A bennszülöttek, a bevándorlók és az ikszek
A számok döbbenetesek. 2022 legelején már 4,62 milliárd ember használta a közösségi médiumokat világszerte. Ez a teljes népesség 58,4 százaléka. A magyar fiatalok hétköznap 6-7, hétvégén 10-12 órát lógnak a neten, főleg a közösségi platformokon. De az idősebbek is egyre több időt töltenek ott. Én úgy vagyok a közösségi médiával, mint a csokival. Ha elkezdem, nem tudom abbahagyni.
Abban a korban vagyok, amikor az elsősorban tinik által használt platformokat a Tik-Tokot, a Snap chatet csak ritkán használom. Ellenben a Facebookon le tudok ragadni. És nagyon sok mindenre használom is.
Mindegyik másra jó
Közösségi médiából már van egy kosárnyi. Ha meg akarjuk határozni, hogy mik ezek, azt mondhatjuk, hogy az interneten elérhető olyan felületek, amelyeken képeket, bejegyzéseket, videókat oszthatunk meg bárkivel, vagy csak a saját ismeretségi körünkkel. A lényeg, hogy egy-két kivételtől eltekintve, mely tiltja például a pornográf, gyűlöletkeltő, rasszista tartalmakat – nincs szerkesztés. Tehát mindenki azt oszt meg, amit csak akar.Bárki szabadon nyilváníthat véleményt, és ugyancsak szabadon mondhat véleményt mások véleményéről.
A legtöbb platform kezelése pofonegyszerű. Általában egy név és egy e-mail-cím megadásával lehetővé teszi, hogy regisztrálj rajta egy profilt. Kitölthetsz adatlapot magadról, megadhatod az iskoláidat, a kapcsolataidat, munkahelyedet, kedvenc filmjeidet, zenéidet. Mivel ezeket az adatokat senki sem ellenőrzi, azt mondasz magadról, amit csak akarsz. Tehát nem kell feltétlenül valós dolgokat mondani.
A tinik például szeretik magukat idősebbnek beállítani, mint amilyenek valójában, de olyan korosabb hölgyet is ismerek, aki fiatalítja magát ezeken a felületeken. Óvatosságra int ez a tény, vagyis nem kell mindent elhinni, amiket itt olvasunk. Azonban jogosan kérdezhetjük, vajon minek ennyiféle.
Nos, egyrészt mindig belépnek új szereplők új kínálattal, lehetőségekkel, s igyekeznek felhasználókat szerezni, mivel hatalmas üzlet egy nagy látogatottságú platform üzemeltetése.
A legnépszerűbbek
Nézzük akkor, a felhasználók száma szerinti sorrendben, hogy melyik mire jó.
A legismertebb a Facebook, melyet 2004. február 4-én Mark Zuckerberg indított egyetemi szobatársaival. Eredetileg csak a Harvard, majd a Columbia, a Stanford és a Yale egyetem diákjai regisztrálhattak. De két évvel később, 2006. szeptember 26-án a Facebookot elérhetővé tették minden olyan felhasználó számára, aki betöltötte a 13. életévét. Mára a havi aktív felhasználók száma naponta több mint másfél milliárd.
Vagyis, ez a világ legnagyobb közösségi hálózata, amelynek felhasználói kommunikálhatnak és tartalmakat oszthatnak meg egymással, követhetik kedvenceiket, csoportokat hozhatnak létre lakóközösségek, baráti társaságok, vagy éppen kertészkedők számára élő közvetítéseket indíthatnak, beszélgethetnek, küldhetnek üzeneteket ingyen. Kezelése egyszerű, ezért ezen a felületen van a legtöbb idős felhasználó.
Ma már valószínűleg sokkal több lehetőséget kínál, mint amennyit kihasználunk. A hálózat hirdetések elhelyezésére is jó, bár ezért már természetesen fizetni kell. De közel sem annyit, mint az egyéb fórumokon, ezért nem is lehet csodálni, hogy 2020-ban az aktív havi Facebook-hirdetők száma meghaladta a 10 milliót.
YouTube – a legnépszerűbb nyilvános videómegosztó webhely, ahol a felhasználók videókat tölthetnek fel és nézhetnek meg. Ez az alkalmazás sem ’öreg’, 2005-ben alapították. Ehhez képest 2,3 milliárd regisztrált felhasználója van.
Ez azt jelenti, hogy a Földön nagyjából minden harmadik embernek van YouTube-hozzáférése. Nem csak zenéket, videókat, teljes filmeket, podcastokat, de rádió- és tévéműsorokat töltenek fel rá, és bárki indíthat csatornát, és akár naponta bejelentkezhet rajta. A YouTube-on mindent megtalálunk, amit keresünk a receptektől, a radiátorszerelésen át a málnabokor gondozásáig.
Instagram – több mint 500 millióan használják naponta. Elsősorban fényképek és rövid videók megosztására alkalmas, melyeket feliratozhatnak, különböző művészi hatású effektekkel, szűrőkkel láthatnak el, beállíthatják a készítés helyét, megoszthatják a többi közösségi hálózaton vagy e-mailen is.
