A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

A Pilis kapuja

Pomázon semmi nem úgy van, mint máshol. Dr. Laszlovszky József régésszel, a Pomáz Barátai Társaság tagjával a Hősök terén találkozunk. Nem ez a főtér. Az följebb van, a főút mellett - ma Szabadság, régen Piac tér volt a neve -, ott viszont nincs szép református templom, mint itt.

Az Életfa a Hősök terén
Fotó: Draskovics Ádám

"Sokan jönnek a Pilisbe kirándulni, de a legtöbben csak átsuhannak a településünkön, pedig van itt látnivaló bőven – üdvözöl Laszlovszky József. – Pomáz érdekessége, hogy soknemzetiségű falu volt, és még ma is az. Szerbek, svábok, szlovákok, magyarok és a híres szegkovács cigányok laktak itt együtt. Ez a sok nemzetiség békességben élt Pomázon évszázadokon keresztül.

Három templomunk van: a református, a katolikus és a szerb ortodox. Régen az emberek közösen ünnepeltek, aztán a második világháború után sok mindent megváltozott."

Mondták, Dera

Lesétálunk a patakhoz, melynek a pomázi részen Dera a neve.

"A falu már a középkorban is létezett – meséli Laszlovszky József –, a 12. századból is van róla adatunk. Miután a török korban teljesen elnéptelenedett, Belgrád környékéről szerb menekültek érkeztek ide, és sok mindennek ők adtak új nevet. Érdekes, hogy a név azt jelenti, amiről szó van. Tehát a dera patakot jelent.

Mikor a szláv, német és magyar telepesek megkérdezték, hogy ez mi, "dera", válaszolták. 1937. május 23-án, egy nagyon meleg délutánon leszakadt az ég. Két óra alatt 100 ml csapadék esett, és a patak úgy megáradt, hogy elsodort egy lovas kocsit, és 23 házat romba döntött. Ez az alig egy méter széles kis patak!"

Az Ófalu szűk, girbegurba utcácskáiban a szerbek, a főút mentén a svábok, a magyarok és a szlovákok telepedtek le. Ott a szép szabályosan kimért hosszú telkek leszaladnak egészen a patakig. Visszakanyarodunk a Hősök tere felé.

"Mint minden faluban, itt is van I. világháborús emlékmű – állunk meg Jankovics Gyula szobrász alkotása előtt. – A honvéd alakját a daliás Freiszleder Árpád önkéntestűzoltó-parancsnokról mintázta. A művész tizenöt évig itt élt, legismertebb műve a budai Szent Gellért-szobor. Pomázon Jankovicsnak is van szobra, melyet az egyik tanítványa készített."

Ha valaki nem száguld végig a főutcán, hanem betér az Ófalu felé, több szerb emléket is láthat. Luppa Vidor a helyi szerb közösség tagja volt, országgyűlési képviselő. A róla elnevezett utca neve természetesen szerbül is olvasható. Családjának birtokai voltak errefelé, a mauzóleumuk is Pomázon található. A budakalászi Luppa-sziget – a híres rózsakertészettel – is a család birtokához tartozott. Megállunk a Luppa-háznál, melynek falán emléktábla látható.

Nikola Tesla, az indukciós motor és a rádió feltalálója szerb ortodox családból származott. Egy ideig Puskás Tivadarral dolgozott együtt Budapesten. Állítólag elképesztő fotómemóriája volt, egész könyveket tudott megjegyezni. Egy rokona élt Pomázon, akit többször is meglátogatott.  

Innen csak pár lépés a Szerb plébánia épülete, mely Vujicsics Tihamér szülőháza. A zeneszerző, szerb népdal- és népzenetudós 1929-ben látta meg a napvilágot.

"Tudja, ki volt Mocsáryné Fáy Mária, aki szintén itt született? Világutazó. A 19 század végén indult el, és Európán kívül bejárta Indiát, Amerikát és a Közel-Keletet."

Kereszt mindenkinek

A szerb Szent György-templom úgy néz ki, mint egy barokk templom, ugyanis a betelepülő szerbek úgy kaptak engedélyt a megépítésére a Habsburgoktól, ha kívülről nem különbözik a többi szentegyháztól. A vele szemben lévő katolikus plébánia épületét kis fal veszi körül, a templom azon kívül található. A II. világháború előtt a mise latinul hangzott el, de egyik héten magyarul, másik héten németül, harmadik héten szlovákul imádkoztak.

Felballagunk a Teleki–Wattay kastélyhoz, melyet a háború után államosítottak, és gyerekotthonként hasznosítottak. Az épületet néhány évvel ezelőtt rendbe hozták, a kastélyszálló ma rendezvények, kulturális események helyszíne. A kertjében működik Magyarország egyik legjobb zeneiskolája.

"Innen egy óra fölsétálni a Kő-hegyre – mutat arrafelé Laszlovszky József –, ahová 1845 őszén Petőfi is kirándult, és versben is megemlékezett róla. Érdemes fölballagni, a Petőfi-pihenőről gyönyörű a kilátás!"

De most irány a Szabadság tér, a főtér, ahol ugyan templom nincs, viszont van egy szép szerb kereszt 1792-ből. A település végén egy szlovák, a Hősök terén pedig – ahonnan indultunk – egy magyar kereszt látható.

Címkék: falu, pilis, patak, pomáz, tesla, dera, ófalu, fő utca, vujicsics tihamér, luppa-sziget, luppa

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!