Tudós nők
...egy próféta sem kedves az ő hazájában... tudjuk. De ennél is nehezebb feladatnak látszik nőként tudósnak lenni. Hát még elismert tudósnak!
Ókori hölgyek tudása
A tragikus sorsú Hüpatia – ma őt tartják az első ismert női matematikusnak – egyiptomi filozófus, matematikus és csillagász volt. Az ókori világ kiemelkedő egyéniségeként az alexandriai könyvtárban tanított, majd igazgatta azt. Politikai irigység áldozatává vált: Kürillosz püspök – pogánynak titulálva őt – fanatizálta és fellázította ellene a keresztényeket, akik meggyilkolták, műveit pedig elégették.
A thesszáliai Aganiké – az ókori Görögország első ismert női csillagásza – meg tudta határozni a holdfogyatkozás pontos idejét. E tudásával azonban visszaélt, mondván, hogy akkor tünteti el a Holdat, amikor akarja. Egy ideig az emberek hittek is neki, később azonban lelepleződött. Egy szarkasztikus görög mondás őrzi emlékét: „Irányítja, mint Aganiké a Holdat.”
Szülés vagy züllés helyett egyetem
Ők voltak az elődei azoknak a nőknek, akik később tudós pályára aspiráltak. De például Magyarországon csupán a 19. század végén engedték meg a lányoknak, hogy egyetemre járjanak, korábban csak a „szülés vagy züllés” útját engedélyezte számukra a társadalom.
Hazánk első női tudós régésze Torma Zsófia volt, aki a magyar őstörténet kutatásával foglalkozott. Egy másik hölgynek a férje volt amatőr csillagász, mégis báró Podmaniczky Gézáné vált igazi csillagász felfedezővé:
A Magyar Tudományos Akadémia először 1949-ben - a testület törvénybe iktatásának 122. évében - választott hölgyet tagjai sorába, Andics Erzsébet történész, művelődéspolitikus személyében. Őt követte tizenkét évvel később Radnót Magda szemészprofesszor, 1985-ben Ancsel Éva filozófus és T. Sós Vera matematikus, majd 1987-ben Ormos Mária történész.
Az MTA 2016. májusi közgyűlésén huszonhat tudóst részesített abban a megtiszteltetésben, hogy - a rendes tagság előfeltételeként - levelező taggá választották őket. Huszonhat férfit.
1895-ben az elsők közt figyelte meg az égbolton az Androméda-köd szupernóváját, ami korának egyik fontos csillagászati felismerése volt. Az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának közel húsz évet kellett várnia arra, hogy Zürichben megszerzett diplomáját Magyarországon is elismerjék. Évtizedeken át csak bábaasszonyként dolgozhatott.
Névházasság a tudományért
Nem volt könnyebb helyzetben a későbbi neves orosz matematikus, Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja sem. Tehetsége ugyan már korán megmutatkozott, de a 19. századi Oroszországban sem járhattak a nők egyetemre.
A tanulni vágyó lányoknak valamelyik nyugati országba kellett utazniuk, de ezt – mivel nem volt külön útlevelük – csak apjuk vagy férjük társaságában tehették, akinek útlevelében szerepelt a nevük. Ha az apa nem engedélyezte a tanulást, az ambiciózus ifjú hölgynek érdekházasságot kellett kötnie egy haladó szellemű férfival, aki támogatta a törekvését. Így tett Szofja is.
Az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült (1909), Selma Lagerlöf svéd írónő volt, akinek többek közt a Nils Holgersson csodálatos utazása című gyerekkönyvet is köszönhetjük.
Még nincs hozzászólás