Twitter – az ötödik legnépszerűbb közösségi platform. A tweet szó magyarul csipogást, csiripelést jelent, s ez jól ki is fejezi a lényegét. Rövid, szöveges tartalmak megosztására ideális.
Talán leghíresebb felhasználója az előző amerikai elnök, Donald Trump volt, aki naponta többször is ezen a felületen nyilvánított véleményt, gyakorlatilag mindenről. Miután megvádolták, hogy a 2021-es amerikai elnökválasztás során a Twitteren buzdított az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostromára, hogy hívei utasítsák el a megválasztott elnök, Joe Biden győzelmét, kitiltották a felületről.
Miután a Twittert a világ leggazdagabb embere, Elon Musk megvette, visszaállították Trump fiókját.
Miért veszélyesek?
Vannak emberek, akik kifejezetten gyűlölik a közösségi platformokat. Némelyek azért, mert szerintük a felhasználók nem mondanak igazat, félrevezetnek, befolyásolnak, manipulálnak. S ez valóban meg is történik. Mások azért maradnak ki ebből, mert szerintük túl sok időt vesz el az életükből, túl sok hamis és fölösleges információt görgetnek rajta. Ez is igaz.
Vannak, akik azt mondják, hogy az emberek meggondolatlanul sok információt közölnek saját magukról, s ezzel kiszolgáltatottak lesznek a hirdetőknek és a rosszindulatú felhasználóknak. Nekik is igazuk van. Mindenki, aki ezeken a felületeken keresett bármit, gyerekmedencét vagy étrend-kiegészítőt, tapasztalhatta, hogy oldalát ettől kezdve elárasztják az ilyen hirdetések.
Veszélyben vannak a fiatalok, akiket osztálytársaik, barátaik zaklathatnak ezeken a helyeken. Például úgy, hogy hazugságokat terjesztenek róluk, vagy olyan képeket, videókat osztanak meg, melyeken ők kellemetlen, kínos helyzetben láthatók. Például egy bulin részegen.
De érkezhet zaklatás idegen emberektől is, akik a feltöltött képek, tartalmak alapján próbálják felvenni velünk a kapcsolatot, majd ezt kihasználni. Különösen a 14 év alatti Tik-Tok-használók vannak veszélyben, akik különböző szexuális ragadozókat és pedofilokat is vonzanak. Szóval a közösségi platformoknak rengeteg veszélyük van. De csak akkor, ha nem a megfelelő óvatossággal használjuk őket.
Az iskolákban mindenképpen, de a felnőttek számára is oktatni kellene az internet veszélyeit. Sokan még ma sem tudják, hogy a net nem felejt. Egy közösségi oldalról nem lehet például a korábbi kapcsolatunkról feltöltött képeket vagy bejegyzéseket teljesen eltüntetni. Ezért jól meg kell gondolni, hogy milyen adatokat, képeket, videókat teszünk föl, mit árulunk el saját gondolatainkból. Tudnunk kell például, hogy ha esetleg munkát keresünk, állásinterjúra jelentkezünk, a legtöbb cég megnézi közösségi profiljainkat, s aszerint is ítél.
Miért hasznosak?
Sokak szerint ezek a platformok veszélyesebbek, mint amilyen hasznosak, hiszen sok valóban rosszra is használható, ellenőrizetlen információ található rajtuk a bombakészítéstől a repülőgép vezetéséig. Azonban kevés olyan dolog akad a világon, amit nem lehet rosszra használni.
A késsel, amellyel a rántott húst vágjuk, gyilkolni is lehet. De például gyakran lehet segítségünkre a videómegosztó, ha épp elromlik a porszívónk, és nem találjuk a hiba okát. Ha elveszett egy bútor összeszerelési útmutatója, biztosan találunk róla kis filmecskét, miként az almafák permetezésétől kezdve a hidegburkolás trükkjein át a nyelvleckékig szinte mindenről.
Ezek a platformok tehát tanítanak, segítenek a legképtelenebb helyzetekben is. Ismerőseinktől tanácsot kérhetünk, ha orvost keresünk, vagy izgalmas filmet, olvasnivalót. S mivel ismerőseink fognak válaszolni a feltett kérdésünkre, tudjuk, hogy melyikük véleményére adhatunk, kinek az ízlésében bízhatunk.
De nem csak ezért jók ezek a felületek. Megtalálhatjuk rajta régi ismerőseinket, osztálytársainkat. Kérhetünk segítséget, ha elvesztettünk valamit, legyen az a diákigazolványunk, vagy az imádott cicánk. Eldicsekedhetünk rajtuk bármiről. Ha levizsgáztunk, ha babánk született, vagy ha egy egészen jó verset írtunk. Nem kell küzdenünk kiadókkal és szerkesztőségekkel, hogy művünkkel bejussunk a nyomtatott felületekre, újságba, könyvbe.
