A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Ünnep kipipálva

Álmatlanul forgolódtam napokon át, még az ötletek szintjéig sem jutottam el. Jézuskát játszani nehéz dolog – gondoltam decemberben. Megmozgattam minden agysejtemet, hogy kedvére való dologgal lepjem meg a szeretteimet, de nem jutottam semmire.

Dióssy Klári és Máté
Fotó: Családi kép

Bezzeg az én humoros kollégám, nevezzük csak S-nek, már októberben újságolta, nemhogy megvette, de már be is csomagolta az ajándékokat. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy talán ez lehetne az én újévi fogadalmam, igen, időben elkezdeni az ötletelést, de rájöttem, ezt már annyiszor megígértem magamnak, és röhejes, hogy sosem tartottam be.

Amikor épp ezen töprengtem, megjelent előttem egy karácsonyi manó. Bemutatkozott, hogy ő Papp Máté zöld csoportos óvodás, és már rá is kezdte: „Karácsonyi csengő vagyok, csilingelek az ágon. Örüljetek, megérkezett télországból a karácsony.”

És így végre megértettem az ünnep lényegét, több mint 40 évesen. Hogy semmi sem fontosabb, mint a kisfiam ragyogó mosolya, hogy az ő csilingelése beragyogja az ünnepet. Ettől a felismeréstől pedig szárnyakat kaptam, pikk-pakk, két nap alatt mindenkinek megtaláltam az ajándékot.

Már januárt írunk. Rágcsálom a nem egészen tökéletesre sikeredett, de mégiscsak a kisfiammal készített mézeskalácsokat, amiket a nagymama varrta köténykében gyúrt, és kezembe akad az ünnepekre kapott egyik könyve, máris némi firkával fűszerezve.

Erről jut eszembe egy kedves, régmúltbeli mese. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, Adélka, aki kapott a karácsonyi angyaloktól egy olyan könyvet, amely fehér lapokkal volt tele. És bár szeretett rajzolni, elfeledkezett róla. Rá egy évre viszont, amikor kinyitotta, gyönyörű virágok, királylányok pompáztak benne.

Igen ám, de a csodás rajzok mellett fekete pacák, girbegurba vonalak is csúfították ezeket az oldalakat. Ó, ezek hogy kerültek ide? – kérdezte. A szülei elmagyarázták, hogy például a virágok akkor, amikor az óvodában lökdösődés helyett együtt játszott a barátnőivel, vagy amikor kérés nélkül is megmosta a kezét, vagy amikor megette a főzeléket is. A fekete vonalak meg akkor, amikor füllentett vagy hisztizett.

Ó, bárcsak visszakaphatnám a fehér lapos könyvemet, hiszen ezeket a firkákat nem lehet innen leradírozni – mondta a kislány. A karácsonyi angyal idén is hozott egy könyvecskét, talán ezeket sikerül még szebbre festeni. Csak rajtad múlik! – mondta az anyukája.

Igen, sok minden csak rajtunk múlik. Legyen mindannyiunknak színes, boldog ez az év! Mert hiszem, hogy minden új év valami újat kell, hogy hozzon az embernek. 

Címkék: karácsony, újévi fogadalom, dióssy klári, dióhéjban, ajándékok, kifestőkönyv

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!