elemző meditáció. Az előbbinél a cél, hogy egy dologra – például a légzésünkre – koncentráljunk, a figyelmünk elterelődése nélkül: az utóbbi ahhoz szükséges, hogy felismerjük téves elképzeléseinket, és elemző gondolkodással képesek legyünk megfejteni a viselkedésünk összetevőit és magatartási mintáinkat. Aki kedvet kapott a tudata megismeréséhez és megzabolázásához, képzett vezetővel kezdjen hozzá, hogy a tőle kapott gyakorlatok rendszeres végzésével – ülve, állva, buszon vagy vasalás közben – változásra nyitottan, megértéssel forduljon önmaga felé.
Még nincs hozzászólás