Ridikül Magazin logo

A Tata

Novák "Tata" Ferenc Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtője. Nem sokan vannak, akiket egy egész ország a becenevén szólít. És ez a becenév mára már Európa-szerte tisztelt márkanévvé nemesült.

Novák "Tata" Ferenc
Fotó: Pitrolffy Zoltán

RIDIKÜL MAGAZIN Mióta vagy Tata, és miért lettél az?

NOVÁK FERENC A kislányomat nem vették fel az óvodába, és ott volt velünk mindenütt, próbákon, tévéfelvételen. Ő mondta mindig, ha az ölembe akart jönni, hogy Tata, Tata. Ezt hallották a táncosok, a színészek, és egyszer csak talán Sinkovits kezdte el mondani félig viccesen, hogy Tata, Tata. Persze átvették a táncosok is, és mindenhol elterjedt, ahol dolgoztam, még Hollandiában is Tata voltam, már egészen fiatalon.

RM Nagyenyeden születtél, magyar és félig örmény szülőktől.

NF Az apai nagyanyám volt örmény; a férje, Novák nagyapám protestáns családból származott, az apám így fél-örmény volt. Anyám egy nagy erdélyi család, a Makkai família leszármazottja. 

RM És az egynegyednyi örmény vér teljesen feloldódott benned?

NF A szervezőkészség például onnan jön. A lányom hordoz is keleti vonásokat, de a fiam nem.

RM Sokat költöztetek, mivel a papád börtönigazgató volt, és gyakran áthelyezték.

NF Igen, igen. Amikor megszületett a bécsi döntés, akkor éppen Besztercén szolgált, és kapott egy táviratot a román igazságügy-minisztériumból, hogy foglalja el az új állomáshelyét, Kisinyovban! Moldova ugye akkor Románia volt, aztán a szovjetek megszállták. Úgyhogy ha apám elfoglalta volna a kisinyovi állást, akkor én szovjet állampolgár lettem volna…

Aztán amikor a háború már Erdélyig húzódott, anyám összepakolt bennünket a bátyámmal, és áthozott Székesfehérvárra.

RM Mikorról származnak az első táncos élményeid?

NF Gyerekkoromban láttam otthon, hogy táncolnak. De egyébként a tánccal nem volt különösebb kapcsolatom. Sőt! 1949-ben, a VIT-en tolmácsoltam egy Emmanuel Robles nevű francia írónak, és a gálaműsorban a magyar együttesek még ilyen tematikus nem tudom én miket csináltak, a többiek, a románok, a bolgárok meg vadul táncolták a táncaikat. Ez a Robles jól lehordott, hogy el fogjuk veszíteni az identitásunkat, nézzem meg, a többiek miket táncolnak. És akkor is azt mondtam, hogy nem, én néptáncot látni sem akarok.

RM Jelentkeztél érettségi után a közgázra is…

NF És hál’istennek mint ilyen deklasszált elemet nem vettek fel. De a tanulmányi osztályon egy nő beprotezsált a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárba. Ott a szakszervezeti titkár azt mondta: fiam, te önképzőkört szerveztél a gimnáziumban. Na most itt ez a sok átképzős gyerek, azt se tudják, ki József Attila, majd te elmeséled nekik. És csinálj csoportokat! Hát lett színjátszó csoport, tánccsoport meg minden, de a tánccsoportba nem szálltam be, visszautasítottam fölényesen ezt az ötletet. Néptáncot, azt nem…

Benkőné, a tánctanárnő az első fellépés előtt egy héttel szólt, hogy csinált egy koreográfiát négy párra, de egy fiúnak ráesett egy vas a lábára, nem tud táncolni, sajnos nem tudnak fellépni Sztálin elvtárs születésnapján. Azt mondtam, hogy táncnak lenni kell, majd én beállok.

