Ridikül Magazin logo

Vácott vigadunk

1846-ban Pest és Vác között adták át az ország első vasútvonalát. Petőfi is kipróbálta a vasutat, akinek a szülei egy darabig Vácott éltek, ő pedig itt írta az Anyám tyúkja című versét.

Fotó: Ozsda Erika

Egy nap Dömény Csaba könyvkiadó Pesten összefutott egy idős úrral, akiről kiderült, hogy idegenvezető:

„Ön honnan jött?" – kérdezte Csabát. „Vácról" – felelte a könyvkiadó. Az úr elcsodálkozott: „Tényleg?! Van Vácról egy útikönyv! Én bejártam a világot, de ilyen jó minőségű, remekül szerkesztett és pontos információkat tartalmazó kézikönyvvel még soha nem találkoztam!"

„Ez az – mutatja Csaba, és átnyújtja nekem a könyvet. – A többszerzős művet Horváth M. Ferenc szerkesztette, és a stúdiónk öntötte formába – mondja –, de készült belőle egy rövidített változat is. Abból szívesen adok egyet."

Egy könyvesboltban ücsörgünk. Látom, a szerzők a kicsikkel is megismertetik a várost, a kirakatban ugyanis van egy kifestőkönyv, Vác a Dunakanyar színe címmel...

„Igen – mondja Csaba, és már hozza is. – A város büszkesége, hogy Petőfi itt írta az Anyám tyúkja című versét. Ebben a kis kifestőfüzetben Morzsa kutya és Ejmiakő Tyúkanyó várják az állomáson a költőt, aztán körbevezetik a városban."

Miközben lapozgatom a könyvet, nemcsak Petőfiről találok rajzot, hanem…

„Hát ez itt kicsoda?" – kérdezem.

„Én. A könyvesboltból integetek… Indulhatunk? A német vagy a magyar városba menjünk? Mi most a város két központja között vagyunk. A török időkben erősen megfogyatkozott a lakosság, ezért a 17. század végétől elsősorban németeket telepítettek be. Balra van az egyházi központ, a Konstantin tér és környéke, ez volt a magyar város, jobbra, a Főtéren pedig az úgynevezett német város, a világi központ."

Irány a magyar város!

A piarista templommal szemben látható a Szentháromság-szoborcsoport, melyet az 1740–41-es pestisjárvány megszűnéséért hálából állítottak. Mögötte műemléki környezetben a strand látható. Pár lépés, és megérkezünk a Konstantin térre, Csaba tovább magyaráz: 

„Ez a nagytemplom. Először a főtéren akarták megépíteni, de rájöttek, hogy ott nincs elég hely, ezért ide emelték a székesegyházat. Vele szemben a Püspöki palota és kertje található, előtte Szent István szobrával. A háború után a tér közepére egy szovjet katonai emlékmű került, amit a nép csak »Kályhá«-nak hívott. 1956-ban le is döntötték.

Vácott is voltak megmozdulások, kiszabadították az itt raboskodó politikai foglyokat. A forradalom hatvanadik évfordulójára a Püspöki palota és a fegyház kerítésén látható a »Vác ’56« című szabadtéri kiállítás korabeli, kinagyított fotókból."

„A Konstantin téren körben iskolák vannak?" – kérdezem.

„Igen, én is ide jártam a piarista gimnáziumba. A Karolina Iskolában van egy kis kápolna – sajnos nem lehet bemenni –, amelynek a belső terét Körösfői-Kriesch Aladár gyönyörű szecessziós motívumai díszítik."

„Az az épület nem valami szép" – mutatok egy házra.

„Üresen áll. Úgy hívták… – mondja nevetve Csaba –, hogy Komócsin Zoltán Leánykollégium! Na, menjünk tovább. A püspöki palota kertje lefut a Dunáig. Nézzük meg!"

Elmegyünk a szép Zenepavilon és a szecessziós Hübsl villa mellett. „A Duna-parton áll a ferencesek temploma és Géza király szobra. A Képes Krónika róla és a testvéréről, László királyról is megemlékezik. A legenda szerint az ifjú hercegek ezen a helyen találkoztak egy »Vácz« nevű remetével, akiről a várost elnevezték."

Átsétálunk a német városba

A Március 15. tér az egyik legszebb magyar barokk főtér. Megnézzük a domonkosok által épített Fehérek templomát. Altemplomában – százötven évvel a befalazásuk után – koporsókat és mumifikálódott tetemeket találtak. A leletek egy részét egy középkori pincében mutatják be.

Néhányan reformkori ruhában sétálnak el mellettünk... Én pedig csak pörgök magam körül, míg Csaba sorolja a látnivalókat. Többek között itt találhatók a német város plébániatemplomának romjai, a Sajdik Ferenc Gyűjtemény, a Városháza, az Irgalmas rendi kórház, a Siketnémák Országos Intézetének iskolája, a Nagypréposti palota és „A” cukrászda, Mihályi László cukrászmester legendás sütijeivel.

„Nézzük meg a Kőkaput!"

„Mit?"

„A Diadalívet Vácott mindenki csak Kőkapunak hívja. Tudja, miről híres? … 1764-ben Migazzi püspök építtette Mária Terézia tiszteletére. Mivel a Kőkapu rohamtempóban épült, a legenda szerint a királynő nem mert átmenni alatta… Íme, látjuk, a Diadalív azóta is áll.

Az uralkodói látogatás emlékére rendezik meg minden évben a Váci Világi Vigalmat.A mellette lévő fegyház eredetileg katonai iskolának készült, a 19. század közepén lett belőle börtön. Egy gyönyörű neogótikus kápolna található benne."

Elbúcsúzom Csabától, és lesétálok a komphoz. Épp indul. Kár. Szívesen vigadnék még.

Címkék: mária terézia, petőfi sándor, dunakanyar, hazai látnivalók, vác, szent rókus

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!