A Mikulásban hinni jó
Egy felmérés szerint a négyéves gyerekek 85 százaléka, a hatévesek 65 százaléka, a nyolcéveseknek pedig 13 százaléka hisz a Mikulásban. A csodákban hinni csuda jó érzés, remény, izgalom, várakozás és boldogság. A baj csak akkor van, ha kiderül, hogy kamu az egész.
Micsoda izgalmas pillanat, amikor megérkezik a várva várt Mikulás, aki, persze, nem látható, csak néhány nyom jelzi, hogy ott járt, egy pamacs vatta a szakállából, egy sáros lábnyom, de főleg a sok ajándék, amit otthagy a szobában.
Varázslatból valóságba
Egész kis forgatókönyvet lehet gyártani köré, például a párkányra tett keksz és tej az éhes Télapó elemózsiája, amit biztosan elfogyaszt, ha arra jár. Nem elég tehát elhelyezni, az egyik szülőnek titokban el is kell fogyasztani az uzsonnát, mintha a Miku ette volna meg.
Ám amikor a gyerek rájön, hogy nincs is Mikulás, akkor csalódik. Ha még kicsi, akkor retteneteset, ha már nagyobb, akkor aprócskát, hisz már úgyis sejtette. A lelepleződés egyfajta átmenet számára a varázslatból a valóságba.
Gyerünk vissza a gyerekkorba!
Makai Gábor pszichológus szerint a mese, a fantázia, a látszat a gyermek számára mást jelent, mint egy felnőttnek. Csak úgy tudjuk hitelesen megválaszolni azt a kérdést, miszerint kárt okozunk-e a Mikulással vagy sem, ha egy pillanatra magunk is gyerekek leszünk.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 12. számának 36. oldalán!)
Még nincs hozzászólás