És egy próba alatt megtanultam – ettől kezdve állandóan agitált, hogy mégis táncoljak a csoportban, de nem voltam hajlandó. S akkor egyszer elhívott az Építők Székházába, ahol ő lett a tánccsoport vezetője, ott megnéztem egy próbát, aztán leültünk a srácokkal sörözni. És elmentem többször is, mert ugye erdélyi menekült voltam, nem voltak itt barátaim, közöttük meg jó volt. S akkor egyszer csak beálltam…

RM A katonaságnál is a tánc közelében maradtál…

NF Persze, mert sokan jöttek különféle tánccsoportokból, és a ravasz örmény agyammal kitaláltam, hogy majd mi táncolunk, és addig sem kell ágyút pucolni. A kultúrotthonban meg voltak lányok, akiket rávettünk a táncolásra, és attól kezdve mindennap próbáltunk – tehát mindennap kimehettünk a laktanyából.

Aztán '53-ban leszereltem, de hárman, akik itt barátkoztunk össze, elhatároztuk, hogy csinálunk egy önálló csoportot, és emellett utánpótlást is akartunk tanítani. Boross Géza, akinek szakszervezeti kapcsolatai voltak, szerzett nekünk egy helyiséget a Király utcában, és ott alakult meg '54-ben a Bihari János Táncegyüttes.

Ott kezdett mint tanár és koreográfus Tímár Sándor, Szigeti Károly, Györgyfalvay Katalin.

RM Miért éppen Bihari Jánosról neveztétek el?

NF Így örököltük. Volt ott egy házmester nénik tánccsoportja, és őszintén szólva mi rájuk telepedtünk, tulajdonképpen kiszorítottuk őket. Hát ez az ő nevük volt. A Bihari egy bázisegyesület lett, ahol táncoltunk, tanítottunk. '55-ben egy önképzőkört is összehoztam, ahol megtárgyaltunk különféle művészeti kérdéseket. A vezetője Éri István régész volt, de benne volt Martin György tánctörténész, koreográfus, Pesovár Ernő és Ferenc néptánckutatók, Sánta Ferenc író, Fodor András költő, Sárosi Bálint népzenekutató…   

RM Ma már mindegyikük lexikoncímszó! Végül '58-ban beiratkoztál az ELTE-re.

NF Muharay Elemér népművelő, színházpedagógus mondta, hogy azért csak el kellene végeznem az egyetemet. Mondom, jó, de ahhoz felvételizni kell meg minden. Ő a nagy bajusza alatt csak dörmögött: koma, nem így játsszák ezt…

És egyszer csak szólt, hogy menjek be az egyetemre, mert Ortutay Gyula és Dömötör Tekla vár engem! Persze rettentően meg voltam hatva tőlük. Elbeszélgettek velem vagy másfél órát, és a végén Ortutay felállt, kezet fogott: "Fel van véve." Én meg: "Jó, de a felvételi!" Erre azt mondta: "Én vagyok a rektor…"

Ezt elvégeztem, aztán a színművészetin is volt egy meghívásos koreográfusi tanfolyam. Elképesztő előadóink voltak: Petrovics Emil, Marton Endre, Kazimir Károly, Gyárfás Miklós, Szöllősiné… Hol van ma ilyen névsor?

RM A párodat, Foltin Jolánt is a Bihariban találtad meg…

NF Persze. '64-ben nősültem, de '61–'62-ben már javában udvaroltam.

Aztán közben elhívtak a Honvédbe rendet csinálni – de a Biharit is megtartottam. A Honvéddel mindenféle nemzetközi hadsereg-találkozókra is jártunk, '65-ben aztán Berlinben volt egy nagy botrányom: a román és a cseh delegációnak elmeséltem, hogy mi is a diktatúra, hogy miért kell falvakat lerombolni, templomokat vízzel elárasztani, és miért kell magyarokat deportálni a Szudétavidékre – erről miért nem beszéltek?

A német elvtársak persze a jegyzőkönyvet azonnal elküldték a magyar elhárításnak, jött is az elhárítás vezetője: igaz, hogy ezt mondtad? Mondom, igaz. Hát te tiszta hülye vagy, Ferikém! Nekem most fel kell jelentenem téged, nemzetközi izgatásért, még akár öt évet is kaphatsz! De én nem vagyok hajlandó téged feljelenteni. (Ilyen is volt!)

Egyetlen kérésem van: menj fel az igazgatóságra, és valamilyen hivatkozással kérd ki a munkakönyvedet.

