A narcisztikus férfi olyan nőt keres...
Azt írod, fiatal barátnőm, hogy óvakodjunk a narcisztikus férfiaktól. S bizonyára igazad van, bár nekem szerencsém volt. Hosszú életem során soha nem keveredtem szerelembe efféle önimádóval. Találkoztam azonban ilyen férfiakkal munkahelyen, baráti társaságban, munkám során. S tudom mennyire nehéz, szinte lehetetlen bánni velük.
Azonban ahogyan te magad, úgy előbb-utóbb mindenki rájön, hogy az ilyen férfiak mennyire bizonytalanok, sebezhetőek, szerencsétlenek és kiszolgáltatottak. Milyen szeretethiányosak. Éppen ezért sétálunk bele mi, nők a karjaikba.
Hiszen dolgozik bennünk a szeretni, segíteni, óvni, babusgatni akarás. Van azonban egy elég rossz hírem. Nem csak a narcisztikus férfi, de a legtöbb pasi imádja önmagát.
Egy életen át visszavágyik az anyaöl biztonságos melegébe. Egy életen át a mama tökéletes fiacskájának érzi magát, olyan nőt keres, aki megérti, meghallgatja, disznóságait megbocsátja, elnézi.
Olyan nőre vágyik, aki megsimogatja, főz és mos rá, a dicsekvéseit csillogó szemmel hallgatja, sikereinek őszintén örül. Olyan nőt keres, aki nem rivalizál, de felnéz rá.
Ezért van az, hogy a butácskák találják meg életük társát a legkönnyebben. Vagy az olyan nők, akik képesek eljátszani, hogy butácskák. Egy megfelelően elkerekített, csodálkozó szempárnak még a narcisztikus sem tud ellenállni.
Sőt, egy narcisztikus még az átlagos pasinál is jobban manipulálható. Feltétel nélkül elhiszi a következő mondatokat: Hogy te milyen okos vagy! Tudtam, hogy rád számíthatok. Te biztosan ismered a megoldást. Mire is mennék nélküled.
Azonban teljesen süketnek bizonyul a következő mondatok hallatán: le kellene vinni a szemetet, kutyát, öltönyt a tisztítóba, meg kellene javítani a konnektort. Ellenben szívesen leviszi, levágja, megjavítja, ha okosan kéred.
Mondjuk így: az exem olyan kétbalkezes volt, még egy konnektort sem tudott megjavítani. Biztosan lemegy a tisztítóba, ha ezt mondod: ebben az öltönyben olyan vagy, mint a Brad Pitt, kár hogy pecsétes az eleje.
Na de, kérdezed joggal, fiatal barátnőm, mit csinálj akkor, ha folyton átver, felültet, nem hív, ha elérhetetlen. Nos, az ősi recept szerint, tedd féltékennyé. Vadászösztöne fellángol, ha megtudja, észreveszi, hogy más férfiak vonzónak találnak, randira hívnak.
Ha a közösségi oldalakon észreveszi egy régi szerelmed felbukkanását, egy lájkot, egy szívecskét, amit egy volt osztálytársad kommentje alá kanyarítasz. Ha rájön, hogy saját tulajdonára más is hálót vetett. Ezért nyugodtan flörtölj barátaival, leginkább akkor, ha ő is ott van.
És még egy dolgot meg lehet próbálni, bár nem vagyok biztos abban, hogy érdemes. Lehet vele beszélgetni a gyerekkoráról, anyukájáról, aki örökösen dicsérte, ajnározta, aki mindent megengedett neki. Apukájáról, aki mindig megvette neki a legújabb telefont, érettségire az autót, diplomaosztásra lakást.
Csak éppen sem anyuka, sem apuka nem áldozott rá időt, soha nem hallgatta meg figyelmesen. Vagyis valójában soha nem szerette.
S ha ezek után sem hajlandó akkor jönni, hívni, amikor ígéri, ha ezek után is sérteget, aláz, úgy kell tenni, ahogyan te tettél. Ott kell hagyni valahol, egy padon.
Még nincs hozzászólás