És ki ne hagyjam azt se, hiszen nem bűn, hogy roppant szórakoztató dolog mások fényképeit, bejegyzéseit olvasgatni, megismerni véleményüket életünk dolgairól. A felhasználók közül nagyon sokan éppen erre használják a platformok közül elsősorban a Facebookot. Ma már nem kell újságot vennie annak, aki követni akarja kedvenc előadója vagy színésze életét, hiszen a hírességek profi módon használják a közösségi médiát, irányított információkkal látják el az oldalaikat, s ezzel még a nyomtatott sajtót is kiszolgálják.
Ahol nem kell jól viselkedni
A fiatalok hamar rájöttek, hogy ha a legnagyobb közösségi portálon, a Facebookon osztják meg a bulin készült képeket vagy legújabb szerelmüket, azt bizony már nem csak a szüleik, de a nagyszüleik is látják. Ezért sokan közülük más platformra távoztak, és idejük egyre nagyobb részét töltik ott.
A 14 év alatti korosztály, a digitális bennszülöttek már főleg a Tik Tokot és a Snapchatet használja. A TikTok 15 másodperces videók készítéséből és megosztásából áll. Az applikáció azt mondja magáról, hogy „az időnek az a része, amelyben nem kell jól viselkedni.” A Snapchat legnagyobb előnye, hogy a képek és üzenetek csak rövid ideig elérhetők, majd eltűnnek és elérhetetlenné válnak.
A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook-felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a magyar netezők kis százaléka használja első helyen.
Időrabló alkalmazások
Egy Magyarországon végzett felmérés szerint a 16-19 éves fiatalok médiafogyasztása az online térben meghaladja a napi 5 órát. A náluk néhány évvel idősebb millenáris generáció, illetve az Y generáció szintén napi 4-5 órát tölt aktív internetezéssel.
A 30 évnél idősebbek körében a napi átlagos aktív internethasználat nem haladja meg a 4 órát. Az 1128 fő bevonásával készült felmérés szerint a felhasználók 33 százalékának elvonási tünetei lennének, ha megvonnák tőlük a közösségi oldalakat, így nem véletlen, hogy a pszichológusok a szerhasználókhoz hasonlítják a YouTube, Instagram és Facebook-függőket.
(forrás: https://www.nool.hu)
A platformok típusai
A közösségi média leggyakoribb típusai: a közösségi hálózatok, melyek elsődleges célja, hogy összekössék egymással felhasználóikat, ide sorolható a Facebook, a Twitter és a szakemberek számára létrehozott Linked In is.
Másik nagy csoport: a médiahálózatok. Elsősorban a YouTube. Vannak ezeken kívül úgynevezett kibeszélő hálózatok is. Ezek úgy működnek, hogy a felhasználók felvetnek egy témát, feltesznek egy kérdést, amelyet aztán az érdeklődők megvitathatnak. Ilyen például a Reddit vagy a Quora.
Aztán vannak véleményhálózatok. Ilyen például a TripAdvisor, melyen a felhasználók véleményt írhatnak az éttermekről, szállásokról és egyéb helyekről, illetve pontozhatják azokat.
Érdekes tények
Egy amerikai felmérés szerint a legfiatalabb korosztályban enyhén csökken a közösségi média használata. Ellenben az 50 évesnél idősebbek, de 65 évesnél fiatalabbak körében 69-ről 73 százalékra, a 65 évesnél idősebbek esetében pedig 40-ről 45 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik bevallottan használják a közösségi médiát.
Mindössze három másodperc
Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense ’A Z generáció médiahasználata’ című könyv szerzője szerint négy médiagenerációt lehet megkülönböztetni.
- X generáció: 1965–1979 között születettek,
- Y vagy millenniumi generáció: 1980–1994 között születettek,
- Z generáció: 1995–2010 között,
- Alfa: a 2010 után születettek.
Az X generációnál a televízió, az Y-nál még részben a televízió, de már részben az internet nyújtott információkat. A Z generáció már digitális környezetben nőtt fel, ezért nevezzük őket ’bedrótozott’ nemzedéknek, az alfa nemzedék pedig már az érintőképernyős okoseszközök világába született bele. Ők már ritkán adóznak teljes figyelmükkel a neten található tartalmaknak. Miközben filmet néznek, pörgetik a közösségi médiát, esetleg a híroldalakat, és csetelnek a barátaikkal.
Ennek meg is van a következménye. Guld szerint a kamaszok és a fiatal felnőttek figyelemkoncentrációs képessége csökkenő tendenciát mutat. Akadnak olyan vizsgálatok, melyek szerint egy átlagos Z generációs figyelmének megragadására mindössze 3 másodperc áll rendelkezésre, és ha ez sikerül, akkor is csak 3 percig tudjuk megtartani anélkül, hogy ne adnánk egy újabb hatásos impulzust – írja könyvében Guld.
Még nincs hozzászólás