RM Nagy bátorság volt feladni egy státuszos állást…

NF Én szerettem volna állást, kértem is, hogy mivel már nagy színházi sikereim is voltak, adjanak valamelyik színházban egy koreográfusi állást – de megtagadták. És akkor egyszer hív Pesovár Ernő, hogy van itt egy holland pasas, téged keres. Már aznap este találkoztunk, és mondta, hogy ő az amszterdami  Nemzetközi Folklór Táncszínház igazgatója, menjek ki hozzájuk, csináljak egy magyar szvitet.

Csoda, de a fentiek után kaptam útlevelet. Ki is mentem, megcsináltam a szvitet, ami hál’istennek nagyon sikeres lett, és ez a holland egyszer szólt, hogy az ő színházuknak ez kell, hogy legyen  koncepciója, amit mi, magyarok csinálunk, és meghívott rendező-koreográfusnak. Csináltam hat évig, de azért megmaradt a Bihari, meg a szegedi fesztivál művészeti vezetése.

RM Nem elhanyagolható a közösségteremtő, a táncpedagógusi tevékenységed sem, olyan tanítványokkal, mint Foltin Jolán, Erdő Péter, Stoller Antal, Lelkes Lajos, Román Sándor, Szögi Csaba, Lőrinczy Gyuri, Horváth Csaba, Mucsi János és sokan mások.

NF Igen, igen, és ők hajlandók voltak elfogadni, hogy ebből a tánc-anyanyelvből valami mást is lehet csinálni. 

RM A Kőművesnek meg többi színpadi sikerednek milyen hatása volt?

NF Te, hát Barna úr, aki a Moulintől a Béke kupoláig a bárok művészeti vezetője volt, nagy pénzeket ajánlott, hogy csináljak nála show-műsort. Sok tanítványom elvállalta ezt a fajta munkát, bejárták a világot, rózsadombi villát vettek, nagy sikereket értek el – de ez már nem néptánc.

Ez már nem az, amit együtt, egymástól tanultunk. Amikor én megkaptam ezt a busás ajánlatot, este összeültünk a Szigetinél, és egy kicsit mindenki rábeszélt volna, hogy vállaljam el – ekkor Györgyfalvay Kati, aki ott ült törökülésben, csak annyit mondott csendesen: "És akkor mi lesz a művészettel?"

Másnap nemet mondtam Barna úrnak. Mert ha egyszer beszállsz ebbe a világba, akkor nincs visszaút.

RM És mi van ma? Miket csinálsz, milyen feladataid vannak?

NF Hát kérlek szépen: a Táncszövetségnek vagyok a tiszteletbeli elnöke, meg a Biharinál elnök, ott én vagyok a munkaadó. Aztán előadásokat is tartok, meg a fiatalok hívnak dramaturgnak, és tavaly igyekeztem a hivatásos néptáncosoknak is megszerezni a nyugdíjjogosultságot. És sikerült!

RM Irigylésre méltóan jó kondícióban vagy 86 évesen. Hogy csinálod?

NV Úszni, azt szoktam. De mást nem.

RM Meg főzni! Azt mondták az ismerőseid, hogy ha be akarok vágódni, kérdezzem a Tatát a tárkonyos bárányfejlevesről…

NF Ma már ritkán főzök. A leves, az igen. Bár fejet, tüdőt nem lehet árulni uniós rendelkezések miatt – de nekem a török hentes pult alól ad 500 forintért egy bárányfejet.

RM Te ma hogy látod: sikerült megőrizni és továbbadni ezt a beszéd és az éneklés melletti harmadik anyanyelvünket?

NF Nézd, ma különböző szinteken vagy 60 000 gyerek táncol Magyarországon. Európában utánozhatatlan a magyarországi néptánckultúra minősége. Ha megnézed ezeket a gyerekeket a Fölszállott a pávában, elájulsz attól, amit tudnak.

RM És jól vagy? Nem csak fizikai értelemben…

NF Rendben vagyok. Mindjárt elmegyek a piacra, este megnézem egy tehetséges tanítványom munkáját, jól vagyok. Aztán, ki tudja, meddig tart… Nem siettetem, de azért a sírhelyemet már megvettem Farkasréten. A halotti tort is megültük: zabáltunk egy jót. Ebből már csak nem akartam kimaradni…

Címkék: színpad, hagyomány, tata, néptánc, etnográfus, táncegyüttes

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!